Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

2013-09-23 / 220. szám

2013. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ le az autót! Ne hagyjanak semmilyen értéket az autó utasteré­ben, sőt, lehetőleg még a csomagtérben se! - fi­gyelmeztette az autósokat a rendőrség. Nógrád megye. Az övtáskát lopták el egy férfi járművéből pár napja Bercelen. A Balassa­gyarmati Rendőrkapitányság emberei a helyszínen végzett adatgyűjtést kö­vetően megái lapították, hogy a sofőr a gépkocsival leparkolt egy udvaron, majd azt lezáratlanul hagyta. Amikor visszatért a négykerekűhöz, akkor vette észre, hogy abból eltulaj- donították a táska ját, a benne lévő sze­mélyes irataival és készpénz­zel együtt.- Az ilyen esetek elkerülése érdekében bárhová mennek, ügyeljenek autójukra! Lehető­leg forgalmas, jól kivilágított közterületen parkoljanak le! Soha ne hagyják a járműben a GPS-készüléket és egyéb érté­keket, még a kesztyűtartóban sem! - hívta fel az autósok fi­gyelmét Kovács Zsófia. A Nóg­rád íMegyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóügyeletese továb­bi jótanácsként fogalmazta meg, hogy ügyeljünk arra: mi­közben a szatyrokat az autó csomagterébe rakjuk, az ülés­re dobott táskákat illetéktele­nek kiemelhetik. Legyünk kü­lönösen körültekintőek, ha va­laki a nyitott autó mellett be­szélgetésbe elegyedik velünk, mert a tolvajok ritkán vannak egyedül.- Mindig győződjenek meg arról, hogy az autó valóban zár­va van! A mai technikai eszkö­zök ugyanis már lehetővé te­szik, hogy tá­volról hatás­talanítsák a központi zár záródását! A mechanikai eszközöket - kormányzár, váltózár - jól ki­egészítik az elektronikai rendszerek. A leg­több fejtörést az elektronikus indításgátlóval felszerelt autók okozzák a tol­vajoknak! Ne felejtsék el azon­ban, hogy csak az üzembe he­lyezett - bekapcsolt - biztonsá­gi berendezések hatásosak! - hangsúlyozta Kovács Zsófia. Ha azonban mégis megtör­tént a baj, hívják azonnal a rendőrséget az ingyenesen hívható 107-es vagy 112-es te­lefonszámon! Amennyiben látták az elkövetőket, próbál­ják megjegyezni személyle­írásukat! Sikeres volt a diákmunka Szeptember vé­gén fejeződik be az aktuális ál­talános közmunkaprogram a településen. Jelenleg tíz köz­hasznú munkást alkalmaz az önkormányzat hat órás mun­kaidőben, akiknek a feladatuk a karbantartási és üzemelteté­si munkák elvégzése a közterü­leteken és az intézményekben. Továbbá a községben nagyon jól sikerült a nyári diákmunka program is, amelyben összesen hat tanulót foglalkoztattak. Szent Mihály napi programok Az „Itthon vagy! Magyarország, szereüek!” elne­vezésű programsorozat kereté­ben a község tájházában szep­tember 28-án délelőtt gyermek táncházat tartanak, majd me­sét mond Hoffman Emese óvó­nő, amely alapján a vállalko­zóbb kedvű lurkók rajzverse­nyen vehetnek majd részt. A felnőttek számára Végh József helytörténész Szent Mihály napjáról mond érdekességeket, és mesél Sisa Pistáról, az utol­só nógrádi betyárról. Másnap este Végh József szemezget a falu történelmi ér­dekességeiből. Ezt követően az érdeklődők Hoffman Edina népdalcsokrában gyönyörköd­hetnek. Végül meggyújtják a máglyát, ezzel csatlakozva az országos közös programhoz. Könyvünnep Nagyorosziban Különleges ünnepet tartottak a közelmúltban az egykori mező­városban. Bár a település életét sok tekintetben meghatározó honvédség jó néhány éve meg­szűnt már, a helyiek még mindig a Volt Helyőrségi Művelődési Otthonban (HEMO) gyűlnek ösz- sze a különböző közösségi alkal­makra. így volt ez a napokban is, mikor a Községi Nyugdíjas Klub adta hírül, hogy mindenkit szeretettel vár rendezvényére. Nagyoroszi. Az alkalom nem szokványos: a település jeles szülöttje, Pálfalvi Nándor író úgy határozott, hogy könyveivel aján­dékozza meg szeretett falujának lakóit. Az idős - immár nyolcvankét éves - író sajnos betegsége miatt nem tudott személyesen hazalátogatni, ezért egy küldöttség keres­te fel őt keszthelyi otthonában, s a látoga­tásból hatalmas ajándékcsomaggal, össze­sen ezerötvenkét könyvvel tértek haza. Bár Pálfalvi Nándor több, mint fél év­százada elköltözött Nagyorosziból, s azóta csak látogatóba érkezik egy-egy alkalom­mal, szülőfaluja - számos írása igazolja ezt - egy kifogyhatatlan tárház számára a jobbnál-jobb regényalakok megformálá­sához. Több írásában név szerint emléke­zik egykori barátaira, ismerőseire, más­kor pedig a jellemvonások alapján azo­nosítható a történet szereplője. Palóc­ország jellegzetes népművészete, nyelvjá­rása és hiedelemvilága gazdagította gyermekkorát, formálta szemléletét. Kör­nyezetéhez, a kétkezi emberekhez való kapcsolatát a börzsöny-vidéki táj határoz­ta meg. Visszaemlékezései szerint már tizennégy évesen társadalmi regényt írt, amelynek aztán több részletét is változta­tás nélkül építette bele később „A fészek­fosztogató” című regényébe. Szülőfaluja elhagyása után dolgozott bá­nyában, építkezéseken, volt cipőkereskedő tanonc, népi kollégista, tiszti iskolai nö­vendék és egyetemi hallgató. Tanult filozó­fiát, történelmet, mélyen érdeklődött a ter­mészet- és a társadalomtudományok iránt. Újságírói munkája mellett folytatta egyetemi tanulmányait a bölcsészkaron. Munkatársa volt a Néphadsereg című lap­nak, a Pajtásnak, a Szabad Földnek, majd a Magyar Rádió riportereként fedezte fel a maga számára a televízió. Dramaturg­ként, később szerkesztő-riporterként dol­gozott, tucatnyi tévéjáték és több száz do­kumentum- és riportfilm alkotójaként. 1974-ben megbízták a képes Újság gazda­sági rovatának vezetésével. 1985-ben a Magyar televízió Műsorpropaganda és Sajtó Főszerkesztőségének vezetésére kérték fel. 1988 óta kizárólag irodalmi te­vékenységgel foglalkozik. Mint egy mél- tatója írja, írásaira a szenvedélyes igaz­ságkeresés, és az erkölcsi-társadalmi kér­dések iránti mély érzékenység jellemző. Életismerete, figurateremtő és lélekábrá­zoló ereje, nagy mesélőkészsége, érzékle­tes, csiszolt nyelve és egyéni írói hangja mindenkor magával ragadja olvasóit. Egy önvallomásában így emlékezik: „A sok napszám mellett ma sem tudom, hogy csinálta, de anyukának mindig ma­radt ideje, és ötünk közül egyedül nekem voltak kívánságaim. A szegénységünk bennem lázadást keltett, ki akartam tör­ni. Akkor a faluból, mert azt hittem, az az oka a nyomornak. Korán kezdtem írni, és anyám pártfogolta ambícióimat. Sokszor mellém kuporodott a padlásfeljáró gará- dicsán és hallgatta jó-rossz firkálmánya- imat. Bátorított. Korán eljöttem otthonról, fel Pestre, ahogy az egyszeri legény, sze­rencsét próbálni. De lelkemben ott ma­radt a falu. A nógrádi dombok, a kis nyá­jak, a perzselő nap, a tyúkok káráló hang­ja, a friss szagok. És most is érzem talpa­mon a földet, a mezítlábas futások nyo­mát, a forró port, amely a bokám körül kavargott. Sohasem lettem pesti. Talán nem kellett volna eljönnöm onnan. De oda térek vissza, ahogy öregszem- egyre inkább. Oda, a nógrádi dombok közé, ahol az angyalok kikönyökölnek a felhők szé­lére, hogy lenézzenek a mezítlábas pa­rasztgyerekekre.” Az egykori helyőrségi művelődési ott­hon színháztermében valóban ünnepi volt a hangulat. Műsorösszeállítással ké­szültek a legbátrabb ovisok, csengő han­gú énekszó hallatszott, s nyugdíjas klub tagjai részleteket, verseket olvastak fel Pálfalvi Nándor írásaiból. A szerző pedig - ha lélekben volt is jelen csupán - azzal a jó érzéssel térhetett ezen a napon nyu­govóra, hogy szülőfalujában mindannyi­szor szeretettel gondolnak rá, amikor csak ráesik pillantásuk a könyveire. ' V.J. Portugáliában A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendég­látó-ipari Szakközépiskola és Szak­iskola 16 tanulója és 2 kísérő taná­ra 28 napos szakmai gyakorlaton vett részt a portugáliai Braga váro­sában a közelmúltban. Braga Por­tugália harmadik legnagyobb és egyben legrégibb városa az ország északi részén található, 40 kilomé­terre az Atlanti-Óceántól. A Tempus közalapít­vány Leonardo da Vinci szakképzéssel fog­lalkozó programjában az iskola diákjai má­sodszor vehettek részt ezen a szakmai gya­korlaton Portugáliában, amelynek célja a szakmai tudás és készségek fejlesztése, va­lamint az angol nyelv aktív gyakorlása és külföldi munkatapasztalatok szerzése azzal a céllal, hogy növelje a fiatalok munkaerő-pi­aci esélyeit. A Braga Mobility Open fiatalok­ból álló mobilitási csereprogramokra szako­sodott szervezet, amely biztosította számuk­ra a munkahelyeket, az ellátást, valamint a kulturális programokat. A „Közgé” 8 diákja irodai munkát végzett a bragai polgármesteri hivatalban és különbö­ző ifjúsági szervezeteknél, ahol a rendezvény- szervezésbe is belekóstolhattak. Aktív részve­vői voltak például egy városi flashmobnak. A ■ „Kéri” 5 szakács tanulója a város legjobb étter­meiben dolgozott, ahol lehetőségük nyílt bete­kinteni a konyhai fortélyokba az előkészítés­től a tálalásig. Saját készítésű paprikás csirké­jük osztatlan elismerést aratott a portugál sé­fek körében. Három kereskedő tanuló kisbol­tokban dolgozott, ahol a vevők kiszolgálásakor a portugál nyelvet is használniuk kellett. A résztvevők nagyon élvezték a portugál ven­dégszeretetet, rengeteg barátra tettek szert a munkahelyeken, gyakran a szabadidőt is együtt töltötték a munkatársaikkal. A Braga Mob Open stábja mindenben se­gítségükre volt. Filipe, Helder és Tiago nem­csak kiváló házigazdák, hanem igazi bará­tok is lettek számukra. A hétvégi kirándulá­sok Portóba, a Geres Nemzeti Parkba, Braga környékén és a tengernél igazi élményt je­lentettek és összekovácsolták a közösséget. ) A Táncsics diákjai Mindig zárjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom