Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
2013-09-18 / 216. szám
HIRDETÉS Work Way Club ÚT A MUNKÁHOZ Sokan még nem is hallották magát a kifejezést: mobbing; és akik mégis, azoknak a legtöbbje is csak legyint, hogy már megint egy kitalált „betegség" Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingát, a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját kérdezte arról, hogy mennyire komoly dolog a pszicho-terror jelenléte a munkahelyeken. Mit nevezünk egyáltalán mobbingnak? A mobbing, a gyakran ismétlődő pszichológiai terror. Olyan cselekedetek sorozata egy egyén vagy egy közösség részéről, amelyek egy vagy több egyén ellen irányulva azoknál mentális vagy fizikális tünetekhez vezetnek, és ez legalább egyszer egy héten, legalább fél éven keresztül ismétlődik. Maga a meghatározás és annak problémaként való elkülönítése Dr. Heinz Leymann német munkapszichológus nevéhez fűződik. Az általa megalkotott LIPT kérdőívek szerint 45 különböző aktivitás létezik, és öt fő kategóriát különböztetünk meg. Az első a kommunikációs lehetőségek csökkenése, ilyenkora menedzsment gátolja a folyamatot. A második a szociális kapcsolatok fenntartásának lehetetlenné tétele. Ebben az esetben a munkatársak nem állnak szóba a kollégával és ezt esetleg a vezetés tiltja meg. A következő a jó hírnév fenntartásával kapcsolatos hatások, tipikus ilyenkor, hogy az érintett esetleg etnikai hovatartozása, tájszólása stb. miatt, a pletykák, gúnyolódás, tárgya, elszenvedője lesz. Majd a munkával kapcsolatos effektusok, ilyenkor nem kap megbízásokat a kolléga, vagy ha mégis, akkor lényegtelen feladatokkal találják meg. És végül a testi egészséggel kapcsolatos tényezők, amikor veszélyes megbízásokat kap az illető, fenyegetések, támadások, vagy akár szexuális zaklatás éri. A legborzasztóbb az egészben, hogy ennek az ellenségeskedésnek leggyakrabban nincs is racionális oka. Sokkal inkább érzelmi jellegű; irigység, féltékenység, ellenszenv következményeként alakul ki. A támadások hátterében általában egyetlen egy hangadó áll. Az „áldozat" főleg pszichológiai terror nyomása alá kerül, és nem képes megoldani a kialakult helyzetet. Csak a munka világában találkozhatunk a mobbinggal? Legelőször az óvodáskorú gyermekeknél figyelhető meg. Látszólag minden ok nélkül kiválasztott gyermeket a többség csúfolni vagy bántalmazni kezdi. De sajnos nagyon jellemző a cégekre is. A munkahelyen a felismerés, illetve a probléma megoldása az emberi erőforrás menedzsment feladata. A pszichológusok nagyobb részben a cégvezetést, mint kezdeményezőt, vagy okozót vádolják. A szakemberek szerint meghatározó az adott vállalkozás szervezeti felépítése is. A hierarchiamentes, nyitott struktúrákban szinte alig ismert a mobbing. A pszichológiai terror nagy hatással van a munkahelyi morálra, ezen keresztül a termelékenységre, különösen akkor, ha az alkalmazottak közötti együttműködésnek szorosnak kell lennie. Mit okoz, vagy okozhat a pszichológiai terror? Egyértelműen kimutathatók a gazdasági hatásai is. Egyes szakemberek azt állítják, hogy emiatt magapszichológiai te a sabbá válik a termékek előállítási költsége, gyakorta cserélődik a személyzet, megszűnik a személyes motiváció és torzul a vállalati kultúra. Azonban mégis az egyén szintjén megjelenő probléma a legjelentősebb. A vizsgálatok szerint úgy tűnik a probléma mögött egy másik betegség, a PTSD (Poszt-trauma- tikus stressz rendellenesség) rejtőzik. Mi a helyzet hazánkban? A magyar vállalati életben is megjelent a mobbing. A magyarországi munkaerőpiac struktúrájának figyelembevételével elmondhatjuk, hogy az 50. életévét betöltött korosztály elhelyezkedési lehetőségei erősen korlátozottak. Szakemberek szerint így hazánkban a veszélyeztetettség differenciáló tényezője az életkor lehet, és azt jelzik előre, hogy a jövőben még tovább nő a mobbingszerű tevékenységek száma. Kinek kell vagy kellene kezelnie a munkahelyeken kialakult helyzetet? Az a tapasztalat, hogy a pszichológusok nem foglalkoznak a probléma megoldásával, megelégednek a felfedezésével és tanulmányozásával. Ez a feladat jelenleg a menedzsmenté. Az biztos, hogy nagyfokú emberismeret kell a helyzet orvoslásához. Azt mondhatnánk, hogy a gyakorlatban több megoldás is létezik. Ami így is lenne, ha nem azzal a találkoznánk, hogy a vezetők általában nem szólnak bele a konfliktusba, ami így még jobban elmérgesedik. A kategóriáknál már említettem, hogy a mobbing kezdeményezője gyakran a felsővezetés maga, vagy legalábbis csendes támogatója annak. A pszichológiai terrort elszenvedő kolléga teljesítménye csökken, és ez megjelenik a cég költségeiben is, nem is szólva az esetleges betegszabadságról. A magyar gyakorlatban megjelenő főnökség általi mobbing - a klasszikus szemlélet szerint - szinte előírás azoknál a cégeknél, ahol a vezetőség megegyezik a tulajdonosokkal. Egy biztos! Nem lehet egy, általános módszert kidolgozni, de az adott kategóriában elért eredmények tapasztalatai felhasználhatóak lesznek majd a többi esetben is. A munkavállaló hogyan tud segíteni Önmagán? Bárkiből lehet áldozat! Sajnos, vannak olyan emberek, akiknek az a jó, ha a másiknak rossz és ennek érdekében bármire képesek. De ez csak akkor működik, ha ebben a másik fél is aktív partner. Ezt nevezi a pszichológia emberi játszmának. A játszma viszont azonnal működésképtelenné válik, ha a kipécézett fél nem a másik elképzeléseinek megfelelően reagál, hanem meg tudja védeni magát, képes önmaga érdekeit képviselni. Ilyenkor gellert kap a mobbin- goló törekvése, hiszen nem az történik, amitő elképzelt. Képzeljék is el ezt a helyzetet: végigmérik, és kinevetik, majd elfordulnak, pusmognak. Gondolják végig: mit tennének hasonló helyzetben; volt-e már életében - akár gyerekként is - hasonló helyzetben; mit tett akkor; most mit tenne, ha visszafordítható lenne az időkerék; elégedett a viselkedésével? Ha igen, akkor az jó! Ha nem elégedett a viselkedésével: akkor tudja-e, hogy mért viselkedett úgy; Önön, vagy másokon múlt-e; lehetett volna másként is reagálni és akkor mért nem tette azt? És hogy konkrétan mi lehet tenni? Ha valamelyik kolléga nem köszön, kérdezzen rá négyszemközt, hogy mi ennek az oka! Ha érkezésekor elnémulnak, rögtön tudakolja meg, miért. Ne gátolja meg annak a lehetősége, hogy rossz dolgokat mondanak, ez a jó megoldás! Ne vonakodjon segítséget kérni, keressen társaságot pártatlan munkatársai között. Ossza meg szeretteivel a gondjait, a lényeg, hogy ne fojtsa el érzéseit. Az értekezleten pedig hívja fel a figyelmet az együttműködés hiányára. Összességében pedig fellépése legyen határozott, magabiztos! Elérhetőség: korom.kinga@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5142 • tanacsado@workwayclub.hu • mobil: +36-20-849-5176
