Nógrád Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 227-252. szám)
2013-10-22 / 245. szám
5 FALUOLDA 2013. OKTÓBER 22., KEDD Dinamikusan fejlődik a település Jobbról az első Ónodi Jánosné Zsuzska néni helyben nevelt sertést bérben vágatják majd és feldolgozva, húsipari termékként tervezik forgalmazni. Nógrádban az elsők között kezdenek bölcsőde építésébe. Számos előnyt várnak ettől, de mint a faluvezető fogalmazott, úgy gondolja, s a döntésük is azt sugallja, bízniuk kell abban, hogy meg tudják tartam fiataljaikat. Ide kapcsolódó felmérésük azt mutatta: 162 család tervezi, hogy a közeljövőben gyermeket vállal. S talán az sem mellékes, hogy a bölcsődével hat új munkahelyet is teremtenek. Hagyományőrző, népviseletben Ónodi Jánosné,, „Zuzka néni” 83 éves. Szügyben született, itt járt iskolába, szülei földműveléssel foglalkoztak és számára is ez a njunka jutott. A termelőszövetkezetben dolgozott mielőtt nyugdíjas lett. Szabadidejében kézimunkázik és gobleint hímez, és ami ritkaságszámba, megy: a mai napig hétköznap és ünnepnapok egyaránt népviseletbe öltözve végzi napi munkáját. Ezzel is őrzi a hagyományokat és példát mutat a fiataloknak. Három lánya, hat unokája és hat dédunokája van. Sikeres személyiségek Tóth Zsuzsanna Balassagyarmaton él, Szügyben néptáncot tanít. Tóth Zsuzsanna óvodásokkal kezdte, majd alsó tagozatosokkal folytatta ezt a munkáját. Ez év szeptemberében már a negyedik tanévet kezdA tejüzem feldolgozó rendszerének egyik eleme Szügyi Boróka Néptánccsoport és a jövőt alapozzák ezzel a 35 hektáros, új, ipari centrummal. A kormányzat segítségével tervezik a telek közművesítését, ahol várhatóan több ipint 150 új munkahely fog létrejönni. Eredményeikről dióhéjban: tizenöt millió forintot fordítottak út- és járda- felújításokra, új vizesblokk épült a kastély épületében, újjáépítették a sportöltözőt. tavasszal műfüves pályát avattak. További, új munkahelyek is létesülnek, hiszen a Zöllner Kft. csarnoképítésbe kezdett. A német vállalkozás a térségben 3000 embert foglalkoztat, folyamatosan fejleszt és a hosszú távú jelenlétét jelzi, hogy egyre inkább nyit az iskolák felé. Szomszédságában a Parat Automatíve Kft. valamint a Textile Competence Center Kft. ipari karrierjével, az értékesítés nettó árbevételét illetően, valamint a foglalkoztatottak létszáma alapján mára a megye tizedik legnagyobb vállalkozása lett. De nem feledkezhetünk meg az Elektronikai Győri-Kovács Alkatrészgyártó Kft-ről sem, amely a foglalkoztatottak létszámát tekintve a megye ötven legjelentősebb ipari és kereskedelmi vállalkozásához tartozik. Az elektronikai alkatrészeket (például zavarszűrők, áramváltók, relék, transzfer- mátorok) olasz, osztrák, francia üzemekhez szállítják. így építik jövőjüket Nem is oly régen még a növénytermesztés és az állattenyésztés jelentette itt a megélhetést., ezért igyekeznek a helyi termék feldolgozására vállalkozó kis gazdaságokat is segíteni. Átadás előtt áll az Ipoly-völgye Plusz Élelmi- szeripari Kft., amely napi 1500 liter tejet fog feldolgozni. Az alapanyag-tejet egyrészt Szügyből, másrészt a közeli településekről vásárolják. De áll már egy sertéshús feldolgozó üzem alapja is. A nemzetiségű nagyszüleire kissé meghatóban emlékezik a községben élő Barna János, a megyei közgyűlés al- elnöke, aki három gyermekes édesapa. Majd egy évtizedig Mohorán tanított, egy cikluson keresztül Bállá Mihály országgyűlési képviselő munkáját segítette, de vezette a balassagyarmati sportlétesítményeket is. Temperamentumos, örökmozgó, vállalkozóként is jelen van a településen, a helyi kezdeményezések megvalósítását segíti, igazi közösségi ember. Mindenre jut ideje, hobbija a labdarúgás, szabadidejében szívesen - s állítása szerint jól is - főz. Szügy Balassagyarmattól öt kilométerre, a szlovák határ közelében helyezkedik el. Nógrád megye legdinamikusabban fejlődő' települése. Külső és belső képe is rendezettséget mutat, korszerű és jelentős méretű üzemcsarnokok, széles, bekötő utak, felújított járdák, tiszta porták és közterületek láthatók itt. A falu déli részén pedig új lakónegyedet találunk. Szügy. Csaknem mindén korszak tárgyi emlékeit megtalálták itt a kőkortól a honfoglalásig terjedő időszakig, egy közeli dombtetőn sáncokkal megerősített földvár is állt. A falut 1411-ig a Szügyi család birtokolta, de hűtlenségük miatt Zsigmond király elkobozta és az Orbonás családnak adta. 1439-ben Losonczy László volt a földbirtokosa. A török időkről nincs sok adat, de valószínűleg érték támadások, hiszen 1920- ban egy’nagy esőzés kimosta azt a harangot, amelyet a XVI. században ástak el. 1790-ig