Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)

2013-08-21 / 192. szám

Hatodszor lepényfesztiváloztak Varsányban Tizenötféle lepénnyel készült palóc testvérte­lepülése, Varsány lepényfesztiváljára a len­gyelországi Otmuchov. A kemencés sültek­kel és ízletes lepényekkel szolgáló hétvégi rendezvény a palóc ételek kóstolója volt, ahol bemutatkozási lehetőséget kaptak a kézműveseink és a helyi borbarátok, s ahol köszönthették a népművészet mesetere cím­mel kitüntetett földijüket is. A szabadtéri rendezvényen a Színjátszás szerelmeseit is remek előadásokkal örvendeztette meg. • Tarnóczi László Varsány. GencsiZsolt plébános, azaz Szeráf atya által ce­lebrált szabadtéri szentmisével kezdődött Varsányban az idei lepényfesztivál, amelyen részt vett a fa­lu apraja-nagyja, s amelyre ünnepi visele­tét öltöttek a helyiek. Az immár hatodik al­kalommal megrendezett programot annak idején a Falusi Vendéglátók Nógrád Me­gyei Egyesülete indította el, s a Szécsénnyel szomszédos faluban otthonra leltek vidé­künk kézművesei is. Idén egyebek közt a pásztói fazekas, Pusztainé Borbás Enikő íz­léses kerámiáiból, vagy a litkei csuhébaba- készítő, Kanyó Alfonzné remekeiből vihet­tek vásárfiát a helyiek és mindazok, akik a megye távolabbi részeiből is ellátogattak a községbe. A Nógrád Turizmusáért Egye­sület tavaly átadott Kézművesportáján ez alkalommal a nógrádsipeki Kanyó Balázst munka közben láthatta a közönség - épp egy életnagyságú páros szobrot faragott, amely a hamarosan a kéz­művesek faluját fogja díszíteni. A varsányi Lepényfesztivál különleges­ségéhez rendszeresen hozzájárulnak a színjátszók is: ez alkalommal is Gróf Mik­lós hangulatos konferálásában vásári ko­médiások sora, több amatőr és professzio­nális társulat és egy egykerekes kerékpá­ros-csapat szórakoztatta a közönséget. Ami pedig az étkeket ületi, nem csak a helyiek tettek ki magukért a hagyományos varsá­nyi túrós-fahéjas lepénnyel, s a gyümöl­csökkel ízesítettekkel Tiszttartó Istvánná, Tiszttartó Józsefné, Bárány Andrásáé, vala­mint ifjabb és idősebb Szép Józsefné jóvol­tából, de a cseh és német határ vidékéről érkezett lengyel testvérvárosiak is kitettek magukért: ti­zenötféle túróslepényt hoztak, emellett piroggal és szaf­tos húsokkal kínálták a fesztivál vendégeit. Az otmuchowiaknak a hagyományőrző csoportja is színpad­ra lépett, a hangulatról a helyi borbarátok egyesülete is gondoskodott, akik évről-évre egyre jobb vörösborokkal, és hozzá illő bordalokkal álltak elő. Kanyó Judit, Varsány polgármestere az összefogás fon­tosságát hangsúlyozta a fesztiválon. Mint mondta, e nél­kül nem tudták volna megújítani a programjaiknak ott­hont adó, kemencékkel, padokkal és színpaddal megépí­tett teret, de ezt a programot sem tudták volna megtarta­ni. A faluvezető köszöntötte Bárány Antalné Strehó Mar­git mesemondót, aki aznap vehette át Budapesten a Népművészet mestere címet Balogh Zoltán, emberi erő­forrás-minisztertől. „Bearattak a magyarnandoriak Plébánosának, Ipolyi Karolynak adományoz­ta a Magyarnándorért-díjat az általuk „Be- aratásra” keresztelt ünnepen a cserháti tele­pülés. Az ünnep szónoka, Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke hangsúlyozta:„aratni csak ak­kor lehet, ha előtte vetettünk, ha a földbe hullott magot féltőn vigyáztuk, ha keményen megdolgoztunk érte.” T.L. Magyamálldor. Országosan több mint 1 millió hektáron mintegy 5 millió tonna búza termett, amiből a kivitel akár a 2 millió tonnát is elérheti. Idén még a Nógrád me­gyei, viszonylag gyönge minőségű földek is kitettek ma­gukért, hiszen a közel 17 ezer hektáros vetésterületről több mint 70 ezer tonna termést sikerült betakarítani, ami több mint 41 mázsás hektáronkénti termésátlag - jelentette be Szandai József, Magyarnándorban az új ke­nyér megáldása és megszegése előtt. A herencsényi szónok tulajdonképp hazajött, hiszen pályafutását fiatal agrármérnökként a magyarnándori állami gazdaságban kezdte. Beszédében kitért arra, hogy a kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont jelentette.- Azzal, ahogyan a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel ünnepelünk, kifejezzük, hogy a haza és az élet összekapcsolódik - hangsúlyozta Szandai József. Magyarnándor bearatási műsorában a helyiek Roko­lya hagyományőrző csoportja mellett fellépett a kiváló minősítésű budapesti Bem Táncegyüttes, amely egy hé­ten át itt tartotta tánctáborát, továbbá a terényi Kalácska népdalkor, a fővárosból érkezett, s mindössze ötödikes Gál Lea Kamilla, aki kerületi versenyek győztese, s aki a Fővárosi népdaléneklési versenyen kiemelt arany fo­kozatot kapott. Valamint a szandai Tóth Pál Lászlóné és az ilinyi Gyimesi Péter, aki - miként legutóbb, az őrhalomi ifjúsági találkozón is - sikert aratva magyar előadók dalait, illetve saját szerzeményét adta elő. Sándor István, Magyarnándor polgármestere a telepü­lésükön az összefogás erejére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, tevékenységével ezt az összefogást képviseli az idei díjazottjuk, a Magyarnándorban 22 éve szolgálatot teljesítő plébános, Ipolyi Károly is, aki nem csak a hívek­kel, de az önkormányzattal és a civil szervezetekkel is gyümölcsöző kapcsolatokat ápol. Falunapot tartott Mátraverebély Nótaszóval, kakaspörkölt­tel, saját készítésű sajttal és kecsketej-mézzel, vala­mint sok-sok kitüntetettel köszöntötte idei falunap­ját a hétvégén Mátraverebély. Az egy­más mellett ötven éve ki­tartó párt, a cigánytán­cost és az országosan is elismert pedagógusukat egyaránt megünnepelték. Mátraverebély. „Fölszántom a verebélyi főutcát, vetek bele piros pünkösdirózsát” - énekelte a fér­fikarjuk után tíz évvel, 1989-ben alakult asszonykórus a mátra- verebélyi falunapon. A hagyo­mányőrző népdalkor verebélyi és Vidróczki-nótákat tart repertoá­ron, köszöntésük, az „adjon isten minden jót...” ez alkalommal mindazoknak szólt, akik hosszú évtizedeken át munkájukkal, te­hetségükkel öregbítették a falu­juk hírnevét. S ilyeneket ez alkalommal színpadra hívtak szép számmal: úgy a cigánytáncos Csemer Gé­zát, mint a Teleki Blanka-díjas óvodapedagógust, Somody Sán­dor Andrásnét, aki az idei év „Mátraverebélyért” kitüntetését Nagy sikert aratott a Zenthe Ferenc Színház vendégjátéka vehette át Seres Mária polgár- mestertől és Zagyi Ferencné al­polgármestertől. Panni néni családja körében, meghatottan fogadta a sok-sok el­ismerést. Méltatásakor kiemel­ték, hogy pedagógiai módszerei­re máig támaszkodnak a szakmá­ja országos képviselői, s a Nógrád Megyei Vesebetegek Egyesületé­nek elnökeként is ugyanazzal a lelkesedéssel dolgozik, ami aktív pályafutását is jellemezte. Hagyomány a mátraverebélyi falunapon az is, hogy köszöntik az adott évben aranylakodalmu­kat ünneplőket is. Tavaly három házaspárt szólítottak a falu elé, idén Pintér István és felesége, Pi­roska néni jubilált, nekik május­ban volt az ötvenedik házassági évfordulójuk, az anyakönyvveze­tő Nagy Jánosáé méltatta a je­gyességüket ilyen hosszú házas­ságra váltó párt. A kastélykertben tartott falu­napon ragyogó idő fogadta a ki­látogatókat, a gyermekek köré­ben népszerű volt a Pásztói Rendőrkapitányság motor-szi­mulátora és sokan tapsolták vé­gig a Zenthe Ferenc Színház me­sejátékát. A rendezvényen be­mutatkozott a Táguló világ ­Gyermekesély program is, ők Csikós Annamária vezetésével dekoráltak, sokan kértek itt arc- és csillámfestést. A közönségnek eközben Ráczné tíz kakasból bő hagymával főzött pörköltet, ahogy mondta, eredeti cigány recept szerint Az ízletes és laktató étel mellé járt a palócok herőkéje, amit házi szilvalekvárral és norvég recept alapján kínált kecsketej-mézzel kínáltak. Mint azt Petre Róbertnétől, a közmunkások csoportvezetőjétől megtudtuk, községük kecske­farmján a sajtkészítés mellékter­méke a norvég recept alapján ké­szült savóméz, amit cukorral ke- vergetnek és hűtenek. A színében a repcemézre hasonlító, ám ízé­ben a tejkaramellára emlékeztető édességet kenhetjük sima vagy vajas kenyérre, de jól illett ez a herőkére is. A kastélykertben ké­ső estig állt a bál, Mátraverebély mulatós zenével és tűzijátékkal zárta az idei falunapját. Kép és szöveg: Tarnóczi László Mátraverebély kitüntetett óvodapedagógusa, Somody Sándor Andrásné veszi át az elismerést Seres Mária polgármestertől Előtérben a környezetügy Salgótarján. Az Észak-ma­gyarországi Regionális Kör­nyezetvédelmi Központ szer­vezésével „Környezetügyről” tartanak konzultációs beszél­getést augusztus 23-án, pén­teken 10 órától a salgótarjáni Környezetvédők Házában. A nap folyamán előadást tart dr. Nagy Andor országgyűlé­si képviselő „A fenntartható fejlődés” szerepe a társadal­mak életében, dr Bablena Fe­renc okleveles mérnök, köz­gazdász, a Nógrád megyei közgyűlés alelnöke „A kör­nyezetügy Nógrád megye fej­lesztési terveiben", valamint Juhász István okleveles gé­pészmérnök, parlamenti szakértő „A civil társadalom szerepe a környezetügy terü­letén” címmel. Határtalan internet Galgaguta. Végéhez köze­lednek a munkálatok a pá­lyázati támogatással megva­lósuló, határokon átnyúló internetes pálya kiépítésé­vel kapcsolatosan Galga­guta és Lukanénye között. Nyolc nógrádi és négy szlo­vákiai települést érint a pro­jekt. Egy csövet fektetnek le az adott szakaszon, amely­ben a vezetékek futnak. A lakosok a remények szerint már szeptembertől használ­hatják az internetet, az in­gyenes telefont és televíziós adást. A magyarországi köz­ségekben lesz egy számító­gép is. elhelyezve, ahol az emberek ingyenes tudják majd használni a világhálót - mondta Orgoványi László, Galgaguta polgármestere. Tűzfalat bontott Jobbágyi. Terményt, gye­rekjátékokat és kézi szerszá­mot tulajdonított el egy 21 éves férfi nemrég egy ház padlásáról Jobbágyiban. A betörő megbontotta a padlás tűzfalának faszerkezetét, majd a helyiségből burgo­nyát, különféle kerti szerszá­mot, több zsák ruhaneműt és játékot tulajdonított el. A rendőrök a helybeli fiatalem­bert elfogták és előállították a pásztói kapitányságra. Elle­ne lopás bűntett elkövetésé­nek megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás - közölte Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság szóvivője. Kenyéráldás Drégelypalánk. a Palóc Néptáncegyüttes és több csoport, valamint egyéni fel­lépő részvételével, bográ­csozással és utcabállal tar­totta idei falunapját vasár­nap Drégelypalánk. A nyu­gat-nógrádi település más­nap emlékezett az állam- alapításra, az ünnepség itt a hagyományoknak megfele­lően szabadtéri szentmisé­vel kezdődött, amelyet a Szent Vendel kápolna előtt Lutheránus Péter plébános celebrált. A szentmisét kö­vetően az egyházi énekek mellett népdalok csendül­tek fel, s a plébános megál­dotta az új kenyeret, s kalá­csot osztottak szét a több száz résztvevő között. 4 1 * ( s. » )

Next

/
Oldalképek
Tartalom