Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

2013-09-14 / 213. szám

KULTÚRA Európai „Időívek” Pannonhalmán 2013-ban a Pannonhalmi Főapátság Kulturális Igazgatósága tizedik alkalom­mal rendezte meg az „Arcus Temporum” („Időívek”) elnevezésű művészeti feszti­vált. A 2004-ben - elsősorban zenei prog­ramként - útjára indított rendezvényso­rozat a következő esztendőben kapta meg a hasonló eseményektől merőben megkülönböztető jellegét, egyedi struk­túráját. E szerint minden évben bemutat­kozik egy jeles kortárs zeneszerző, aki­nek munkássága úgymond „párban” je­lenik meg egy régebbi, klasszikus mes­ter örökségével. Az élő alkotó persze sze­mélyesen is fellép a fesztiválon. A szervezők ekképpen szeretnék „össze­kötni az idő távoli pontjait, párbeszédre bírni őket a mi korunkkal Mert a múlt­nak csak akkor van értelme számunkra, ha a jelen megértését szolgálja. ” 2005- ben a tatár-orosz komponista Szófia Gubajdulina volt a vendég Joseph Haydn „partnereként”, majd az olasz Salvatore Sciarrino következett közösen Mozarttal. És így tovább... Ez évben új koncepció érvényesült: az összes korábban meghívott zeneszerző szerepelt egy-egy szerzeményével. Né­gyen azt is vállalták, hogy új művet írnak erre az alkalomra. Azon túl, hogy a „ré­gi” zeneszerzőktől is megszólalt egy-egy kompozíció, nyolc kortárs szerző javasla­tot tehetett ifjú tehetségek (egykori tanít­vány, pártfogolt, figyelemre méltó pálya­társ stb.) bemutatkozására is. Az augusz­tus végi fesztivál másik sajátossága a ze­ne-, a tánc-, a képző- és a filmművészet összekapcsolódása. Az idén a holland ICKamsterdam a Double Points: VERDI című táncoperát mutatta be, két magyar fiatal (Asztalos Zsolt és Pálinkás Nikolett) a képző-és videoművészetet képviselte s öt film szerepelt Pannonhalmán a Triesz­ti Filmfesztivál versenyprogramjából is. A kerek évfordulóra megjelentetett műsorismertető katalógus - éppen az ün­nep okán - nemcsak a 2013-as kínálatot veszi számba, hanem Veres Bálint tollá­ból áttekinti az elmúlt évtized történése­it is. Sőt, a füzet mintegy bevezetőként tartalmazza Varga Mátyás fesztiváligaz­gató, bencés szerzetes visszaemlékezé­seit és Várszegi Asztrik köszöntőjét is. A főapát név szerint is kiemel néhány sze­mélyt azok közül, akiknek különösen fontos szerepük volt a fesztivál megren­dezésében, a programok kialakításában, megörökítésében. Az utóbbiak sorában említi Kovács Bodor Sándort is, aki 2005- től készít dokumentumfilmet az „Arcus Temporum”-ról. A nyolc év krónikája ez évben kibővült egy kilencedikkel, amely keresztmetszetét adja a 2013 előtti feszti­váloknak és a jubileumi koncerten már ajándékként is funkcionálhatott A Salgótarjánban élő dokumentumfil­mes, fotográfus 2002-ben egy kiállításszervező kérésére küldte el a „Ci­gánydomb” című filmjét Pannonhalmá­ra Varga Mátyásnak, hogy a szerzetesta­nár osztályfőnökként még jobban meg­értesse diákjaival az apátságban kiállí­tott Oláh Jolán-képeket. A kapcsolat kö­vetkező stációja egy 2003-as salgótarjáni kirándulás volt, amely keretében a fiata­Kovács Bodor Sándor dokumentumfilmes, fotográfus és Varga Mátyás szerzetes, fesztiváligazgató (FOTÓK: KOVÁCS LEA ÉS KOVÁCS BODOR MÁTÉ) lók megismerkedtek azzal a környezettel, amelyben a naiv művész élt s belehall­gattak az akkori dixielandfesztivál egyik fő­téri műsorába is. Miután Kovács Bodor Sándor egy őrvidéki filmje kapcsán az Ausztriából Pannonhalmá­ra visszakerült Iréneusz atyával már forgatott az apátságban, felmerült egy Pannonhalmát bemutató film igénye is. Ez végül is - Varga Mátyás forgatóköny­ve és Kovács Bodor Sándor kamerája révén „Bárki vagy, aki a mennyei hazába igyekszel” címmel - megvalósult és 2004 márciu­sában volt a premierje. A későbbiekben bemutatták Salgótarjánban és Szegeden is, s lehetett látni a Duna TV-n és több más országban is. Az eredetileg mintegy negyvenöt perces film középpontjában a szerzetesek, az emberek állnak, de elke­rülhetetlenül láttatja az I. István