Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

2013-09-03 / 203. szám

Népszavazás lesz Verespatakon? Bukarest. Nem zárta ki a népszavazás kiírásának lehe­tőségét Traian Basescu az er­délyi Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása ügyében - nyilatkozta maga a román államfő hétfőn egy interjúban, amelyben azt is leszögezte, hogy a bányaipar támogatója marad. Az államfő bírálta Victor Ponta miniszterelnököt ami­att, hogy a román kormány nem vállalta magára a dön­tést a verespataki aranykiter­melés ügyében, hanem a par­lamentre hárította. Basescu leszögezte: ő továbbra is a bá­nyaipar híve marad, de ezt a beruházást csak úgy lehet megvalósítani, ha a társada­lom is akarja. Nem győzték meg őket fc dfi Oroszországot nem győzték meg Washington bi­zonyítékai, amelyek állítólag azt tanúsítják, hogy a szíriai kormányzat vegyi fegyvert ve­tett be - jelentette ki Szergej Lavrov hétfőn Moszkvában. Az orosz külügyminiszter szerint ami a vegyi fegyver bevetésé­ről és az áldozatok állapotáról készült felvételeket illeti, azok­ban „sok a következetlenség és az abszurditás”. Kijelentette: „bemutattak nekünk valami­féle számításokat, amelyek semmilyen konkrétumot nem tartalmaztak: sem földrajzi ko­ordinátákat, sem neveket, sem annak bizonyítékait, hogy azo­kat szakemberek készítették”. Drágulnak az üzemanyagok Emeli bruttó 4 fo­rinttal a 95-ös benzin és 7 fo­rinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mól Nyrt. szerdán - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI. A lépés nyomán a benzin átlag­ára 431-432 forintra, a gáz­olajé 439-440 forintra nő. Legutóbb múlt hét pénteken emelték bruttó ó forinttal a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagyke­reskedelmi árát. A benzin ára tavaly április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átla­gosan 451 forintba került, a gázolaj pedig 2012. január közepén, átlagosan 449 fo­rinttal. Rendőr közel háromezer iskolában Egyenruhások - Az iskola rendőre elnevezésű programot népszerűsítő lufikat osztanak Buda­pesten a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanévnyitó ünnepségén A 2013/14-es tanévben mintegy 2800 oktatási intézmény kapcso­lódott be Az iskola rendőre prog­ramba, amelyben több mint 2200 rendőr vesz részt. Erről Halmosi Zsolt, az országos rendőrfőkapi­tány helyettese beszélt hétfőn Bu­dapesten, a Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általá­nos Iskola tanévnyitóján, majd az azt követő sajtótájékoztatón. Budapest A tanév elején, szeptember­ben, az oktatás kezdetének és befejezésé­nek időszakában a rendőrség a polgár­őrökkel közösen „fokozott jelenlétet bizto­sít” az iskolák környékén ott, ahol ez köz- biztonságilag indokolt. Halmosi Zsolt elmondta, hogy az is­kolarendőr a helyi rendőri szerv és az iskola közötti kapcsolattartó, aki szol­gálati feladata mellett - sokszor saját szabadidejének terhére - végzi tevé­kenységét.- Elvárás velük szemben, hogy jól is­merjék az iskola környékének közleke­désbiztonsági helyzetét és ennek függvé­nyében felhívják a tanárok, a szülők és a gyerekek figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre - magyarázta. A rendészeti főigazgató felhívta a fi­gyelmet arra, hogy amíg 1990-ben 2400- nál is többen haltak meg az utakon, ad­dig ez a szám 2012-ben 605 volt. A köz­lekedésbiztonsági eredményeket sorol­va elmondta még, hogy 1990-ben 107, 2012-ben 20, az idén pedig az első félév­ben két gyerek vesztette életét közleke­dési balesetben. Halmosi Zsolt beszélt arról is, hogy az idén folytatják a korábban kísérleti prog­ramként indult, a gyerekeket segédmo­tor-kerékpározásra tanító Sulimoped- programot. Megyénként 30, összesen 600 gyermek képzését jelenti a prog­ram. A résztvevőket októberben választ­ják ki. Előnyben részesülnek a hátrá­nyos helyzetű és a kiemelkedő tanulmá­nyi eredményt nyújtó gyermekek. Kardos Pál, az Országos Polgárőr Szö­vetség alelnöke arról beszélt, hogy az is­kolák környékén nem csak a közlekedés- biztonság érdekében lesznek jelen a pol­gárőrök, hanem az is a céljuk, hogy a di­ákok ne váljanak bűncselekmények ál­dozataivá. Szeptembertől az öt éve működő Az iskola rendőre program mel­Halmosi Zsolt, az országos rendőrfőkapi­tány helyettese lett bevezetik az iskolai bűnmegelőzési hálózatot, 200 középfokú oktatási intéz­ményben, száz bűnmegelőzési tanács­adóval. Ők az iskolarendőrökkel és a pol­gárőrséggel együttműködve elsősorban bűnmegelőzési, ifjúságvédelmi feladato­kat látnak majd el. Újra tömegesen rajzik a dunavirág Az elmúlt években újra megjelent es Tahitótfalunál idén töme­gesen rajzik a tiszavirág­hoz hasonló dunavirág, amely valószínűleg a víz- szennyezés miatt pusztult ki Magyarország legna­gyobb folyójából. TahítÓtfa!u. Az utóbbi néhány év­ben jelentősen javult a Duna vizé­nek minősége, ennek egyik ered­ményeként 2012-ben a dunavirág újra tömegesen rajzott a magyar Duna-szakasz számos helyszínén - adta hírül hétfőn közleményben a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának (MTA ŐK) Duna-kutató Intézete. Kriska György, az intézet tudomá­nyos főmunkatársa kollégáival együtt Tahitótfalu mellett augusz­tus 19-én és azóta szinte minden este ismét megfigyelte a tömegraj­zást, amely alapján a szakembe­rek remélik, hogy a dunavirág si­keresen megtelepedett a magyar- országi Duna-szakaszokon. A kérészek rendjébe tartozó ti­szavirágot (Polingenia longicauda) júniusban és júliusban lehetett né­hány napon keresztül nagy meny- nyiségben megfigyelni a Tisza ma­gyarországi szakaszán. A kéré­szek egy adott helyen csupán né­hány napig rajzottak, nagyjából 18 és 20 óra között, még világosban. Ezzel szemben az ugyanebbe a rendszertani csoportba tartozó kö­zeli rokon, de méretre jóval kisebb faj, a dunavirág (Ephoron virgo), amely többek között a Dunában és a Rábában őshonos, a Duna egy adott szakaszán mintegy két héten keresztül rajzik.- Ez a jelenség nagyjából au­gusztus 19-től szeptember elejéig a kora esti óráktól, alkonyattól kezdve figyelhető meg - mutatott rá Kriska György. A Tahi és Tahitótfalu közötti Tildy Zoltán-híd lámpái rajzás ide­jén tömegével vonzzák magukhoz a kérészeket, amelyek sárgásfehér csóvákat alkotnak a lámpák körül. Ezáltal úgynevezett ökológiai csapdába kerülnek az állatok, és milliószámra pusztulnak el a nős­tény egyedek, petecsomóikkal együtt. A dunavirág Magyarorszá­gon a törvény által védett, termé­szetvédelmi értéke tízezer forint, így több tízmilliárdos természet- védelmi kár keletkezik a lámpák miatt. Az MTA ŐK Duna-kutató Intézete és az ELTE Környezetop­tikai Laboratóriuma együtt keresi a megoldást a természetkárosítás problémájára. A szakemberek ké­zilámpás vizsgálatok eredménye­ire alapozva egyelőre két lehetsé­ges megoldást javasolnak. Az egyik egy olyan fénysorompó ki­alakítása amely az optikailag ve­szélyes objektumok - kivilágított hidak és horgonyzó hajók - előtt helyezkedne el és a kivilágított hi­dakhoz hasonlóan megakadályoz­ná a kérésznőstények továbbhala­dását oly módon, hogy az itt feltor­lódott kérésztömeg nem száraz fe­lületre, hanem a folyóvízbe hulla­na az utódgeneráció kifejlődését biztosító petékkel együtt. A másik javaslat szerint polárszűrőkkel szerelnék fel a fényforrásokat, amelyek így nem vonzanák a ké részeket. Kérészek a Dunán, Tahitótfalunál HIRDETÉS Sok rajtuk a teher... Központi irányelvekkel szorgalmaznák a kínai kis­iskolások oktatási terhei­nek csökkentését, a kriti­kusok szerint ugyanakkor az ország teljes oktatási rendszere reformra szorul. Sanghaj. Az oktatási miniszté­rium új oktatási irányelvei közt - az MTI értesülései szerint - egyebek mellett a hétvégeken és oktatási szünetben való tanítás megtiltása, az írásos házi feladat gyakorlatának felszámolása, a tesztek számának csökkentése, esetleges beszüntetése szerepel. A kínai iskolák hagyományosan nagy mennyiséget rónak a gyere­kekre, akik reggeltől késő délutá­nig az iskolában vannak, ezután pedig órákat töltenek házi felada­taik megoldásával, vagyis szabad­idejük gyakorlatilag nincs. A prob­lémát fokozza, hogy a rendszer rendkívül kompetitiv, ebből faka­dóan a legjobb helyekért való ver­sengés már óvodában elkezdődik. Egy tavaly nyári, több mint 12 ezer fő megkérdezésével készí­tett közvélemény-kutatás rámu­tatott: a kínai gyerekek ma java­részt az iskolai túlterheltség mi­att boldogtalanok. A válaszadók 85,2 százaléka vélte úgy, a gye­rekeknek boldogabb lenne az élete, ha házifeladat-készítés és különórákra járás helyett több időt fordíthatnának játékra., A válaszolók azt is hozzátették: a jelenlegi oktatási rendszer meg- utáltatja a gyerekekkel a tanu­lást, megöli a kíváncsiságot és a kreatív gondolkodást. A probléma enyhítésére a mi­nisztérium április elején országos kampányt hirdetett meg, amely­nek során a túl sok tanulnivalót adó iskolák „feketelistára” tételér vei fenyegettek. A minisztérium az előző tanév végén azt is megtil­totta, hogy az első és második osz­tályosoknak írásos házi feladatot adjanak a nyárra az iskolák. A leg­fiatalabbak terhelését most egy tíz­pontos irányelvcsomaggal csök­kentenék tovább. Az ötletet kritizálok ugyanak­kor azt hangoztatják: először a rendkívül kompetitiv oktatási struktúrát, a sorsdöntőként emle­getett, többnapos központi felvé­telik rendszerét kell átalakítani. t J i

Next

/
Oldalképek
Tartalom