Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)

2013-08-28 / 198. szám

7 * 2013. AUGUSZTUS 28., SZERDA MAGAZINT ­■ GARAZS■ TUDÓ &TECH NIKA ■ & TECHNI ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Az emberi agy programja az együttérzés és barátság Változatos étrend „krokofalván” Washington. Húsban gazdag ét­rendjét olykor gyümölcsökkel színesíti a mississippi aligátor (Alligator mississippiensis) és még vagy egy tucatnyi másik krokodilfaj - derült ki az ameri­kai Vadvédelmi Társaság (Wild­life Conservation Society, WCS) új tanulmányából. Az eredmények új betekintést engednek az olykor hatalmas territóriummal bíró krokodilok­nak az erdő-regenerációjában játszott lehetséges szerepébe, amely a gyümölcsök megemész­tésén és magjaik egyik helyről a másikra szállításán keresztül valósul meg. A tanulmányt a Jo­urnal of Zoology című folyóirat­ban közölték. A kutatók összesen 18 kroko­dilfajt - a mississippi aligátortól (Alligator mississippiensis) kezd­ve a nílusi krokodilig (Crocodylus nilotícus) - vontak vizsgálat alá és megállapították, hogy közülük 13 faj egyedei fogyasztanak gyü­mölcsöket, köztük különböző bo­gyókat, hüvelyeseket, magvakat és gabonamagokat - olvasható a ScienceDaily című ismeretter­jesztő hírportálon. A szerzők szerint bár a kroko­dilok gyomrába olykor véletle­nül kerülnek gyümölcsök a zsákmányszerzés során, a bizo­nyítékok azt mutatják, hogy a ra­gadozók szándékosan és nagy mennyiségben is fogyasztanak gyümölcsöket.- A kutatóknak még tanulmá­nyozniuk kell, hogy a krokodilok miként dolgozzák fel a szénhidrá­tokat és egyéb növényalapú táp­anyagokat, habár a tanulmányok azt sugallják, hogy táplálkozási szempontból a gyümölcsfogyasz­tás valószínűleg jótékony hatással van a hüllőkre. A gyümölcsevés a jelek szerint igen elterjedt gyakor­lat a krokodilok körében - húzta alá a tanulmány vezető szerzője, Steven Platt, az amerikai Vadvé­delmi Társaság munkatársa.- Figyelembe véve, hogy a kro­kodilok milyen nagy számban él­nek bizonyos szubtrópusi és tró­pusi vizenyős területen és, hogy milyen nagy mennyiségű gyümöl­csöt képesek megenni, valószínű­nek tartjuk, hogy ezek a ragado­zók jelentős gyümölcsmag-terjesz- tőként tevékenykednek számos édesvizű ökoszisztémában.” Charlottesville. Az együttérzés talán a legmeghatározóbb em­ber képesség. Egy új amerikai kutatás szerint az emberi agy az empátiára van „programozva”.- A barátsággal más embereket a saját személyünk részévé te­szünk - idézi a Science Daily tu­dományos portál a Social Cog­nitive and Affective Neuroscience című szaklapban megjelent tanul­mány szerzőjét, James Coant, a Virginia Egyetem pszichológusát. A kutató mágneses rezonanciás (MR) képalkotás segítségével ké­szített felvételeket az agyról, hogy feltárja, hogyan viszonyul az em­ber azokhoz, akikhez kötődik.- Személyiségünk részévé tesszük azokat, akiket közel ér­zünk magunkhoz. Más szavak­kal: az önazonosság tudatát erő­sen megalapozza, kivel barátko­zunk, kivel érzünk együtt - ma­gyarázta a szerző. Coan és kuta­tócsoportja 22 fiatal felnőtt agyi tevékenységéről készített MR- felvételt, miközben a résztvevők attól tartottak, ők maguk, egy ba­rátjuk vagy egy idegen enyhe áramütést kaphatnak. Várakozá­suknak megfelelően a tudósok azt tapasztalták, a vészhelyzetre reagáló agyterületek aktiválód­tak, amikor arról volt szó, hogy a tesztszemélyt magát éri az elektrosokk. Amikor idegent fe­nyegetett a veszély, ezek az agy­területek alacsony intenzitással működtek. Azonban amikor ba­rátra leselkedett az áramütés, az agy ugyanolyan izgalmi állapot­ba került, mint amikor a résztve­vő saját magát féltette. - A kuta­tás adatai szerint az agy képes arra, hogy más embereket ön­magával azonosítson, tehát nem pusztán metafora vagy költészet, hanem valóság, hogy akik közel állnak hozzánk, azokkal egyek vagyunk. Szó szerint igaz, hogy saját magunkat érezzük fenye­getve, ha a hozzánk közelálló ve­szélybe kerül, ám egész más a helyzet, amint idegenről van szó- húzta alá Coan. A kutató sze­rint valószínűleg az a magyará­zat, hogy az embernek barátok­ra és szövetségesekre van szük­sége, akik mellette állnak, és úgy tekintenek egymásra, mint­ha önmagukról lenne szó. Minél több időt töltenek együtt, annál inkább eggyé válnak. - Lénye­gében önmagunk és a másik ha­tárait bontjuk le, amikor a hoz­zánk közel állót saját részünkké tesszük. Ha a másik veszélybe kerül, olyan, mintha magunk lennénk ugyanabban a helyzet­ben, annyira átérezzük a fájdal­mát és gondjait, mit a sajátunkat- tette hozzá a kutató. - A tudó­sok úgy vélik, az empátia kiala­kulása az evolúciós folyamat ré­sze lehetett. Rakétamúzeum nyílik Ukrajnában Kijev. Egy tíz méter magas ballisztikus rakétát állítottak fel csütörtökön a kelet-ukraj­nai Dnyipropetrovszk köz­pontjában. A szovjet rakéta az első darabja annak a Rakéta­park névre keresztelt múze­umnak, amelyet várhatóan október végén nyitnak meg a látogatók előtt. A 8K11 típusú rakétát - amelynek gyártását az ötvenes évek elején kezdték meg - két daru segítségével négy óra alatt állították fel.- A múzeum fő célja megis­mertetni a látogatókat azzal a hatalmas tudományos erőfor­rással, amellyel a város rendel­kezik, és bemutatni a legjobb technikai eszközöket, amelyek kifejlesztésén tudósaink dol­goztak - fejtette ki Jevhen Udod, a dnyipropetrovszki me­gyei tanács elnöke. A közeljövőben két újabb rakétával bővül a parkmúze­um: egy 8K99-es hordozható- rakéta-modellel és egy Ciklon-3-as hordozórakétá­val. Ez utóbbi különféle célú űreszközök kis- és közepes távolságú Föld-körüli pályára állítására alkalmas. A világ legmegbízhatóbb hordozóra­kétáinak egyike: a statiszti­kák szerint a hetvenes évek­ben kifejlesztett Ciklon-3-as rakéták indításának több mint 95 százaléka volt eddig sikeres. High-tech csigales London. A lehető legfejlettebb technikai eszközökkel „lesték meg” kutatók Nagy-Britanniá- ban 450 csiga éjszakai életét: bevetettek ultraibolya festéket, fénykibocsátó diódákat (LED- eket), gyorsított felvételű kame­rákat és mindezeknek köszön­hetően megbizonyosodhattak arról, hogy a csigák valóban lassúak, de arról is, hogy sze­retnek konvojban haladni. Az Exeteri Egyetem „csigale- sői” a felvételek alapján megál­lapították, hogy a csigák 0,001 kilométer per órás sebességgel haladnak, azaz óránként egy métert tesznek meg, naponta legfeljebb 25-öt. Konvojban ha­ladásuk magyarázata az ener­giatakarékosság: ha ugyanis egymás nyáknyomán csúsz­nak, akkor könnyebben mo­zognak, mivel kisebb a súrló­dás. A tudósok becslése szerint egy csiga energiakifejtésének akár a 30 százaléka is elmehet nyáktermelésre - adta hírül a The Daily Mirror című brit lap. A csigavizsgálatot a kutatók elsősorban a kutyák érdeké­ben végezték. A csigák ugyan­is ebek számára végzetes para­zitát hordozhatnak, az Angiostrongylus vasorum ne­vű tüdőférget. Ez csigák lenye­lésével kerülhet a kutyák szer­vezetébe, azon belül a tüdejé­be, csigák pedig gyakran tele­pednek meg éjjel a kertekben hagyott labdákon és az ebek más játékszerein, így könnyen előfordulhat, hogy lenyelik a csúszómászókat a kutyák.- Többet tudva a csigák vi­selkedéséről, reméljük, a ku­tyák gazdái jobban elejét tud­ják venni, hogy kedvenceik csi­gát nyeljenek - mondta Dave Hodgson, a kutatás vezetője. Nagy-Britanniában az utób­bi években demográfiai robba­nás mutatkozik a csiganépes­ségben a csapadékosabb idő­járás okán. HIRDETÉS m MUNKAER Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. ■ MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. m Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatb Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is BÉR-BÉRSZÁ Akciós áron! meat x £ ' I e í O l 0 8'3 ^ ü a V t e \s z ° 1 y WOBK^VCLUBKfU H-1134 Bp..*6DeT V • u;».. ‘yc,ub nu Honl9P—orK«avc.ub­4 r 4 f a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom