Nógrád Megyei Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 253-276. szám)
2013-11-13 / 261. szám
HIRDETÉS ■ \ JféBk"m^ i %■# mii tJ H2?^w I 11 2013. NOVEMBER 13., SZERDA Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER Múlt héten a vezetés témakörével, részletesen pedig annak szintjeivel foglalkoztunk. Ezt a vonalat követve mai témánk a személyes vezetési funkció, a vezetési stílusok bemutatása. Hogy ez a gyakorlatban mit is jelent, erről beszélgetett most Tóth-Korom Kingával, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadójával Kopeczny Zsuzsa. Mit értünk személyes vezetési funkció alatt? Ez a meghatározás magába foglalja egyrészt a tervezést, azaz a szervezet céljainak kitűzését, és az ehhez szükséges erőforrások biztosítását, másrészt a célok megvalósításához szükséges folyamatok, szervezeti felépítés kialakítását is. Ezek elég „elvont" vezetői tevékenységként jelennek meg, ellentétben a személyes vezetési funkcióval, amely nagyon is konkrét. A vezető az, akinek mozgósítania kell a célok elérése érdekében az emberi erőforrást! Ekkor alakul ki a kapcsolat a vezető és a beosztottak között, elkezdődik a közös munka, de nem mindegy hogy hogyan... A vezetési stílus tehát a személyes vezetés egyik része, a további elemek között pedig megtalálható a kommunikáció, valamint a motiváció. Mit értünk vezetési stílus alatt? i A vezetési stílus szorosan összefügg a motivációval, mert az alap az, hogy kiderítsük, mi motiválja az embereket. A stílus alatt azt értjük, ahogyan valamit megcsinálunk. A vezetési stílus tehát nem más, mint ahogyan vezetünk, azaz hogyan gyakoroljuk a hatalmat a vezetésben. Természetesen ez többféleképpen történhet. A két szélsőséges alapeset az, amikor az egyikben a vezető a saját akaratát kényszeríti rá a kollégákra, a másik véglet pedig az, amikor a vezető alkalmazkodik teljes mértékben a beosztottak elvárásaihoz, mert csak, ezáltal válhat vezetővé. Ahogy a Vezetés-szervezés II. című szakiroda- lom (Szerk: Bakacsi-Balaton-Dobák-Máriás, Aula Kiadó Kft.) is fogalmaz: „a vezetési stílus konkrét leírásának kétféle megközelítését ismerjük: a döntéshozatal módján és a vezető személyiségén alapuló elméleteket. Döntésközpontúnak tekinthetők azok az elméletek, amelyek a vezetési stílusokat a döntéshozatal módja szerint tipologizálják, pontosabban aszerint, hogy a döntéshozatalban a vezetők milyen részvételt engednek meg másoknak (beosztottjaiknak). Személyiségközpontúnak nevezzük azokat az elméleteket, amelyeknél a tipologizálás alapismérvei: a vezető személyisége, személyiségjegyei, figyelmének irányultsága. Ez az irányultság lényegében kétféle: a vezető vagy a feladatra (csoportjának teljesítményére), vagy a munkatársaival való jó kapcsolat kialakítására összpontosítja figyelmét (vagy eltérő súllyal mindkettőre.)" Miért fontos, hogy a vezetők tisztában legyenek a vezetési stílusokkal? A sikeres vezető többféle vezetési stílust és eszközt tud alkalmazni, szükség szerint képes rugalmasan és zökkenőmentesen váltani egyik módszerről a másikra. Ami a leglényegesebb: tudatosan alkalmazza ezt a gyakorlatban, azaz mindig a helyzethez igazítja eszköztárát és pontosan tudja, hogy mikor melyik stílust kell használni és miért. A jó vezető tisztában van a vezetői felelősséggel, a vezetés módszertanával, illetve azzal, hogy az adott vezetési stílust milyen tényezők befolyásolják. Mert vannak olyan feladatok, helyzetek, tevékenységek, amelyek esetén például csak az autokratikus vezetési stílus alkalmazása jöhet szóba, ilyen a hadsereg, a tűzoltóság vagy a rendőrség. Befolyásoló tényezőként jelenhet meg a vezető, valamint a csoporttagok személyisége, a csoportszituáció, a szervezeti célok, a csoporttagok szükségletei, céljai, valamint egy szélesebb értelemben vett kulturális környezet is. Mit javasol egy kezdő vezetőnek? Ahogy említettem, többféle megközelítésben is tárgyalhatnánk a vezetési stílusokat. Egy kezdő vezető számára talán elsőként Kurt Lewin és munkatársainak elméletét ajánlanám. Ők azok, akik első ízben folytattak kísérleteket a demokratikus, az autokratikus vezetési stílusokról, valamint a „laissez faire"-ről, amely egy sajátos „nem vezetési" stílusnak tekinthető. Ez utóbbiban a szabadjára engedő vezető nem kezdeményez, minimális mértékben vesz részt a vezetésben, kérésre segít, ha vita alakul ki, akkor ráhagyja a csoportra. Nem avatkozik bele sem a konfliktusokba, sem a munkafolyamatokba, nem ad visszajelzést, nem dicsér. Lényegében nem is vezető, hanem inkább tanácsadó szerepet tölt be. A szabadjára engedő vezető ellentéte az autokratikus vezető, aki egymaga uralja a vezetett csoport tevékenységét. Minden vitában ő dönt, a csoport nem szólhat bele döntéseibe, sokszor visszatartja az információkat, előfordul, hogy rendszertelen utasításokat ad, ő jelöli ki a személyeket az adott feladat elvégzésére, önkényesen vezet és dicsér. A demokratikus vezetői stílust megtestesítő vezető csoportjában erős a munka iránti érdeklődés, kreatívak a csoporttagok, összefogás és „mi tudat" jellemzi őket. A vezető csak kezdeményez, vitás kérdésekben a csoport dönt. A csoportcélok mindenki számára világosak, egyértelműek, elérhetőek. A tagok szabadon osztják fel egymás között az elvégzendő feladatokat, támogatják egymást. A vezető dicséretei objektívek, építő jellegűek, a csoporton belül jó hangulat és konstruktív légkör uralkodik. Mit tanácsolna még a vezetőknek? Ahhoz, hogy tisztában legyenek az egyes vezetési stílusok beosztottakra gyakorolt hatásával, javaslom, hogy nézzék meg a legnépszerűbb videó-megosztó portálon a Módszerek című filmet, amely kb. 20 perces időtartamban mutatja be egy óvodás csoporton végzett „kísérlet" során, hogy egy húsvéti kirakat készítése milyen eredményre vezet az egyes vezetési stílusok alkalmazásával. Csak ajánlani tudom a filmet, ami nemcsak a vezetők számára, hanem a szülőknek, pedagógusoknak is tanulságos lehet! : korom.kinga@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 »tanacsado@workwayclub.hu • onobil: +36-20-849-5176 > V
