Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)
2013-08-21 / 192. szám
7 2013. AUGUSZTUS 21., SZERDA MAGAZIN * 1 TUDOMÁNY & TECHNIKA ÁZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Génmutációk okait tárták fel London. A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik szerint tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban. A rák kialakulásáért a sejtek genetikai mutációi felelősek. Ezek egy részéről már régóta lehet tudni, hogy mi okozza, a daganatok mintegy felénél azonban ez továbbra is rejtély. A brit Wellcome Trust Sanger Intézete által vezetett kutatócsoport tagjai a daganatok 30 leggyakoribb fajtájából vett 7042 minta vizsgálatával további ilyen „genetikai ujjlenyomatok” után nyomoztak, és ezek segítségével arra jutottak, hogy a rákhoz vezető mutációk 97 százalékáért ösz- szesen 21 kiváltó ok a felelős.- A rák genomjában rejtőznek ezek a minták vagy ujjlenyomatok, amelyek elárulják, mi a rák elsődleges okozója. Olyan ismeretlen területre vezetett bennünket a kutatás, amelyről azt sem tudtuk korábban, hogy létezik. Igazi mérföldkőről beszélhetünk - magyarázta Mike Stratton, a Sanger Intézet vezetője. Más génmutációs „ujjlenyomatok" az öregedéssel vagy például a szervezet védekező rendszerével voltak összefüggésben. Tizenkettőre azonban a kutatóknak egyelőre nem sikerült magyarázatot találniuk. Ha néhányról kiderül, hogy környezeti ártalomhoz köthető, az a rákmegelőzés új módszereit kínálhatja. Halálközelben hiperaktív az agy A halálhoz közeli állapotban többek által is megtapasztalt fényélményt feltehetően az agy elektromos aktivitásának átmeneti növekedése okozhatja a szív megállása után - állítják amerikai kutatók. Michigan. A Michigani Egyetemen patkányokon figyelték az agy „haldoklásának” pillanatait neurofiziológiai szempontból. A patkányokat szívverésük megállításával a klinikai halál állapotába juttatták, abba, amikor az agy már nem kap vért A kutatók elektroenkefalográffal figyelték a 9 patkány agyi tevékenységét, és azt tapasztalták, hogy a szív utolsó dobbanását követő 30 másodpercben jelentősen megnövekedett az összehangolt agyi aktivitás, amely nagyon is „tudatánál” lévő és felfokozottan működő agyra utal, ráadásul aktívabbra, mint normál ébrenlé- ti állapotban. Főként a magas frekvenciájú agyhullámok - az úgynevezett gammarezgések - ugrottak meg. Embereknél ez akkor mutatkozik, amikor megpróbálnak összekapcsolni információkat az agy különböző részeiből. Az amerikai kutatók csaknem ugyanolyan agygörbét rögzítettek az ösz- szes patkánynál, ami a jelenség általánosságát támasztja alá. Emberek esetében a halálközeli állapotból visszatérők ötödé számol be „túlvi- lági élményről”: fehér fényű látomásról, élete lepergéséről, vagy arról, hogy „felülemelkedve magán” kívülről látta a testét és annak környezetét. A BBC az amerikai kutatással kapcsolatban megkérdezte Jason Braithwaite-et, a Birminghami Egyetem tudósát, aki szerint rendkívüli körülmények között - mint például a halálközeli állapot - az agy hiperaktíwá válhat. Felelősséggel nem haszontalan Budapest. A Felelős videojáték nevű online portálon tesztek és kutatások, játékleírások és szakemberek véleménye segíti a szülőket, hogy jobban eligazodjanak a játékok világában. A videojátékokról felelősen platform (www.felelosvideojatek.hu) alapvető küldetése, hogy felkészítse a szülőket és a fiatalokat a videojátékok felelős és tudatos használatára. Célja, hogy minél több megalapozott, elfogulatlan szakmai információt biztosítson arról, hogy melyek azok a videojátékok, amelyek fejlesztik a játékosok kreativitását, számítógépes készségeit, közösségi kapcsolatait és melyek nem ajánlottak bizonyos korosztályok számára. Külföldön már felismerték, hogy nem minden játék haszontalan, sőt számos fajtája segít bizonyos részképességek fejlesztésében - tájékoztatta az oldal kommunikációjával megbzott ügynökség az MTI-t. HIRDETÉS MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERO-KOZVETITES Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív ad Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is meg Akciós áron! éiszo»gá,at 3618889200 + ° O a q 2 o 6 „ ß -I 888 » £ %3,„,o®wo, «avc»-»»“ I . . U hl-ioniap'- *'NW 11 w ^ workwayclub hu Nehezebben mozoghatott.. A hatalmas testű, hosszú nyakú dinoszauruszok egy új, brit kutatás szerint nem tudták olyan jól mozgatni a nyakukat, mint a csontok alapján eddig gondolták. Bristol. A dinófilmek tipikus képsorain a hosszú nyakú ősgyík leharap pár levelet a környezők fák koronájáról, majd lendületesen lehajol, hogy a talajnövényzetet is megkóstolja. Egyes tudományos elméletek szerint éppen azért nőtt ilyen hosszúra a nyaka, hogy hatalmas táplálékigényét változatos forrásokból tudja kielégíteni. Egy új kutatás fényében azonban egyáltalán nem valószínű, hogy ilyen mozgékony volt a nyaka. Az eddigi vizsgálatok a gerinccsigolyákra, azaz a csontok működésére koncentráltak. A nyak hajlékonyságát azonban az izom- és porcszövet erősen korlátozhatta - számoltak be róla brit kutatók. Adataik szerint ez azt is jelenti, hogy a gigantikus ősállatok talán kevesebb táplálékforráshoz fértek hozzá, mint általánosan feltételezik róluk. Sokkal aktívabban kellett élelmet keresniük, hogy a naponta szükséges mintegy négyszáz kilogramm növényi kosztot összetépkedjék maguknak. Kisebb testű állatoknál nincs akkora jelentősége, milyen magasan hordják a fejüket, ám a szauropodák egyes fajainak 15 méteresre is megnőtt a nyaka. Ha tehát egészen ki tudta egyenesíteni, akkor 16-20 méter magasan is tarthatta a fejét. A Bristoli Egyetem Matthew Cobley vezette kutatócsoportja a szauropoda nyakának élő analógiáját nyújtó struccot tanulmányozta, hogy rekonstruálja, hogyan épülhetett föl a szauropodák nyakának izomzata. A madár izom- és porcszövetének rétegeit egyenként, egymás után távolították el, és minden egyes fázisban megvizsgálták, mekkora a nyak maximális hajlékonysága. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a lágy szövetek valószínűleg erősebben korlátozták az ősgyíkok nyakának hajlékonyságát, mint a csigolyacsontok, hiszen amikor az összes lágy szövetet lefejtették, lényegesen nagyobb flexibilitást mutatott a nyak. A szauropodák a növényevő dinoszauruszok igen elterjedt, sok fajt magában foglaló alrendje voltak. Közéjük tartoztak a Földön valaha élt legnagyobb testű állatok, például a 80-100 tonnás argentinoszaurusz. ♦ v f t *
