Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)

2013-11-27 / 273. szám

HIRDETÉS Motiváció rr*T5neraciok A múlt héten a motivációról kérdezte Tóth-Korom Kingát, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját Kopeczny Zsuzsa. Mai beszélgetésünkben tovább visszük ezt a témát, hiszen - mint ahogy az már az előző héten kiderült - nincs általános recept a munkatársak ösztönözésére. Tovább bonyolítják ezt a kérdést a különböző korosztályok... Hány generációval találkozhatunk ma a munka világában? Hihetetlen, de lényegében öt korosztály van jelen a munkaerőpiacon, akik nagyon sok min­denben különböznek egymástól. Más dolgo­kat tartanak fontosnak, így más dolgokkal lehet őket motiválni. Az első a veterán-generáció. Ők általában egy munkaadónál, egy szakterületen dolgozn(t)ak egy életen át. Elmondhatják, hogy egy új világot építettek fel, ahol értékes tudást és tapasztalatot halmoztak fel, de megoldásaik már elavultak lehetnek. A munkahelyeken már ritkán találkozunk velük. A következő korosztály a baby-boom generáció. Ők a nagy lázadók, a hetvenes évek „virággyermekei", akik békében és boldogságban szerettek volna élni. Bár még most is megkérdőjelezik a szüleik által megte­remtett világot, ma már a fegyelem, tisztelet és kitartás jellemzi őket. Kötődnek a munkahelyhez, az íróasztalukhoz. A horizontális karrier nagyon fontos számukra. Ebbe a két generációba tartozók sajnos igazán már nem részei a hazai munkaerőpiacnak. Hiszen a veteránok már nagyrészt nyugdíjba mentek. A „virággyermekek" pedig pont abban a korban vannak, amikor még nem nyugdíjasok, de elég idősek ahhoz, hogy Magyarországon „ne legyen rájuk szükség" a munkavilágában! Mely korosztály van legnagyobb számban jelen a munkaerőpiacon? Az X generáció, akiket az átmeneti generációnak is nevezhetünk. Ők kamasz- és fiatalfelnőtt-koruk- ban találkoztak az internettel, munkavégzésüket és életvitelüket már alapvetően a web határozza meg. Hagyják, hogy megmondják nekik, mit és hogyan csináljanak, szem előtt tartják a céges szabályzat minden egyes betűjét, és beépülnek a vállalati szervezetbe. De képesek újra és újra megújulni, és lépést tartani a mai felgyorsult élet­tel. Őket leginkább a státusz, a pénz és a társadal­mi ranglétra ösztönzi. Sokat hallani a digitális nemzedékekről. Kik tartoznak ide? Az Y generáció a digitális nemzedék első hulláma, hiszen a számítógépekkel együtt nőttek fel, igen gyakorlatiasak, és remekül eligazodnak az interne­ten. Hihetetlen önbizalommal szállnak szembe a bebetonozott szabályokkal. Otthon érzik magukat a világban, nagyra értékelik a szabadságot, a de­mokratikus, formalitásoktól mentes munkakörül­ményeket. Kevésbé mutatnak hajlandóságot az al­kalmazkodásra, a szabályok betartására. Egyszerre több feladatot szeretnek végezni, munkaidejük fe­lénél kevesebb időt töltenek az íróasztal mögött, in­kább a legkülönbözőbb helyekről, mobiltelefonon és laptopon dolgoznak. Nem az életüket igazítják a munkájukhoz, hanem úgy akarják munkájukat kiala­kítani, hogy az igazodjon az életvitelükhöz. Hiány­zik belőlük a munkával, a munkahellyel szembeni alázat. Nem félnek a változástól, a saját személyes érdekeiket a céges érdekek elé helyezik, kevésbé lojálisak, mint szüleik, gyorsan és könnyen dönte­nek és tovább állnak, ha jobb ajánlatot kapnak. A Z generációba tartozók pedig azok, akik bele­születtek a digitális világba, ami a személyiségük része lett! Őket leginkább a gyors váltások jellem­zik. Sokkal gyorsabb ritmusban élnek, mint elő­deik, és ha nem tetszik nekik valami - például egy állás - készek az azonnali változtatásra. Társadalmi kapcsolataikat egy időben élik meg a valós és a virtuális világban. Sohasem ismerték az internet, a telekommunikáció és a televízió nélküli világot. És talán éppen ezért küzdenek interperszonális készségek hiányával. Nem aggódnak amiatt, hogy nincs biztos fizetésük és egy stabil íróasztaluk va­lahol. Új világot építenek, a hagyományos irodai munkakultúra helyett, hisznek a „mobilitásban" - a mobil és az internet segítségével a világ bármelyik pontján elvégezhetik feladataikat. Fontos nekik a környezetvédelem. Szívesen dolgoznak egy „zöld" cégnél - pl. ahol szelektíven gyűjtik a hulladékot. Ők már nem egyénileg fogják forradalmi ötletei­ket megvalósítani, hanem egymással összefogva szolgálják a közösséget. Számukra meghatározó­ak a személyes kapcsolatok, az internetet, mint a meglévő barátságok, kapcsolatok fenntartását elő­segítő eszközt használják. A legtöbbjük szeretne a maga ura lenni és nem beosztottként dolgozni. Mi az, ami mindhárom generáció számára megoldás lehet? Bármely cég sikeréhez a generációs csoportok hatékony munkájára van szükség. Az világosan látszik, hogy nagyon eltérő igényű, életszemléle­tű csoportokat kell egyszerre motiválni, és ez ko­moly kihívás elé állítja a HR szakembereket. Az X, Y és Z generáció igényei és életfelfogása is sokban különbözik egymástól, így a vezetőknek és a HR-nek sokkal rugalmasabbnak és nyitot- tabbnak kell lennie a motiváció terén. Az állásukat elhagyók nagy százaléka feletteseinek munkájá­val elégedetlen. Fontos tényező lehet, hogy a ve­zető mennyire kezeli szabadon beosztottait, elég teret ad-e tehetségük kibontakozásához, ötleteik felszínre töréséhez. A vezetőktől azt várják a be­osztottaik, hogy termékeny talajt biztosítsanak az egyéni erősségek fejlesztéshez. Ez elsősorban az Y és Z generáció számára megtartó erő, ahogy a csapatmunka, a vidámság, a közvetlen hangulat is. A munkaügyi szakértők szerint a versenyképes fizetés ma már korántsem jelent garanciát a mun­katársak megtartására és elkötelezett hozzáállá­sukra, e motivációs tényezők megléte mellett fon­tos feladat a munkatársak érzelmi ösztönzése is. Megint visszautalnék korábbi beszélgetésünkre. Meg kell hallgatni az alkalmazottakat, hogy mi a véleményük a munkájukról. Azok a cégek, ame­lyeknél megfelelően működik a munkaerő-meg­tartás, arra támaszkodnak, amit a dolgozók mun­kájukról mondanak és nemcsak meghallgatják őket, hanem folyamatos kétirányú kommunikáció folyik. Fontos, hogy a kollégák érezzék, hogy tö­rődnek velük, és hogy személyes véleményük, ötleteik, teljesítményük, fejlődésük valóban hoz­zájárul a cég előmeneteléhez. Magukénak érzik a céget, büszkék arra, hogy ott van az íróasztaluk (X), hogy csapatban dolgozhatnak (Y) és arra is, hogy a cég szelektíven gyűjti a hulladékot, vigyáz a környezetére (Z). A lényeg az, hogy büszkék le­hessenek a munkahelyükre. Konkrétan mivel lehet motiválni a már emlí­tett korosztályokat? Az, hogy megtarthatják az állásukat, leginkább az X generációt motiválja. A fiatalabbaknak szüksége van a szabadságra, így a rugalmas/részidős mun­ka ösztönözheti őket, ahol a hangsúly a teljesít­ményen, és nem a jelenléten van. Motiváló lehet a munkaköri rotáció és csoportmunka, egyeseknél az önálló munka. Személyre szabott kompenzá­ciós csomagok (jutalom, cafeteria, képzés, karri­er). A digitális világ gyermekeit motiválhatjuk az újtechnológiákkal, a kihívást jelentő projektekben való részvétellel. Sokat számíthat náluk a nagy, nyitott kommunális terek és jól felszerelt, kényel­mes irodák kialakítása, a sportolási lehetőség biz­tosítása (uszodabérlet, sportpályahasználat) és az egészségtudatos táplálkozás lehetősége. És az is, ha lehetőséget teremtünk nekik az önfejlesztésre, önképzésre. Kidolgozhatnak számukra vállalati stratégián alapuló karrier-utakat, lehetőségeket. Mindezeket röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy a legerősebb motiváló erők: a sikeres mun­kahelyi életpálya; a javuló munkafeltételek; a ru­galmas HR; a nagyobb felelősséget kívánó munka­körök; a magasabb státuszt jelentő, összetettebb és értékesebb feladatok; az anyagi- és erkölcsi elismerés; a felelősségteljes céges magatartás; a kétirányú, aktív kommunikáció és a büszkeség. rz? Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER Elérhetőség: koro wayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176 : á

Next

/
Oldalképek
Tartalom