Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
2013-09-25 / 222. szám
2013. SZEPTEMBER 25., SZERDA MAGAZINT ~~ TUDOMÁNY & TECHNIKA ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉK CŐRZŐ Majdnem robbant a hidrogénbomba is Csaknem felrobbant egy hidrogénbomba több mint fél évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államok sűrűn lakott keleti térségében. A nukleáris katasztrófát a szerkezet négy biztonsági berendezése közül csak az utolsó akadályozta meg - írja a Guardian. A lap egy eddig titkos dokumentumot idéz, amelyet egy oknyomozó újságíró szerzett meg az információszabadságról rendelkező törvény alapján. A cikk szerint 1961. január 23-án, három nappal John F. Kennedy elnök beiktatása után, egy B-52-es hadászati bombázó két, egyenként 4 megatonna hatóerejű hidrogénbombával a fedélzetén Észak-Karolina állam felett repült, amikor dugóhúzóba került és a levegőben szétesett. A két hidrogénbomba elszabadult és az egyik pontosan úgy kezdett működni, mintha háborús helyzetben vetették volna be: az esés sebességét csökkentő ejtőernyője kinyílt, gyújtószerkezetei bekapcsoltak és csak egyetlen alacsony feszültségű biztonsági kapcsoló vette elejét a robbanásnak. Ha a bomba felrobban, a detonáció ereje a Hirosimában bevetett atombomba 260-szorosa lett volna és a pusztító radioaktív szennyeződés Washingtonig, Baltimore-ig, Philadelphiáig, sőt akár New Yorkig is eljutott volna, milliók életét veszélybe sodorva. A későbbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a bomba négy biztonsági mechanizmusa közül, amelyek a véletlen robbanást akadályozták volna meg, három nem működött megfelelően és csak az utolsó, meglehetősen egyszerű és szintén nem túl megbízható biztonsági kapcsoló mentette meg Amerikát a nukleáris katasztrófától. Az incidenst feltáró újságíró, Eric Schlosser a nukleáris fegyverkezési versenyről készülő könyvéhez végez kutatásokat, és így jutott az esetet feltáró dokumentumokhoz. Schlosser a kutatás során feltárta, hogy csak 1950 és 1968 között hétszáz jelentősebb incidens történt amerikai nukleáris fegyverekkel, és ezek az incidensek 1250 atomtöltetet érintettek. Henyélésért" fizet a NASA Havi ötezer dollárt - mintegy 1,1 millió forintot - fizet puszta ágyban heverészésért az Egyesült Államok űrhivatala, a NASA, hogy tanulmányozhassa a súlytalanságnak az emberi testre gyakorolt hatását. A munka azonban nem a lusták álmainak valóra válása: hetven napot kell ágyban feküdni háton egyhuzamban, ráadásul a lábaknak magasabban kell lenniük a fej szintjénél, mert ebben a helyzetben a leghasonlóbbak a testet érő hatások a súlytalanság következményeihez. A megbízatás nem 70 napos, hanem több mint három hónapos. Az alanyoknak a houstoni Johnson Űrközpontban az első két héten át mindennapi életvitelt kell élniük, hogy a tudósok vizsgálhassák testüket normál körülmények között. Ezután következik a 70 napos heve- rés, majd pedig két hetes rehabilitáció. A fekvős időszakban minden nap 16 órán át lesznek fényben az alanyok és 8 órát teljes sötétségben. Fekvés közben tévézhet, számítógépezhet, olvasgathat az alany, sőt ha akar, még látogatókat is fogadhat. Étrendjében csak annyi a megkötés, hogy az illető testtömege ne változzon. Tisztálkodás közben sem kelhet fel, ágyába kérheti a zuhanyoztatást. Az alanyok csakis akkor és annyit mozoghatnak, amennyi testük tudományos vizsgálataihoz szükséges. Egyebek közt csontritkulást, az izomtömeg csökkenését, a keringést - a vér mellett a nyirokrendszerét is -, az immunrendszer változásait tesztelik. Az emberi testet nagyon megviseli a súlytalanság, a kutatókat leginkább a csontritkulás aggasztja, amely egy űrút hosszával egyre fokozódik. A NASA már toborozza az alanyokat - adta hírül a The Daily Mail című brit lap. A Hold 100 millió évvel fiatalabb lehet annál, amit a tudósok eddig gondoltak derült ki egy új, holdkőzetek elemzésén alapuló tanulmányból. A legnépszerűbb elmélet szerint a 1 loldat egy titokzatos, Mars-méretű vagy annál nagyobb bolygó Földnek csapódása hozhatta létre körülbelül 4,56 milliárd évvel ezelőtt, röviddel a Naprendszer keletkezése után. A holdkőzetek friss elemzése azonban arra utal, hogy a Hold, amely valószínűleg ennek a gigászi ütközésnek a törmelékéből állt össze, valójában csak 4,40-4,45 milliárd éves - adta hírül a LiveScience tudományosismeretterjesztő portál a Hold eredete elnevezésű londoni konferencián hétfőn ismertetett kutatásról. A tudósok szerint ha a Hold 100 millió évvel fiatalabb, mint eddig vélték, az átformálhatja a Földről és kísérőjéről való tudományos vélekedést.- Ha a Föld mára gigászi ütközés előtt kialakult, akkor vajon a becsapódás a bolygó legkorábban létrejött légkörét is elpusztította? - vetette fel a kutatást ismertető Richard Carlson, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa. A tudósok 4,568 milliárd évesre teszik a Naprendszer korát. A viszonylag kicsi égitestek, mint az aszteroidák keletkezésének idejét is pontosan meg tudják állapítani, ha megfigyelik, mikor történt kőzeteik - részben a bolygók építőanyagának összeütközéséből származó hő okozta - nagyfokú olvadása. Például a Vesta kisbolygó Földre hulló meteoritjainak elemzése azt az eredményt hozta, hogy az 530 kilm méter széles „űrszikla” 4,565 milliárd éves. A tudósok szerint a Naprendszer nagyobb égitestjeinek korát viszont nehezebb megállapítani.- A Földnek a Vesta-szerű, kis aszteroidákhoz képest tovább tarthatott teljes méretére megnőni, és fejlődésében minden új lépés eltörölheti vagy legalábbis elhomályosíthatja a korábbi események emlékét magyarázta Carlson. A technológia fejlődésével a tudósok ugyanakkor egyre pontosabb becsléseket tudnak készíteni, és ezek a becslések a Hold létrejöttét egyre későbbre teszik. Úgy gondolják, drámai születése után a Hold olvadt kőzetek óceánja volt. Jelenleg az ebből az „óceánból” képződött holdkövek a legpontosabb kormeghatározás szerint 4,36 milliárd évesek. A Földön a tudósok több helyen találtak olyan jeleket, amelyek 4,45 milliárd évvel ezelőtti nagy kőzetolvadásra utalnak. Gyűlnek tehát a bizonyítékok - mondják a kutatók -, hogy a Holdat létrehozó és a Földet átalakító katasztrofális erejű ütközés bő 100 millió évvel később történhetett, mint azt eddig feltételezték. Nyílt napok az „agyközpontban” Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) budapesti „agyközpontjába”, az MTA Wigner Fizikai Kutató- központba látogathatnak az érdeklődők szeptember 28-án és 29-én. Budapest. Európa egyik legmodernebb, kutatási célú adatközpontját tekinthetik meg a csillebérci telephelyre ellátogatok, ahol a CERN genfi központjában is dolgozó kutatók kalauzolják a vendégeket. Az érdeklődők a központban átfogó képet kaphatnak napjaink legjelentősebb részecskefizikai kutatásairól és a magyar kutatók hozzájárulásáról a közös kísérletekhez - olvasható az akadémia honlapján. A természettudományok egyik legizgalmasabb témája a tavaly nyáron kimutatott, az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon. Egyebek mellett ennek tulajdonságait vizsgálják a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kormány összefogásával rekordidő alatt létrejött, idén júniusban átadott, világ- színvonalú kutatási infrastruktúrában, a CERN budapesti „agyközpontjában", a Wigner Adatközpontban. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet svájci központjának kapuit két napra nyitják meg a közönség előtt. A CERN Open Days programjához kapcsolódva szeptember utolsó hétvégéjén az akadémiai kutatóközpont is várja a felfedező kutatások iránt érdeklődőket. A magyarországi helyszínen igazi különlegességet, a genfi számítóközpont Budapestre, az adatközpontba telepített, a CERN- hez másodpercenként kétszer száz gigabit sávszélességű hálózattal kapcsolódó új számítógépeit tekinthetik meg. A szeptember 28-án, szombaton reggel kezdődő programokra mindkét napon 17 óráig várják az érdeklődőket. A Wigner Adatközpontot 14 éven felüliek tekinthetik meg előzetes regisztráció után, csoportosan. Szombaton, a Wigner Adatközpont megtekintése után az MTA Energiatudományi Kutató- központjának kísérleti atomreaktorát is meg lehet látogatni a központ munkatársainak kíséretében. Erre a programra kizárólag a helyszínen lehet jelentkezni. A rendezvény keretében az MTA csillebérci telephelye melletti területen kiállítást rendeznek. Ennek tárlatvezetői a CERN-ben kutató magyar fizikusok, mérnökök, akik tudományos igényű, közérthető előadásaikkal világítják meg a CERN- ben zajló kísérletek jelentőségét. Az MTA kutatói több mint két évtizede vesznek részt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet munkájában. A külön regisztrálás nélkül látogatható alkalmi tárlat képet nyújt a felfedező kutatások új korszakát jelentő CERN-ről, illetve arról, hogyan járultak hozzá a magyar szakemberek az ott elért eredményekhez.