király Szent Márton tiszteletére emelt, mind­máig működő kolostor mindennapi éle­tét s az 1996 óta világörökségként szá­mon tartott késő román-kori gótikus ba­zilika és műemléki épületegyüttes felbe­csülhetetlen értékeit is. Elkészült a film tizenhét perces változata is, amelyet több mint tíz nyelven - a magyaron kí­vül például angolul, franciául, japánul, németül, olaszul és oroszul - vetítenek le a turistáknak, akik az új fogadóépü­leten át lépnek be a monostorba. Ennél­fogva - évenként száz-százötven ezer lá­togatóval számolva - összesen több mint egymillió ember láthatta már a „Bárki vagyMwcímű alkotást. Kovács Bodor Sándor az általános iskolai korosztály száml^is készíteft'pannoríKátm i fil­met, amelyben Szent Márton történeté­re és a kolostor építésére helyezte a Az idei fesztivál műsorfüzetének címlapja hangsúlyt, s forgatott egy olyan filmet is, amelynek a pannonhalmi kódexek ké­pezik a tárgyát. Kovács Bodor Sándor számára Pan­nonhalma viszonyítási pontot, európai szemléletet jelent. A fesztiválon harmoni­kusan illeszkedik egymáshoz a nyugati és a keleti kultúra. Többek között ezt az is bizonyítja, hogy 2011 és 2013 között Bent Sorensen dán komponista - azontúl, hogy 2008-ban Csajkovszkij „párja” volt - töltött be a művészeti tanácsadói tisztsé­get. Jövőre az osztrák Beat Furrer, a Klangforum Wien alapítója váltja majd e funkcióban. Évek óta kiváló pozsonyi ze­nészek is fellépnek az „Arcus temporum” koncertjein, magyarok pedig az ottani „Konvergencie” fesztiválon, mintegy hi­dat képezve a két nép zeneművészete kö­zött. A háromnapos programsorozat Ko­vács Bodor Sándor véleménye szerint in­tenzíven hat, mély benyomást gyakorol a növekvő számú közönségre, amely sora­iban egyre több az új arc, a fiatal érdek­lődő. iMindezek alapján a salgótarjáni szakember örömmel készítette el filmjét az augusztus 23-25-i X. fesztiválról is, amelyet azonban még meg kell vágni a végleges változathoz.... Cs. B. Névsorolvasás (2): Pallós Nelli BOZÓ ANDREA CSERMÁK JÁNOS Nincs ember - legalábbis nagyon kevés van - aki ne tud­ná, hogy egy színházi előadásban - a darabon, a rendezőn és természetesen a színészeken kívül - milyen fontos sze­reit játszik a díszlet, a jelmez, egyáltalán a látvány, amely nem kis mértékben járul hozzá a mon­dandó értelmezéséhez, kiteljesítéséhez. Ennek tudatában l)eszélgettünk Pallós Nellivel, aki a 2013/2014-es szezonban Zenthe Ferenc Színház három produk­ciójához - Molnár Ferenc. „A testőr” című vígjátékához, T. Pataki László „Kit szeret­tél, Ádám?” színpadi játékához és Illyés Gyula „Kegyenc” című drámájához - ter­vezi a díszletet. A már évek óta Budapesten élő Pallós Nelli e salgótarjáni munkái révén mint­egy „hazatért” Észak-Magyarországra, te­kintve, hogy Mezőkövesden született és az általános iskolát a Heves megyei Béla­pátfalván végezte. Már gyermekkorában is sokat rajzolt, nem véletlen, hogy taná­rai is felhívták a szülők figyelmét gyer­mekük kitűnő rajzkézségére. Ennek megfelelően alakult kö­zépiskola-választása is, amelyben azonban szerepe volt leg­jobb barátnője véleményének is, aki egy székesfehérvári nyitott, korszerű szemléletű intézményt ajánlott számára. így messze kerülvén a szülői háztól az 1989-ben alapított Tópar­ti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulója lett, amely - mint nevében is benne foglaltatik - jó alapozást tu­dott adni felsőfokú tanulmányaihoz. Pallós Nelli útja ugyan­is a Dunántúlról a fővárosba vezetett és a Moholy-Nagy Er­nő Iparművészeti Egyetem kerámia-szakos hallgatója lett, de igazán már akkor is a plasztika érdekelte. Ennek megfelelő­en egy fel évet ösztöndíjjal Rómában töltött, ahol 2003-ban szobrászatból diplomázott egy Zsolnay-plasztikával. Ezzel azonban nem hagyta abba a tanulást, mert jelenleg is egye­temista: a Magyar Képzőművészeti Egyetem kétéves mester­képzőjébe jár díszlet- és látványtervezői szakon. Az oktatás nagyon intenzív, sok elméleti tantárgyuk van, de természe­tesen a gyakorlati ismeretek elmélyítésére, újak megszerzé­sére is bőven adódik lehetőség. Annál is inkább, mert az el­múlt év nyarán Pallós Nelli - egyik tanár­jával, É. Kiss Piroskával építészmérnök, szcenikussal és egy növendéktársával, Készéi Borbálával - is részt vehetett a fi­atalok szakmai mobilitását elősegítő EU EACEA-program valamint a MALADYPE és a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezői szakával való együttműködés keretében a „Nomads of the Beauty” el­nevezésű projektben, amelyet a horvát­országi Splitben rendeztek. Voltak egy retrospektív kiállítás megnyitóján, jártak egy külvárosi kőfejtőben, egy tengerpar­ti helyszínen pedig azt tanulmányozták, hogy mi a különbség a színház és a fil­mes díszletek között. Emlékezetből kel­lett rajzot készíteniük a játéktér alapterü­letéről, s Aleksandar Denic díszletterve­ző, workshop-vezetővel elemezték a rajzokban rejlő teátrá- lis lehetőségeket. Egy másik beszélgetés témája a világítás­tervezés volt. Végül, de nem utolsósorban a Spliti Nyári Színházban megnézték Euripides „Hecuba” című előadását, amelyet Salona, a Split környéki legrégebbi római város rom­jai között mutattak be. Bár a család, a gyermeknevelés teen­dői közepette nem könnyű a tanulás, ha minden a tervei sze­rint alakul, ha sikerül megfelelő színvonalon elkészíteni vizs­gamunkáját - azaz egy teljes színpadképet modellező ma­kettet a komplex megoldást értelmező, magyarázó dolgozat­tal együtt - 2014-ben fogja kézbe venni újabb diplomáját S mindemellett Pallós Nelli már évek óta folyamatosan dol­gozik is, különböző színházak, társulatok rendre igénybe ve­szik munkáját egy-egy feladat megvalósításánál. Ezt az aláb­biakban a teljesség igénye nélkül megemlítendő produkci­ók is bizonyítják. A fővárosban dolgo zott a Central Színház „Black Comedy” című, Puskás Tamás rendezte, mások mellett Schmied Zoltán, Blaskó Péter, Pokorny Lia, Borbás Gabi, Liptay Claudia fémjelezte előadásban, a Víg­színházban a „Hegedűs a háztetőn”-ben, az operettszínház „Rebecca” című musicaljé­nek előadásban. Vidéken a szekszárdi Magyarországi Német Színházion Franz Kafka „Az átváltozás” című elbeszélésé­nek dramatizált változatában működött közre. Részese volt Parti Nagy Lajos „Bivaly - szuflé” című - a budapesti Szké­né Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Nézőmű­vészeti Kft együttműködésében színpadra állított - vígjáté­kának is, amely a közelmúltban Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színház népszerű Vidor Fesztiválján is sikert ara­tott. Tervezett már bábokat is Szombathelyre, Pécsre, voltak és vannak filmes megbízásai is. Februártól működik együtt - Ágh Márton mellett - MundruczóKornél új filmjében a „Fe­hér Isteniben, amelyben a sok-sokkutya és a szokásos ama­tőr közreműködők mellett a fontosabb szereplők között ott van Zsótér Sándor ugyancsak jeles rendező, vagy egy másik rangos filmes Gothár Péter.. A filmnek már az utómunkála­tai folynak. Viszont Fazekas Csaba „Swing” című, énekes-tán­cos, úgymond humoros „csajfilm”-jének” még folyik a forga­tása - mások mellett - olyan remek színészekkel mint Csá­kányi Eszter, Kulka János, Ónodi Eszter vagy Tömcsik Mari. Pallós Nelli KerényiMihályhoz - aki a Zenthe Ferenc Szín­ház novemberi premierjét, Molnár Ferenc „A testőr” című da­rabját rendezi - fűződő barátsága révén került Salgótarján­ba. Kifejezetten örül a lehetőségnek, vidéki társulatokkal egyébként is nagyon szeret dolgozni, jó tapasztalatai vannak. Egyelőre a gyűjtőmunkán van túl: alapos kultúrtörténeti ta­nulmányokat végzett, átnézte Molnár Ferenc életművét, „A testőr” korát, szereplőit és igyekszik olyan hiteles teret illet­ve szobadíszletet tervezni, amelyben jól érvényesülhet a szí­nészi játék különös kettőssége. Csongrády Béla R ZOLTÁN CTI VEZETŐ DEMUS PÉTER ERDÉLYI GÁBOR f lllilllliiillli M1KECZ ESTILLA MULLER ZSÓFIA OLÁH LAJOS PÜNKÖSDI MÓNIKA I SÁNDOR ZSOMBOR | TARNÓCZ1 JAKAB y<'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom