Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)
2013-08-29 / 199. szám
MTI FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD BE LPOLITIKA 2013. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK Kontaktlencséket gyártó üzem Gyálon Gyál. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, Peer János, a Sauflon CL Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Szűcs Lajos és Pánczél Károly fideszes országgyűlési képviselők megtekintik a cég több száz munkahelyet teremtő, kontaktlencséket gyártó üzemét Gyálon. LMP: a magyar kormány ne asszisztáljon a verespataki faluromboláshoz! Budapest. Kényszerkilakoltatás várhat az LMP szerint az erdélyi Verespatak lakosaira, miután a román kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elhárítja az összes akadályt a helyi aranybánya-beruházás elől. Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Csiba Katalin, a párt környezetpolitikai szakszóvivője szerdán közleményben szólította fel a magyar kormányt, hogy „ne asszisztáljon a falu- romboláshoz”. Az ellenzéki politikusok szerint a magyar kormánynak, amelyik eddig „csak verbálisán állt ki Verespatak megmentéséért”, minden eszközt be kell vetnie, hogy a román parlament nemet mondjon a tervezetre. Azt írják: a törvénytervezet megvalósítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a román állam érdemi kármentési biztosíték nélkül 200 millió tonna ciános tavat hoz létre, kilakoltatja a helyieket otthonaikból, és a földdel teszi egyenlővé a pótolhatatlan természeti környezetet. Emlékeztettek arra, hogy Áder János EP-képviselőként 2010-ben a cianidos bányászat európai betiltását kezdeményezte Brüsszelben. A romániai Agerpres hírügynökség kedden közölte, hogy a román kormány törvénytervezetet fogadott el az erdélyi Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A tervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást. A befektető vállalja, hogy konzerválja és újjáéleszti a térség kulturális örökségét, biztosítja a környezet védelmét, eltünteti az egykori román állami bányavállalat által okozott szennyezéseket, és hozzájárul a verespataki közösség fenntartható gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Hasonló nagyságrendű agrár- és vidékfejlesztési támogatás várható HIRDETÉS Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Tanácsának ülése előtt beszélt a szaktárcánál. A fórumon - amely nem volt sajtó-nyilvános - a tanács tagjai kaptak tájékoztatást a vidék- fejlesztés aktuális kérdéseiről, például a támogatásokkal összefüggésben, de szóba került a vidékfejlesztési program társadalmi vitája is. Mezőszentgyörgyi Dávid, az MNVH főtitkára az MTI-nek elmondta: az EMVA támogatás III-as és IV-es tengelyének - azaz a falumegújítás, vidéki örökség megőrzése, valamint a Leader (a közösségvezérelt program) - megvalósítására az összes forrás 17 százaléka állt rendelkezésre az unió mostani költségvetési ciklusában. A III-as tengely forrásainak lekötési aránya meghaladja a 80 százalékot, a IV- es tengelyé pedig egy hónapon belül várhatóan 90 százalék felett lesz. A következő uniós költségvetési ciklusban pedig reális cél, hogy ennek a területnek - új néven a VI-os prioritásnak - a forrásaránya tovább növekedjen, és 20 százalék körüli legyen. A főtitkár jelezte: a következő EU tervezési ciklusban - 2014- 2020 között - magyar döntés alapján Magyar- országon négy terület lesz hangsúlyos. Ezek: az állattenyésztés, a vízgazdálkodás és az öntözés, a nagy kézi munkaigényű ágazatok - például a kertészet, a kosárfonás, de a gyógynövény-termesztés is -, valamint az élelmiszeripar fejlesztése. Budapest. - Előreláthatólag a mostanihoz hasonló nagyságrendű - azaz jelenlegi árfolyamon 1400 milliárd forint - uniós agrár- és vidékfejlesztési forrás áll majd Magyarország rendelkezésére 2014-2020 között, a következő uniós költségvetési időszakban - mondta V. Németh Zsolt szerdán Budapesten az MTI-nek. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára hozzátette: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a mostani EU- költségvetési időszakban rendelkezésre álló uniós támogatási forrás 93 százalékát már lekötötték az agráriumban. A lekötött források több mint 60 százalékát kifizették, a fennmaradó hányad kifizetésére pedig még mintegy két és fél év áll rendelkezésre. A vidékfejlesztés finanszírozására - például a vidéki örökség megőrzésére vagy a közösségvezérelt célok megvalósítására - az 1400 milliárd forintból mintegy 20 százalék jutott. A következő uniós költségvetési időszakban ezen a területen a korábbihoz hasonló arányú támogatással, de várhatóan mégis több pénzzel lehet majd számolni. Forrásokat szeretnénk ugyanis bevonni erre a területre például a szociális és gazdaságfejlesztési innovációs, valamint a regionális fejlesztési alapból is - fejtette ki az államtitkár. V. Németh Zsolt minderről a B & B SALGO- Gépi földmunka,- sóder, homok, kő szállítása,- mélyépítési munkák,- útépítés,- épületbontási munkák,- közmű építése, ^- autódaruzás. ~ . ivri:i;ik ír KLÖDNI: 06-30/221^1 - 06-3ÄM5/16 Rádiók és televíziók támogatásáról döntött a médiatanács Budapest Több mint 120 millió forintnyi támogatás odaítéléséről döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa - közölte Kollarik Tamás, a tanács tagja az MTI-vel szerdán. A pénzből vidéki rádiók készíthetnek műsorokat vagy helyi tévék készülhetnek fel a digitális átállásra.- A médiatanács huszonhárom vidéki rádió műsorainak készítését támogatta összesen 76,6 millió forinttal, valamint döntött a rezsipályázat nyolcadik fordulójáról, ahol egy balmazújvárosi helyi televízió működését támogatta több mint egymillió forinttal - számolt be a Magyar Média Mecenatúra program koordinátora. A rádiók esetében hírműsorok, közéleti szolgáltató magazinok, valamint tematikus műsorok készítéséhez járul hozzá a testület - közölte. Arra is felhívta a figyelmet, hogy e témában idén még kétszer nyújthatnak be pályázatot az igénylők, a következő beadási nap szeptember 11. A rezsipályázatról szólva tudatta: idén azt már vételkörzet-arányosan ítéli oda a médiatanács, így igazságosabb elosztás várható. - Hat helyi televízió digitális átállásához is hozzájárul a testület, összesen 44 millió forinttal - tette hozzá Kollarik Tamás, aki azt is elmondta: idén 312 millió forintot fordít erre a célra a testület. A médiatanács tagja hangsúlyozta: az NMHH célja, hogy a digitális átállás zökkenőmentes legyen, ezért a lakosság mellett a helyi televíziókat is támogatja. A támogatásból a helyi kereskedelmi és közösségi televíziók berendezéseket és csatlakozó kiegészítő eszközöket vásárolhatnak; az egyszeri hozzájárulás révén jobb minőségben sugározhatják adásaikat. - Egy beruházásra legfeljebb nyolcmillió forintnyi támogatást lehet igényelni, és az pályázhat, aki napi műsoridejének legalább 20 százalékában köz- szolgálati tartalmat sugároz vagy korábban részt vett a televíziós közéleti magazin-, ületve hír- és kulturális magazinműsorok gyártását finanszírozó pályázaton - közölte Kollarik Tamás.
