Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 277-299. szám)

2013-12-23 / 295. szám

2013. DECEMBER 23., HÉTFŐ MAGAZIN! ­UTAZAS UTAZAS ■ GARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Jeruzsálem, ahol három vallás találkozik A Via Dolorosa végén a keresz­tény világ egyik legfontosabb szent helye, a Szent Sír Templo­ma található, ahol a hit szerint Jézus sírja van. A templom arra helyre épült, ahol Jézust kereszt­re feszítették és eltemették, s kü­lönböző formában már a 4. szá­zadtól fontos keresztény zarán­dokhely, mint Jézus halálának és feltámadásának helyszíne. Napjainkban a templomban van a jeruzsálemi görög ortodox pát­riárka központja is, sőt az épüle­ten több keresztény egyház - kopt, örmény - osztozik évszá­zadok óta életben lévő bonyolult megállapodások szerint. Jézus sírja a templom középső kupolá­nek hívják. A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogad­ni, de az épületegyüttes egész te­rületén százezrek is elférnek. A dómban található szikla a muzul­mánok és a zsidók számára is szent hely, ugyanis a zsidók hite szerint ezen a helyen kérte Isten Ábrahámot, hogy áldozza fel Izsá­kot, a muzulmánok pedig úgy tartják, erről a szikláról rugasz­kodott el Mohamed, hogy a mennybe jusson. Az épületet 688 és 691 között építették Abd al-Malik omajjád kalifa idején, egyes források sze­rint a Szentsír-templomra adott válaszként. A mecset helyén állt az ókori judaizmus két közpon­A történelem talán legfontosabb városa, Jeruzsálem vallási központ, de nyüzsgő, fiatalos hely is egyben. Középen a Sziklatemplom (al-Aksza mecset). Nem csak a templomok, a zsinagógák és a mecsetek kedvéért érdemes a várost körbejárni vül mindenki számára tiltott terü­let volt Ezért a megmaradt külső falnál kezdtek imádkozni. A fal az oszmán uralom idején vált a zsi­dók zarándokhelyévé, akik ősi veszteségük miatti bánatukban já­rultak az azóta Siratófalnak neve­zett helyhez. Akkoriban a fal előt­ti részen házak épültek, csak egy szűk utcácskát hagyva az imád- kozóknak, de mikor az 1967-es Hatnapos háborúban az izraeli ej­tőernyősök visszafoglalták a jor- dániai hadseregtől a Siratófal kör­nyékét, első dolguk volt, hogy le­rombolták a fal környékén lévő A Siratófal környéke minden nap nyitva áll bárki részére ja alatti részen egy apró kőfülké­ben van, s szinte nincs olyan napszak, amikor ne kígyózna hatalmas sor előtte. A világ egyik legtöbbet fotózott épülete és a város szimbóluma is egyben a jeruzsálemi Templom­hegyen álló Sziklatemplom (al- Aksza mecset), az iszlám harma­dik legszentebb helye. A mecset­hez tartozó épület még a Szikla­mecset, de manapság az egész komplexumot al-Áksza mecset­ara házakat, kialakítva a ma is lát­ható teret A fal előtti tér ma egy nagy nyitott zsinagógaként műkö­dik, amit kész részre osztottak: a déli kisebbik rész a nőknek, a na­gyobbik, északi oldal a férfiaknak van fenntartva. A falat alkotó kövek különbö­ző korokból származnak: az al­sóbb nagyobb darabok Heródes- korabeliek a feljebb lévő díszí- tettebb kövek pedig az al-Aksza építésének idejéből valók. A Siratófal környéke minden nap nyitva áll bárki részére a nap 24 órájában, de készüljünk föl, hogy a térre vezető utcákon és si­kátorokban katonák állnak és sok­szor csak fémdetektoros kapukon keresztül juthatunk be a térre. Ha ide látogatunk, kerüljük a kiliívó öltözéket és mindenképpen visel­jünk kippát (a turistáluiak szóló papírból készült darabok kapha­tók a tér környékén). Fényképez­ni szabad ugyan, de csak diszkré­ten sabbat idején viszont tilos. Je­ruzsálem tehát egy vallási köz­pont, ahol három vallás találkozik egymással. Azonban nem csak a templomok, a zsinagógák és a me­csetek kedvéért érdemes a várost körbejárni, mert számos más ér­dekességet is fellelhetünk itt. Amellett, hogy lenyűgöző­en szép, talán ez volt a legfontosabb város a törté­nelemben, s a világ három nagy monoteista vallása is központjának tartja, ahol még a harcos ateistáknak is eláll a lélegzetük. A tör­ténelem és a vallások iránt érdeklődők aligha találhatnának még egy olyan várost, ahol néhány perces sétával a világ leg­fontosabb műemlékei te­kinthetők meg. Jeruzsá­lem ilyen hely, de nyüzsgő és fiatalos is egyben. Jeruzsálem. A több ezer éves macskaköves utcácskákat, vagy a Bibliából ismert helyszíneket járva hamar rájövünk: Jeruzsále­met sem letudni, sem befogadni nem lehet néhány nap alatt, ezért ha van rá lehetőségünk, egy hosszabb utazás keretében utaz­zunk el ide. Izrael Negev- sivatagtól északra eső részén nin­csenek nagy távolságok, így nem kell feltétlenül Jeruzsálemben töl­teni az éjszakákat ahhoz, hogy megismerjük a várost. Tel Aviv például alig egy órányi buszútra van és a Ben Gurion nemzetközi repülőtér is majdnem félútra esik a két nagyváros között. A kötelező látnivalók szinte mindegyike az óváros fallal kö­rülvett területére koncentráló­dik, így a hét kapu bármelyikén elindulva kezdhetjük a sétát. Ha például az Oroszlán-kapun lé­pünk be az óvárosba néhány lé­pés múlva máris az egyik legje­lentősebb emlékbe botlunk: a Via Dolorosa-n sétálva zarándo­kok ezrei teszik meg nap mint nap az utat, amit Jézus kereszt- útjának tartanak. A kilenc stáció közül az első négy jól láthatóan megjelölt helyen van, így a ke­vésbé tájékozott utazó is köny- nyen eligazodik. Az utolsó öt stá­ció már a Szent Sír templomán belül van. ti temploma is, bár az épületek pontos elhelyezkedéséről való­színűleg már a mecset építőinek sem volt pontos tudomása. Az épület fejlesztését a kalifa fiai is folytatták és ekkoriban kapta az al-Aksza nevet. A mai állapot hosszú évszázadok felújításai, átalakításai és fejlesztései révén jött létre, a mai épületszerkezet a 9. században alakult ki. A keresztes háborúk idején a mecset a jeruzsálemi király palo­tájaként funkcionált, akik szerint a mecset Salamon egykori temp­lomának romjaira épült, ezért is hívták Templum Salamonis-nak, a 12. század elejétől kezdve 1187- i az épület egyik szárnyában volt a Templomosok központja is. A 14. századtól a 20. századig több felújításon is átesett az épületcso­port, 1927-ben és 1936-ban pedig a gyakori földrengések miatt majdnem teljesen újjá kellett épí­teni. Az épület vallási és politikai jelentősége miatt csak ritkán lá­togatható a nem muzulmánok számára. Ennek egyik oka, hogy a judaizmus a megváltást a Temp­lom-hegyen épülő majdani har­madik templom építésével hozza összefüggésbe és ezt sokan az isz­lám és a judaizmus közötti felold­hatatlan ellentétnek tartják. A Nyugati fal (Siratófal) építői aligha gondolták, hogy a Temp­lom-hegyen álló Második Temp­lom külső részéhez épített támfal egyszer a zsidók legszentebb he­lye lesz. A templom i.sz. 70-es le­rombolása után a zsidókat szám­űzetésbe kényszerítették és az egykori templom pontos helye fe­ledésbe merült. Miután visszatér­tek igyekeztek távol tartani magu­kat a romoktól, nehogy véletlenül az egykori templom belső szenté­lyének helyére tegyék lábukat, ami a legmagasabb papokon kí­A Via Dolorosa: zarándokok ezrei teszik meg nap mint nap az utat, amit Jézus keresztútjának tartanak f í r i * í * * » Ahol a hit szerint Jézus sírja van: a Szent Sír Temploma

Next

/
Oldalképek
Tartalom