Szügyben tartotta közgyűléseit és törvényszékeit a vármegye, tehát itt volt Nógrád székhelye. Barna János Szlovák dúl, számítógépes szoftvereket készít és még többet kutat. Emiatt Szügyben élő nyugdíjas szüleit és rokonait is egyre ritkábban látogatja. Pleva Mihályné Zemplénben, Háromhután született. Családjával együtt 1975-ben költözött Szügybe. A kezdetektől mostanáig lelkes tagja a falu közösségének. Annak idején dolgozott a közös tanácsban és végrehajtó bizottságban, a rendszerváltást követően 20 évig képviselői munkát végzett. Jelenleg is a szlovák önkormányzat elnöke, a helyi szlovák közösség újraélesztéséért, kultúrájának ápolásáért a szlovák nyelvoktatás bevezetéséért, a falumúzeum létrehozásáért tevékenykedik. Pleva Mihályné Szügy községért végzett példamutató munkájával a „Község Díszpolgára”címet méltán érdemelte ki. Tavaly a megye szlovák nemzetisége a „Hugyecz Andrásné emlékére alapított Nemzetiségünkért, Hagyományápolásunkérf’díjban részesítette. 2006-tól 2010-ig a Nógrád Megyei Szlovák Önkormányzat első elnökeként látta el feladatait. Több cikluson keresztül volt az Országos Szlovák Ön- kormányzat elnökségének tagja. Férjével boldog házasságban élnek 45 éve. Nyugdíjas életét fia, unokája, menye szépíti meg. Török Anett „Az ősi ház, az ősi föld éppoly elválaszthatatlan tőlünk, mint testünk valamely tagja, mint lelkünk valamely része.” (Gárdonyi Géza) - Valahogy ezt élem meg mindig, amikor szülőfalumra, Szügyre gondolok. Habár tanulmányaim és munkám messzire sodort el otthonomtól, elválasztani tőle sosem tudott. Hiszen ott ültették belém mindazokat az értékeket, tapasztalatokat, tudást és élményeket, amelyek most a boldogulásomban, az életben való tájékozódásomban segítenek, s lényemet velejéig meghatározzák - így vall ide kötődéséről Török Anett - Szüleimnek segítve megtanultam a kemény, kétkezi munka értékét, embereket összetartó erejét Hisz1 a régi idők történeteinek elmesélésére nincs autentiku- sabb hely, mint a falu határában lévő szőlők és ribizli bokrok töve. Kerékpáron ülve ismertem meg az utcákat, házakat, a kerítés előtt pádon beszélgető idős asszonyokat, s a falu határát jelző táblán túl elénk táruló természet minden csodáját. Hiába nőttem fel, hiába élek már Szügy- től távol, valahányszor csak meglátogatom a családom, régi, ismerős arcok meleg mosolya fogad, miközben azt kérdik „Hazatértél egy kicsit?” Igen, hazatértem, mert itt vagyok igazán otthon, mert az ősi föld testem tagjává vált, amely elválaszthatatlan tőlem. A polgármester Markó Antal polgármester Markó Antal 1982-től irányítja a települést. Gazdasági mérnökként több mint harminc éve foglalkozik a szügyi emberek ügyes-bajos dolgaival, a falu fejlesztésével. Mint mondta: ez az élete! Dr. Kiss Pál jegyzővel, aki szintén 37 éve dolgozik a községben, e tekintetben jó párost alkotnak. Az ön- kormányzati képviselő-testület - tagjai: Török János alpolgármester, Frenyó Gábor, Kmetti Dániel, Tálas László és Török Sámuel - pozitív költségvetést fogadott el 2013 évben. Ez azt jelenti, hogy döntően saját bevételeikből és a központi költségvetésből fedezik kiadásaikat, ésszerű, takarékos, pénzügyi gazdálkodással, hiánymentes évet terveznek. Közben új ipari terület kialakítására alkalmas mezőgazdasági földet vásároltak, a jelent ték együtt. Tanítványai rendszeresen fellépnek a falu kulturális rendezvényein. A Boróka Néptánccsoport részt vett a Szent Anna napi Palóc Búcsún, legutóbb pedig az Aggteleki Cseppkőbarlang hangversenytermében ropták a felnőtt táncosok. Elsősorban a palóc, de más tájegységek hagyományaiból merítve oktatja a csoportokat. A településről elszár- mazottak egyike dr. Krajcsi Attila, az ELTE docense, kutató pszichológus. Gyermekkorában Szügyben élt, ahol általános iskolás korában szívesen foglalkozott számítógépekkel, kezdetben a faluban a művelődési házban elsőként elérhető Commodore típusú gépekkel. A középiskolát Budapesten végezte, informatikai végzettséget szerezve, majd az ELTE-n tanult tovább pszichológia szakon, ahol később PhD címet szerzett. A pályakezdés időszakában mind az újságírás, mind a számítástudomány területén kipróbálta magát, de végül a pszichológiai kutatás mellett döntött. Evekig a Szegedi Tudományegyetemen oktatott és kutatott, másfél évet pedig az amerikai Harvard Egyetemen töltött vendégkutatóként. A hobbija elsősorban a munkája. Főként azzal foglalkozik, hogy hogyan értjük meg a matematikát, miként tanulják az óvodások a számokat, és miért megy nehezen a matematika a diszkalkuliával élőknek. A maradék kevés szabadidejében olvas, zenél, kiránDr. Krajcsi Attila
