Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 177-201. szám)

2013-08-17 / 191. szám

MÉLYINTERJÚK Nyári Károly: „Whitney Houston és Michael Jackson is állt a zongorám mellett” Az elmúlt két évben a Nyári lá­nyok, Aliz és Edit apukájaként került címlapokra, holott több évtizede már komoly rangot ví­vott ki magának énekes-zongo­ristaként. Bejárta a világot, és Elton Johntól Frank Sinatráig, Gloria Estefanon és Pavarottin keresztül Robbie Williamsig a legnagyobb világsztároknak énekelt privát rendezvényeken. Mindezek ellenére elsődleges céljának saját karrierje mellett a lányok jövőjét tekinti. Sándor András- A lányokat hol hagytad?- Nem vagyunk összekötve, és nem is lógunk folyton egymás nyakán. Te­szik a dolgukat, élik a saját életüket, amelynek a hátterét a feleségemmel, Edittel együtt biztosítjuk. Menedzsmen­ti feladataikat pedig művészeti produk-. dós irodánk látja el. Ma este is lesz egy közös fellépésünk, ami számomra min­dig külön örömöt jelent. Ugye a követ­kező kérdés nem az lesz, hogy beleszó- lok-e a magánéletükbe?- Ennyire unod már a szigorú apuka skatulyát?- Ez a skatulya egyszerűen nem is lé­tezik! Ezt valaki elterjesztette, és rám ra­gadt. Egyébként sejtem, hogy ezt minek köszönhetem. A tehetségkutató idején a legtöbb riportban úgy mutattak be a te­levízióban, hogy jön a szigorú apuka. Kö­nyörgöm, nézzetek már rám! így néz ki egy zord apa? A feleségem sokkal szigo­rúbb és következetesebb. Én engedékeny vagyok, a lányaim például könnyen le tudnak venni a lábamról. És egyébként sem szólok bele soha a magánéletükbe. Nem tiltottam meg nekik semmit, így azt sem, hogy ha kedvük van, randevúz­zanak. Mindig nagy szeretettel, de kö­vetkezetesen próbáltam őket nevelni.- A te életedbe sem szólt bele soha senki?- Nem, de nem is hagytam volna. Min­dig a saját elképzelésem szerint teszem a dolgom. Nem csak a magánéletben, hanem a zenében is. Soha nem enged­tem, hogy bármi is eltérítsen arról az útról, amelyet a főiskola elvégzése után kijelöltem magamnak. Amikor Magyar- országon tombolt a techno-láz, én akkor is 36 zenésszel vonultam stúdióba, és rögzítettünk egy felejthetetlen big band albumot. Nem engedtem, hogy a divat- irányzatok befolyásoljanak. A legutóbbi teltházas koncertem, ami a Művészetek Palotájában volt a MÁV Szimfonikus Ze­nekarral, talán az egyik legemlékezete­sebb számomra, pedig ezek a válságos idők nem az ilyen nagy költségvetésű produkciónak kedveznek. A lányaimat is mindig arra tanítottam: nagyon fon­tos, hogy folyamatosan képezzék magu­kat, és felkészülten, professzionálisan várják a felkéréseket. A tehetség ugyan­is mindig utat tör magának. Az igényes­séget és a minőséget, pedig hosszú távon értékeli a közönség.- Ha mára felkéréseket említetted, a lá­nyokkal gyakran találkozni televízióban, rádióban, és különböző lapokban is. De mit tudhatunk a saját karrieredről?- Lekopogom: amióta elindult a pá­lyafutásom, egyetlen napot sem töltöt­tem zene nélkül, rengeteg felkérésnek teszek eleget. Már Máté Péter is meg­énekelte, hogy zene nélkül semmit sem ér, és ez rám hatványozottan igaz. Úgy látszik, nekem az van megírva, hogy ki­zárólag zenével foglalkozzak. Szeren­csés embernek tartom magam, hogy ab­ból élek, amit szeretek, és amelyet már gyerekkoromban megálmodtam ma­gamnak. Folyamatos sikerben van ré­szem, mint ahogy idén nyáron feleme­lő érzés és egyben nagy megtiszteltetés volt, hogy a világ legnagyobb sportese­ményének sztár fellépője lehettem. Lon­donban az Olimpián képviseltem Ma­gyarországot a művészetemmel. Nem­rég pedig a párizsi Gamier Operaház színpadán léptem fel nagy sikerrel.- Huszonnyolc éve vagy házas. Ez még gombócból is sok...- És tegyük hozzá azt a plusz öt évet, amikor még nem kötöttük össze hiva­talosan az életünket. Csaknem 33 éve vagyunk együtt. Évekig udvaroltam Editnek, hiszen mindketten a konzer­vatórium klasszikus zongora szakára jártunk. Én másodéves diák voltam, amikor az elsősök között felfigyeltem az évfolyam legszebb lányára.- Mennyi idősek voltatok ekkor?- Edit 15, jómagam pedig egy évvel idő­sebb, vagyis 16 esztendős. Éppen ezért a kapcsolatunkról sokáig a szüléink sem tudtak. Zenei pályára készültünk, ami rengeteg lemondással, sok-sok gyakor­lással, teljes odaadással jár, egyszóval egész embert kívánt. A családunk, de még a tanáraink sem nézték volna jó szemmel, ha kiderül a kapcsolatunk.- Mikor mutattad be Editet a szüleid­nek?- Miután megszereztem a diplomámat a konzervatórium dzsesszzongora sza­kán. Egy karácsonyi ebéd alkalmával volt a nagy esemény. Aztán a rá következő karácsonyon megkértem a kezét.- Olvastam valahol, hogy minden va­sárnap virággal kedveskedsz a feleséged­nek. Ezt csak a bulvár kedvéért találtá­tok ki, vagy valóban 'családi hagyomány­ról van szó?- Andriskám, én a bulvár kedvéért még életemben nem találtam ki semmit Nincs is erre szükségem. Nagybaj lenne, ha már csak így tudnék a lapokba kerül­ni. Nézd, nem lehetek elég hálás Editnek, hisz a karrierjét adta fel a családunkért. A nagyobbik lányunk, Editke születése után felkérést kaptam Hollandiába, há­rom hónapos turnéra, ahova a családom is velem tartott. Olyan sikerem lett, hogy a három hónapból végül 12 esztendő lett... Nem csak Hollandiában, hanem Eu­rópa számos nagyvárosában éltünk, és a feleségem idegenben is mindig otthont varázsolt nekünk. A hosszú turné ideje alatt született meg második lányom, Aliz. Emlékszem, épp csak szülni jött haza a feleségem, s a három hónapos picivel már jött is vissza utánunk. Majd néhány esz­tendő után egy kisfiúnk is született. Ő lett a kis Karcsi, (mosolyog) Egyébként, ha akkor nem jöhetett vol­na velem a feleségem és a kislányom, ta­lán el sem mentem volna. Közhelynek hangzik, de számomra egyáltalán nem az: a családom mindennél fontosabb.- Hollandiában vendéglátóztál?- Hollandiai pályafutásom kezdetén elegáns kaszinókban, hotelekben ameri­kai zongoristák váltótársaiként léptem fel. Általában ezeken az elegáns és exk­luzív helyeken alkalmam nyílt többször is világsztárokkal találkozni és a legtöbb­jükkel együtt játszani. A nyolcvanas években Hollandiában heü rendszeres­séggel adtak koncertet a világsztárok, így Elton Johntól kezdve Michael Jacksonon át Whitney Houstonig sokan megfordultak a zongorám mellett. A szá­mos élmény közül csak néhányat emlí­tenék, mint a legendával - s egyben pél­daképemmel - Frank Sinatra-val való ta­lálkozásom, aki egy közös fellépést köve­tően nekem ajándékozta azt a mikrofont, amibe aznap este énekelt. Azt mondta, hozzon nekem is szerencsét. Azóta is nagy becsben tartom ezt az ereklyét, és csak különleges koncertek alkalmával használom. így történt, hogy egy zártkö­rű rendezvényen ebbe a mikrofonba éne­kelt Pavarotti is, akit zongorán kísértem. Chaka Khannal pedig egy­szer egész este örömzenél­tünk, búcsúzóul pedig egy csóklenyomatot kaptam tőle a kottámra. Ezekkel a világsztárokkal való talál­kozás egy életre meghatá­rozó élmény marad szá­momra. Ezzel egy időben, szá­mos televízió- és rádiómű­sorban is felléptem és a si­kereimre való tekintettel magától a holland király­nőtől megkaptam a hol­land állampolgárságot is, akinek a rezidenciáján több ízben játszottam.- Úgy tudom, felesé­ged, lányaid és a fiad hol­land állampolgárok is, mégis hazajöttetek Ma­gyarországra.- Valóban az egész csa­lád megkapta a holland állampolgárságot. Mind­ezek ellenére egyre erő­södött bennünk a hon­vágy, ráadásul a szüleim megbetegedtek. Úgy érez­tem, mellettük a helyem. Sajnos nem sokkal a ha­zaköltözésünket követő­en, egymás után elveszí­tettem őket.- És 36 évesen kezdtél mindent élőről Magyaror­szágon?- Hazatérésemet köve­tően, sok ajánlattal keres­tek meg, mivel figyelem­mel kísérték a kinti karri­eremet Döntöttem, az ak­kor legjobbat választot­tam, amely biztos anyagi helyzetet teremtett a csalá­domnak. Egy nagyon elit, ötcsillagos belvárosi új lu­xusszálloda piano bárjá­nak zongoristája lettem, amely a magyar elit társa­ság kedvelt szórakozóhelye lett. Ebben a csodálatos hotelben is megfordultak a vi­lágsztárok, mint Paul McCartney, Al di Meola, Sting és Robbie Williams is. Utób­bi külön meghívott a koncertjére, ahol bemondta, hogy nálam érezte magát a legjobban Budapesten. Ugyanis három napon át ült a zongorám mellett, mely­ből fantasztikus közös zenélés és barát­ság kerekedett. Nemcsak világsztároknak, de állam­főknek is alkalmam nyűt játszani. Ma­gyarországra látogatott az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke Bili Clin­ton, akinek egy hófehér zongorán adhat­tam koncertet egy zártkörű rendezvé­nyen. A koncertet követően a CD lemeze­met ajándékoztam neki, ő pedig a köny­vét dedikálta a részemre. Ebben az időben készítettem el első önálló albumomat Én voltam boldogabb címmel, amely nagy sikert aratott szak­mai körökben is. Ez a siker teremtette meg számomra, hogy számos show mű­sorban szerepelhettem a Dáridótól a Szuperbulin át a Fábry Show-ig. Szüksé­gét éreztem, hogy nagyszínpadon is be­mutatkozzam a közönség részére. Kon­certjeimet telt házak fémjelzik az igé­nyes zenét kedvelő közönség körében.- Ezek szerint nem bántad meg az új­rakezdést?- Egy percig sem. Magyarországon is komoly sikereket értem el, és szerényte­lenség nélkül mondhatom, hogy Kovács Kristóf producer mondása szerint, ne­vem egyet jelent az eleganciával, a minő­séggel és a kifinomultsággal. Több sike­res albumom jelent meg, arról nem be­szélve, hogy képes vagyok több ezer főt befogadó koncerttermeket megtölteni, különösebb reklám nélkül.- A családban mindenkit megfertőzött a muzsika?- Igen, de ez így is van rendjén. Arról már meséltem, hogy a feleségemmel a konzervatóriumban ismerkedtünk meg. Klasszikus zongora szakra járt, végül ének-zene-magyar szakos tanár lett. Edit és Aliz lányaim gyerekszínészként éne­keltek egy 120 előadást megért musical koncertsorozaton. Persze hogy a zene az életük, de fontosnak tartottam, hogy a zenei tanulmányaik mellett, civil szak­mát is szerezzenek. Edit a Konzervatóri­um ének szakán folytatott zenei tanul­mányai mellett, kommunikáció szakon is főiskolai diplomát szerzett. Aliz idén si­keres államvizsgát tett, jelenleg mester- képzésen folytatja a főiskolát. Karcsika a zongora mellett tette le a voksát és a ta­vasszal megrendezésre kerülő országos zongoraversenyre készül.- Tudatosan terelted őket a zene felé?- A zene szeretete vette őket mindig körül, így a lányaim már kis koruk óta örömmel tanulják a zenét kitartóan. Min­dig maguktól döntöttek úgy, hogy gyako­rolnak, még akkor is, ha ez sok lemon­dással jár. Aliz nyolc, Edit pedig tizenkét éves volt, amikor tizenkétezer ember előtt szólót énekeltek. Mindketten tuda­tosan készülnek céljaik elérésére, ezért soha nem kellett rájuk parancsolnom, hogy gyakoroljanak, hiszen tőlem is ezt látják. Annak örülnék, ha megtalálnák az egyensúlyt a karrier és a magánélet között. Edit, a feleségem igazi anyatípus, számára egyértelmű volt, hogy a csalá­dot választja a karrierrel szemben.- Gyakran kérdezik tőled a hosszú há­zasság titkát?- Igen. Ilyenkor mindig azt mondom, szeressék nagyon egymást, és akkor a vi­lágon mindent meg tudnak közösen ol­dani! Nincs az a probléma, amelyen sze­retettel ne lehetne túllépni. Sajnos egy­re kevesebb, a miénkhez hasonló példát látok a környezetemben, pedig ez a fajta családi háttér az igazi életbiztosítás!- A feleséged beleszól az öltözködő sedbe? '- Inkább ötleteket ad. Nagyon jó ízlé­se van!-Abban is befolyásol, hogy épp milyen legyen a hajad?- Nem! Ha bármiféle változást ve­szel észre rajtam, azért Hajas Laci mesterfodrász barátomat kell előven­ni! Már 15 éve ő vágja a hajamat, és most kitalált nekem egy új frizurát. Visszatérve a feleségemre: minden szempontból ő tartja össze a családot, hiszen ötünk közül, ő a legracionáli­sabb. Visszahúz a földre, nem engedi, hogy művészlelkekként elszánjunk.- Ha választani kellene a lányok és a sa­ját pályafutásod között...- Ne is folytasd a kérdést! Természe­tes, hogy a lányaim boldogulása a fonto­sabb. Vagyok annyira önzetlen, hogy a saját karrieremet is feláldoznám értük. De azt hiszem, ezzel a legtöbb apa így lenne. Ilyen dilemmánk azonban szeren­csére nincs. Jól megfér egymás mellett az ő útjuk és az enyém. Sőt, menedzser­ként, producerként is segítem a lányaim életét. Amikor az X-Faktorban véget ért számukra a verseny, azt mondtam, hogy az igazi megmérettetés csak ezután kö­vetkezik. És minden jel arra mutat, hogy sikeres énekesnő vált belőlük. A máso­dik, „Pont jó” című daluk felkerült a rá­diós slágerlisták élére. Büszke vagyok rájuk. Ők is szeretnek nagyot álmodni és álmaikat valóra is váltják. Hamarosan saját albummal jelentkeznek, és nagyze- nekaros koncertekre készülnek. 4 * t f T í ! *

Next

/
Oldalképek
Tartalom