Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

2013-09-30 / 226. szám

LÍRKÓ PÉTER NO GRADMTW» 1 2013. SZEPTEMBER 30.? HÉTFŐ Éljen a szőlő, éljen a nedű! (Folytatás az 1. oldalról.) Pásztó. Szombaton a művelődé­si központban családi délutánon hangoltak a helyiek a másnapi vi­gasságra, a gyerekek különféle őszi díszeket készíthettek, a mú­zeumban a szőlőkultúrával és népszokásokkal ismerkedhettek. Az anyukák gyümölcstálkészítő­versenyen adhattak ízelítőt ötle­tességből, rátermettségből, este szüreti bál kínált jó szórakozást. Vasárnap délután háromra igazi forgataggá állt össze a helyi és környékbeli vendégek díszes lo­vasok, fogatok, hagyományőrzők, jelmezesek több száz fős hada. Szebbnél-szehb szőlőkoszorúkkal ünneplőben érkeztek a legények, a lányok-asszonyok is - régi koro­kat idéző - díszes öltözékben csat­lakoztak mindazokhoz, akik Pász­HIRDETÉS tó utcáján dallal-tánccal adták hí­rül a szüret befejezését, az erre okot szolgáltató mulatság kezdé­sét. Eljöttek a borlovagok is a ví­gasságra, fogatra ült Sisák Imre, polgármester, valamint Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő. Kislányok is nyeregbe ültek ezen a délutánon: fehér pónin kék szoknyában, bájos főkötőben várt indulásra az egyik, a barna pónin piros ruhában, fején pártával mo­solygott a másik. Mire jónéhány pohárban vörös vagy fehér nedű villant, már mindenkinek táncra mozdult mehetnékében a lába... így volt ezzel az a két csodás, feke­te paripa is, ami nemcsak a fehér pántokkal, díszekkel vonta magá­ra a figyelmet: a kicsattanóan energikus, pompás állatok már alig várták, hogy menetelhesse­nek. Kényszerű várakozásukban büszkén egy helyben lépkedtek, majd remek tartással megmutat­ták, milyen fegyelmezetten „foga­tolnak”, s mennyire hozzáértő a hajtójuk... „ Zsebkendőm, négy sarka...” - harsant a nóta, libbent a szoknya a menetben, amely a művelődési háztól indult, s a zeneiskolához tartott, és számos helyen megvil­lantott, milyen az igazi mulatság. A folytatás is a tartalmas szóra­koztatás jegyében telt: a színpadi műsorok fél öttől szórakoztatták a közönséget, a sztárvendég Peter Szabó Szilvia, valamint Márió és zenekara volt. Fél tízkor a Szent Mihály-napi őrtűz jelezte: zárja kapuit a szőlő- és borünnep. (M.J.) Elhalkult az orgona, zúgtak a harangok (Folytatás az 1. oldalról.) Mátraverebély-Szentkút.Ezen a hét végén egyete­misták tartottak zarándoklatot, vezetőjük, Pákozdi István mondott szentbeszédet a 11 órás szentmi­sén, majd dr. Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató hirdette ki, hogy indul a kegyhely fejlesztése. Tudat­ta a jelenlévőkkel: október 3-án, csütörtökön 17 órá­tól Szent Ferenc halálára emlékeznek Szentkúton, ekkor lesz a fejlesztés ünnepélyes indítása: az alap­követ Orbán Viktor miniszterelnök fogja elhelyez­ni. Erre az alkalomra is várják a híveket. A szabadtéri szentmise után, a Te Deumot éne­kelve, a bazilikába vonult a papság és a hívek tá­bora. ahol imádság, könyörgések közben az oltá­rokról levették a liturgikus kellékeket s a szentség­házból is elvitték az Eucharisztiát. Ezután a kegy­szobortól vettek ideiglenes búcsút a jelenlévők: a szembemiséző oltárra helyezték, majd az ünnep­lők elvonultak előtte, s a kegytemplom bejáratánál várakoztak a következő szertartásos percekre. Ekkor halkult el az orgona hangja, de hamarosan megszólaltak a harangok, a kegyhelyigazgató ezalatt lezárta a bazilika ajtaját, a kulcsot pedig - Isten áldá­sát kérve a munkálatokra - átadta a most induló fej­lesztések kivitelezőjének. Szeptember 30-tól már munkaterület lesz Szentkút egy része, az október 6- i búcsúünnepet még a szabadtéri misézőhelyen tart­ják, ezt követően azonban fontos változások lesznek, amelyekről hirdetményeken, a kegyhely honlapján és lapunkból is tájékozódhatnak. Imádság és könyörgések közben vették le az oltárokról a liturgikus kellékeket Megújul nemzeti kegyhelyünk Ji. „A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése”című ÉMOP-2.1.1/A-12-k-2012-0006 azonosí­tószámú projekt támogatásával közel 2,5 milliárd forint értékben valósítja meg a Fons Sacer belső' egyházi jogi személy Mátraverebély-Szentkút felújí­tását 2012.11.30. és 2014.10.31. között. Mátraverebély-Szentkút A Fons Sacer belső egy­házi jogi személy (továbbiakban: kedvezménye­zett) pályázatot nyújtott be az Észak-magyarorszá­gi Operatív Program (továbbiakban: ÉMOP) kere­tein belül, az ÉMOP-2.1.1/A-12-k Kiemelt turiszti­kai termék- és attrakciók fejlesztése tárgyú pályá­zati kiírásra. „A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése” című projektet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogató levélben 2.455.512.850 forint összegű támogatásra érde­mesnek ítélte. A projekt bekerülési összköltsége 2.470.355.454 forint. A támogatás mértéke a pro­jekt elszámolható összköltségének 99,399 száza­lék, így a biztosítandó saját forrás 109.912.832 fo­rint. A projekt fizikai befejezésének és megvalósu­lásának tervezett napja: 2014.10.31.- Célunk, hogy a fejlesztés következtében, a XXI: század követelményeinek megfelelő, színvo­nalas és minőségi háttér fogadja a leglátogatot­tabb római katolikus búcsújáróhelyre érkező za­rándokokat - mondta Kálmán Peregrin kegyhely­igazgató, hozzátéve: további cél segíteni a hívek hitéletének elmélyítését és kaput nyitni a társa­dalom azon rétegei felé, akik érdeklődnek a hit, a kultúra és a természet szépsége iránt. Milyen lesz, ha elkészül? A templom. Az oltárépítményt a hozzá tartozó többlépcsős kiemeléssel elbontják, új kőoltárt ké­szítenek, amely csupán egy lépcsőfokkal emelke­dik a környezete fölé. Az átalakítás legfőbb célja, hogy a kegyszobor és a restaurált kegyoltár jobban látható és könnyebben megközelíthető legyen. A rendházban az általános felújítási munkák mellett a funkcionális terek jobb beosztására töre­kednek. A gazdasági udvar helyén új, csendes, zárt kert létesül, amelyet egyik irányban a rendház és a templom épületegyüttese határol, á szabadtéri misézőhely és a patak irányában kerítés, a zarán­dokház felé pedig egy új épületszárny zár le. A gyóntatóudvar árkádos szerkezetéből csak a vasbeton lemezt tartják meg. Az oszlopokat új, elő­re gyártott, csiszolt vasbeton oszlopokra cserélik, a vasbeton lemez pedig új víz-, és hőszigetelést kap. A gyóntatóudvar és a templom akadálymen­tes megközelítését az átépítéssel biztosítják. A szabadtéri misézőhely és környéke. A kegy­hely bejáratától induló, a szabadtéri misézőhelyet is magába foglaló tér építészeti arculatának meg­tervezése a felújítási program kulcseleme. Cél egy egységes, tartós és szép burkolati rendszer kialakítása, és a hozzátartozó igényes utcabúto­rok elhelyezése. A szentkút környékén lévő víz­gyűjtő medencéket elbontják. A fák körül íves padok készülnek a megpihenni vágyó zarándo­kok számára. A szabadtéri oltár a megváltozott li­turgikus igények szerint alakul át. A lourdes-i barlang boltívébe, illetve az oltár mögötti falfelü­letre Marko Rupnik jezsuita szerzetes készít nagyméretű mozaikot, akinek alkotásai a világ legjelentősebb kegyhelyeit ékesítik. A barlangban lévő Szűzanya-szobor a támfal­ban kialakított fülkében nyeri el új helyét. így ez a betegek számára lépcsőzés nélkül is megköze­líthetővé válik. Az új lourdes-i barlang belső ívét a hálatáblákkal borítják be. A Szűzanya szobra megérinthető lesz, és gyertyagyújtásra is alkal­massá válik ez a hely. A zarándokház felújítása, átépítése. A zarán­dokház átalakításának célja, hogy megemelt komfortfokozatú szállásépület jöjjön létre, ahol a többségében kétágyas, fürdőszobás szobák illesz­kednek a kolostori környezetbe és a szerzetesi cellák hangulatát idézik, felszerelésük jó minő­ségű, de puritán. A funkcionális elvárásokat ma­ximálisan figyelembe véve karakteres, de vissza­fogott, XXI. századi épület jön létre, amely finom utalásaival harmonikusan illeszkedik a barokk épületekhez. A meglévő épület erősza­kos tetőfelépítményét elbontják, az első emeleti fafödémet vasbeton födémre cserélik, és egy új (második) szinten nívós szobasort helyeznek el. Az épületben személyfelvonó is helyet kap. A pinceszinten - a szükséges technikai helyiségek (kazánház, műhelyek és raktárak) mellett - mos­dóblokkot és társalgót helyeznek el. A földszin­ten új recepciót alakítanak ki, amely egy üveg­fallal lehatárolt portát és várakozóhelyet foglal magában. A jelenlegi konyha helyén új, korsze­rű, 250 adagos főzőkonyha jön létre. Az étterem jelenlegi két helyisége egy térré olvad, a kert irá­nyában pedig egy terasz épül. Ez a konyha szol­gálja ki a szállásépületek közelében lévő rendez­vénytermet is. Az újonnan kiépített kerti útháló­zat kőzúzalékos burkolatot kap. A parkolóban 68 gépjárműnek biztosítanak helyet, ebből kettő akadálymentes parkoló. Mosdócsoport a zarándokok részére. Nagy za­rándoklatok idején a szabadtéri misézőhelyen körülbelül tízezer hívő vesz részt a szertartáson. Ennek a tömegnek a mosdó-wc igényeit hivatott kielégíteni ez az épületrész. A női mosdó előteré­ből nyílik egy pelenkázó helyiség. Nagy közösségi terem. A zarándokközpont mű­ködése közben felmerülő közösségi rendezvé­nyek - lelkigyakorlatok, esküvők, konferenciák, találkozók - helyszíne a kétszáz négyzetméteres rendezvényterem. Ehhez csatlakozik a száz négy­zetméteres terasz. Tekintettel arra, hogy ez a ren­deltetési egység csak időszakosan működik, a ki­szolgáláshoz szükséges hátteret a zarándokház főzőkonyhája biztosítja. Zarándokszállások. A csoportosan érkező za­rándokok számára a terület a hegy lábánál elte­rülő, északi részén három szárnyból álló épüle­tet álmodtak meg. Az épületszárnyakat a recep­ciótól induló zárt közlekedőrendszer kapcsolja össze. Az első két szállásépületben hatágyas szobákat alakítottak ki, amelyekben szükség esetén két-két pótágy is elhelyezhető, így egy épületben 24-32 fő szállásolható el. Az épület­szárny és a közlekedősáv találkozásánál kiala­kuló térben egy teakonyhát építenek ki, itt le­hetőség nyílik a reggeli és a vacsora elkészíté­sére és elfogyasztására is. Ezek a közösségi te­rek 25-30 fő befogadására alkalmasak. A har­madik épületszárnyban három 14 ágyas hálóterem jön létre, itt is külön vizes blokk biz­tosítja a tisztálkodás feltételeit. Ebben a szárny­ban is létesül közösségi tér és egy teakonyha. A három szállásépületben maximálisan 100 fő he­lyezhető el egy időben. Az épületszárnyak végé­ben tárolókat alakítanak ki összesen 66 kerék­pár számára. Az épületszárnyakat zöldtető bo­rítja, ami segíti a nagy alapterületű építmény il­leszkedését a tájba. A szárnyak közötti tágas, fü­ves területen színpad épül kulturális rendezvények számára. Fogadóépület információs centrummal, galé­riával A zarándokhelyre érkező látogatók, za­rándokok, turisták fogadására olyan fogadóte­ret terveznek, amelynek programelemei mind szükségesek az idelátogatók európai szintű el­látásához. SZÉCHÉNYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. * f

Next

/
Oldalképek
Tartalom