Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)

2013-10-26 / 248. szám

UlfW':-' -,:nnn Hl JL JEjJLjJCj J. A váci egyházmegye melléklete III. évfolyam 10. szám 2013. október 26. Megjelenik minden hónap utolsó szombatján 2013. OKTÓBER 26., SZOMBAT Szerkeszti: Magyar Bertalan Szent Cecília kétezer pártfogolja katolikus kultúra Dr. Varga László OMCE-igazgató az Országos Katolikus Kórustalálkozóról A boldogság pillanata Bizonyára lepillantotta Szent István- bazilika elé, amikor Egyháza - az örökkévalósághoz képest kevesebb mint egy pillanattal a szabadulást követően - oltárra emelte őt S hamárlepühntntt, elnézett kicsit oldalra is talán, Újpest felé, ahol a Clarisseum tűvékony tornya remeg finoman a mellette éjjel-nappal robogó tehervonatok dübörgésétől. Elnézte tán a rendház örökké sárguló falát, s a falakon belül a fiatalokat, akiknek ki tudja, hányadik nemze­déke lakik e falak között, azóta. Lakik, nem él, merthogy a Clarisse­um szálén oratóriumából a kommu­nisták fiatalkorúak börtönét csi­náltak; freudi, öntudatlan beisme­réseként annak, hogy mire képes mindössze az Istent eltaszító ember. Ott, ahol ő és a társai öntudatos, ér­telmes, önálló és felelősségteljes fia­talokat neveltek a kültelki proligye­rekekből; őutánuk az értelmetlen, céltalan, kilátástalan és szenvedő ideigvalöság börtönét kerítette körül aMabtnyetz a'hatalom, amely őt, Sándor István nyomdászt, szalézi testvért, ifúságivszetőtfölakasztotta. S az a börtön ma is ott álL S én úgy gondobm, hogy Sándor István ottamennyben -boldogan bárasok jótól, ami az elmúlt egy pillanatban történt - de mégiscsak fólgyűrí most égizubbonyánakujját, és - nyomdász létére is mindig tiszta ujjait össze kulcsolva - folytatja, amit egy pil­lanatra, az akasztás pillanatára fél­behagyott: a közbenjárást a rá- bízottakéit Van dolga bőven. mb. Az egyházmegye hírei bővebben, képgalériákkal, videókkal a honlapon: www.vaciegyhazmegye.hu és az Egyházmegyei Televízióban: ktv.vacem.hu Országos kórustalálkozót rendezett október 19-én, szombaton a katolikus püspöki konferencia. A Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendez­vénysorozat központi ese­ményén tizenöt egyház­megyéből közel kétezer énekes adott bizonyságot arról, hogy aki énekel, kétszeresen imádkozik. A koncert főszervezője Varga László atya, a váci székesegyház karnagya nyilatkozott az esemény előtt a Magyar Nemzet­nek; ebből az interjúból idézünk a szerző, Szerdahelyi Csongor engedélyével.- Ön az Országos Magyar Cecilia Egyesület (OMCE) igaz­gatója, jó rálátása van templo­maink zenei életére. Elégedett?- Az egyházzenei képzés az utóbbi években megélénkült Magyarországon, egyre többen énekelnek, kórusaink soraiban fiatalodás tapasztalható, illetve új kórusok alakulnak.- Valamikor a kántortanítók képviselték, adták tovább az egy­házzenei kultúrát, akiket tanító­képzőkben készítettek feL A kom­munista évtizedekben hogyan oldották meg az utánpótlást?- Az iskolák államosítása­kor, 1948-ban választás elé állí tották a kántortanítókat, hogy vagy maradnak a templomban, és az iskolát otthagyják, ekkor éhen hal a családjuk, vagy for­dítva, válasszák a pedagógusi pályát, és ott hagyják a teuiplo mot, lemondva a világnézetük rőlj vallásuk gyakorlásától. A kommunisták beszüntették a kántorképzést és a felsőfokú egyházzenei képzést. A Zene- akadémiáról ekkor elbocsátot­ták Bárdos Lajost, Harmat Artúrt és Werner Alajost, az egyházzene nagy apostolait. Ők elhatározták, hogy azon szerzetesek részére, akiket a rendek erőszakos feloszlatásá­val 1950-ben hajléktalanná és munkanélkülivé tettek, meg­próbálnak elindítani egy kán­torképző tanfolyamot Budapes ten - csodával határos módon ez az ötvenes években létrejött; és azóta is működik a budapes ti központi kántorképző tanfo­lyam. Ma már a Zeneakadémi án is újra működik az egyház- karnagyi szak, ahol magas színvonalon folyik az egyház zenész képzés. Világi és egyfm zi főiskolákon, illetve az OMGE által szervezett karnagykép­zőn is folyik egyházkarnagy képzés, tehát az utánpótlás csörgedezik.- Hogyan viszonyul ma az egyházzenész elit az úgynevezett könnyűzenei műfajhoz? Van­nak, akik nagyon elzárkóznak attól, hogy a gitáros zene a templomban helyet kapjon, és vannak, akik lelkipásztori okokból engedékenyebbek.- Én karnagy is vagyok és pap is. Láncszemnek érzem magam a kántorok, karna­gyok, illetve a papság között A szívem ide is, oda is húz. Nem a gitárral van baj. Az a lényeg, hogy a gitáron is igényes zene szólaljon meg, illetve hogy olyan műveket válogassanak, amelyek szövegüket, zenéjüket tekintve alkalmasak liturgikus használatara. Az úgynevezett egyházi könnyűzenei számok nak a nagy része táborokba, kirándulásokra, hittanos ősz szejövetelekre való. Nem tar­tom helyesnek, hogyha szem benállás vagy ellenségeskedés van emiatt. Én is tudok gitároz­ni, tinédzser koromban énekel­tem Sillye Jenő számait. A váci székesegyházban, ahol kar­nagy vagyok, szintén működ­nek gitárosok, és azt veszem észre, hogy akik elkezdtek zenét tanulni, előszeretettel vesznek részt a klasszikus kórusban is, Palestrinát vagy más igényesebb egyházzenei műveket énekelni. De talán nem az az elsődleges, hogy mit éneklünk, hanem hogy milyen közösséget teremtünk.- Van egy harmadik irányzata is a mai templomi zenekulhírá- nak, a scola mozgalom. Főleg gyermekekből, fiatalokból álló együttesek, az oltár közelében, a gregorián miserészeket éneklik. Örvendetes, hogy egyre több helyen alakulnak ilyen kisebb létszámú együttesek, akik gregorián énekeket, főleg az olvasmányközi éneket vagy a mise hivatalos kezdő énekét, felajánlási és áldozási énekét éneklik. Ez lelkipásztori szem­pontból is előrelépés, hiszen aktivizálja a fiatalokat, akik így nem csupán passzív „mise­hallgatók”, hanem aktívan bekapcsolódnak a liturgiába. k - Hány helyen van katolikus j templomi kórus? Összesen hány s kórustag lehet hazánkban? 1 - Az OMCE felmérése szerint > mintegy üzetmégyezer énekes 1 teljesít egyházzenei szolgálatot “ a különféle kórusokban. A váci püspökség területén 64 kórus van, az esztergomi egyházme­gyében is körülbelül ennyi. Minden püspökség területén van néhány tucat énekkar. Mindenhol vannak egyházme gyei kórustalálkozók. A szé­kesegyházi zeneigazgatók elhi vatottak, lelkesen szervezik az egyházmegyéjük zenei életét.- A mostani koncert nagy vál­lalkozás. Kétezer ember épp­hogy befért a Kongresszusi Köz­pontba. Volt már ilyen nagysza­bású egyházzenei seiegszemle?- Váci egyházmegyei zene­igazgatóságom alatt eddig 14 alkalommal szerveztem a szé kesegyházban 1500 fővel ha­sonló találkozókat. A mostam eseménynek az a jelentősége, hogy a püspöki kar kezdemé­nyezte, és valóban az egész ország képviseltette magát ■ maria-tisztelet Felújítják a nemzeti kegyhelyet kórházlelkészet Flór Ferenc-emlékünnep Kistarcsán A szentkúti Szűzanya- szobrot a Nemzeti Kegy­hely felújítása idejére a budapesti Szent István- bazilikába költöztették. Útközben a Szentkúti Szűzanya „látogatást tett” egyházmegyénk másik híres búcsújáró helyén, | Máriabesnyőn. ^ M. B. “----------------------------------------------------------------------------------------------1 Október 14-én, hétfőn délután három órakor érkezett meg a kapucinusok által alapított, ma egyházmegyei fenntartású kegyhely Nagyboldogasszony bazilikájába a szentkúü kegy­szobor, fr. Kálmán Peregrin házfőnök és ottani ferencesek, valamint Magdika, a szobor „öltöztétője” kíséretében. A kegyszobrot a Besnyőn szolgá­ló klerikusok, Gulyka József esperes, Kája Sándor, az ese ményt megszervező helyi kán­tor; a kapucinusok képviseleté^ ben pedig ff. Sergio Tellan, a rend magyarországi delegáltja és fr. Szpisják Péter Pál budai gvardián fogadta a' zsúfolásig megtelt templomban. A mintegy egyórás áhítat a Túrái János plébános által ve­zetett Lorettói litániával kezdő­dött, majd rövid szentségimá dással folytatódott Befejezésül a hívek egyenként rótták le üszteletüket a „vendég” élőt; majd a szobor „tovább indult”. A Szentkúti Szűzanyát a Szent István bazilika kapujá­ban Erdő Péter bíboros fogadta. A szobrot a szentkúti ference sek, valamint palóc népviselet be öltözött lányok, asszonyok, kíséretében vitték a szentély­be, ahol a főpásztor szentmisét mutatott be a jelenlétében. ■ A kórházi lelkigondozók­nak különleges körülmé­nyek között is helyt kell állniuk. Ilyen volt, hogy a kistarcsai kórházban a névadó, Flór Ferenc 48-as honvéd alezredes születé­se napján nemcsak koszorúzási ünnepséget tartottak, hanem nagy­számú résztvevővel lecsó­főző versenyt is. Csordás Mirjam A vetélkedőt, Dr. Trombitás >o Zoltán, a kórház főigazgatója | nyitotta meg. A kórház osztá- < lyai, kiszolgáló egységei képvi- '§ seletében 23 csapat mérte össze tudását. Köztük indult a Faragó Artúrral, a kórházlelké- lelkigondozói szolgálat csapata szi szolgálat vezetőjével (ké- is, kiegészülve az egyházme- pünkön) göndör lecsót készí- gye területén más kórházak tett püspök módra. (A göndör ban szolgáló lelkigondozókkal, azt jelenti, hogy mangalicazsí- A ml csapatunk, élén dr. ron, mangalicaszalonnával ki­egészítve készült az étel.) Dobogós helyezést nem, vi­szont különdíjat kapott a társa ság, így is öregbítve a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának hírnevét. ■ A Szentkút! Szűzanya utazása Göndör lecsó a kórházudvaron

Next

/
Oldalképek
Tartalom