Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-01 / 150. szám

7 2013. JÚLIUSI., HÉTFŐ MAGAZIN UTAZÁS UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉ: Málta, ez a Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvő, félmilliós lélekszámnál is kisebb ország a kristálytiszta tengerrel, a rengeteg napfénnyel és évezredek kulturális emlékeivel, mint egy szirén hívogatja az utazót. A piramisoknál is régebbi templomrom­jai, lovagkorának mába nyúló történelmi emlékei, a kereszténységet egykor erős falakkal védő bástyái, középkori palotái, szűk utcái és hatalmas katedrálisai lenyűgöző hátteret festenek mögénk. hosszú, vöröshomokos partszakasz, s ta­lán az egyik legszebb ilyen egész Mál­tán, Kalipszó barlangjának szomszéd­ságában. Dwejrán pedig az Azure Window, vagyis Kék Ablak lenyűgöző méterű, több mint húsz meter magas természet alkotta sziklaboltíve, az Inland Sea, a hatalmas sziklák közé rej­tett, csónakkal bejárható Belső-tó, vagy a 60 méter magas monolit sziklatömb, a Tábornok Szikla igazi fotós élmény. Jelenleg úgy ezer honfitársunk dolgo­zik a három lakott szigetből - Málta, a ki­sebb Gozo és a még kisebb Comino - ál­ló országban. Hazautazásaik, s az őket meglátogatók is növelik az ide irányuló, egyébként sem csekély turistaforgalmat, ráadásul sokan ide küldik nyelviskolába a középiskolás gyermeküket négy hétre, vagy akár egy teljes kurzusra angolt ta­nulni. Ezek együttesére alapozva az idei szezontól már az Air Malta mellett egy fa­pados légitársaság is beszállt a Budapest- Málta légiközlekedésbe, így hetente öt al­kalommal indulnak a szigetre járatok. kár lenne kihagyni - fantasztikus palo­tákat és erődöket hagyott az utókorra. De szembetűnő a szigetet 1800 és 1964 kö­zött uraló britek hatása is az élet minden területére. Ugyan a jellegzetes buszokat két éve lecserélték, de a telefonfülkéket Málta ünnepei Különösen az elegáns szállodákkal teli St. Julians település éjszakai életét látva azt gondolhatnánk, itt minden nap ünnep. Nem járunk messze az igazságtól, ám Málta valódi ünnepei kö­zül is kiemelkedik Szent Pál máltai ha­jótörésének évfordulója, február 10. Ez a hónap itt egyébként is a karneválok ideje, a legszínpompásabb felvonuláso­kat és táncversenyeket a fővárosban és Florianában tartják. A nagypéntektől húsvétig tartó héten pedig az egész szi­get az ünneplés lázában ég. Pénteken az ország szinte mindén te­lepülésén látványos felvonuláson, ma­gasba tartott szobrokkal ábrázolják a felvonulók Jézus szenvedéseit és ke­resztre feszítését. Ilyenkor láthatók az utolsó vacsora asztalainak bemutatói is, ezek közül a legérdekesebb a Zebuggi-kiállítás, ahol az asztalt teljes egészében tésztából formázzák meg. A Mnarja - Péter és Pál ünnepe - a máltai népzene és a lóversenyek ünne­pe, valamint a nyulak végzete. A sziget nyúlállományának nagy része ugyan­is ezen a napon az óriási üstök és ke­mencék valamelyikében fejezi be föl­di pályafutását. Fiesták, vagyis egy-egy település vé­dőszentjének tiszteletére tartott, órá­kon át tartó tűzijátékkal színesített ün­nepek persze az év során majd minden hétvégén vannak. Hogy éppen hol, azt akár a templomi hirdetmények közt megtaláljuk. Kép és szöveg: Tarnóczi László Mena Estate is, ami egy tipikus gozói kisgazdaság a Marsalforn-völgyben. Szép gyümölcsössel, szőlőültetvénnyel és zamatos, erős borokkal. Málta kony­haművészetének alapját egyébként a szi­cíliai konyha adja, és ezt az olaszos ízvilágot elegyítik az angolos ételekkel. A legismertebb helyi specialitások a pastizzi, ami pikáns sajtos tészta, a timpana, vagyis makaróni sajttal és to­jással, illetve a fenek, vagyis a sült nyúl. A történelem szigete Máltát a helyiek nagy kőnek mond­ják. S valóban, az ország leginkább kő- kövön. Nem csak a szigetet karéjozó, várfalként is szolgáló sziklakolosszusai, de a búvároknak kiváló merülési lehe­tőséget nyújtó barlangjai, tengerparti kőpadkákba vájt só-lepárlói, megszám­lálhatatlan erődítményei mintha mind a Meglátni és megszeretni Máltának miként az arab vidékről hozott nyelve, úgy a kultúrájának sok más eleme is a civilizációk keveredésé­ről mesél. Megalit templomai például évezredekkel ezelőtti vallási ceremóni­ákról. Az egyik legimpozánsabb közü­lük a Dél-Máltán található Hagar Qim, ami az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. De az olyan természeti kép­ződmények, mintTaht il-Hnejjan, a ten­gerpart szikláiba vájt Blue Grotto, azaz a Kék Barlang már önmagukban uta­zásra késztetik a vándort. Marsaxlokk halászfaluba buszozunk innen, s ha már a halászatnál tartunk, a mélyen katolikus máltaiak színes ha­lászhajóin Hórusz szemét fedezzük fel... De menjünk tovább a Ramla Bayre, ami turális fővárosa lesz. Ide a Városkapun keresztül érkezünk, palotái között sé­tálva jutunk a lovagrend egykori nagy­mesteri palotájához, a Auberge de Castillehoz, ami ma a miniszterelnök rezidenciájaként szolgál (a lovagrend székhelyét már Rómában találjuk). Ami a látnivalókat illeti, kihagyhatat­lan itt a spanyol lovagok által kialakított Upper Barrakka Park, ahonnan lélegzet­elállító panoráma tárul elénk. De a Szent János székesegyház díszes barokk beren­dezése, és Caravaggio festményei is messze földön híressé teszik. Úti élmé­nyek fényképezőgépes rögzítésére kivá­ló hely a Szent Elmo erőd is, ahol legna­gyobb meglepetésünkre még magyar nyelvű útbaigazító táblákat is látni, s ahol korhű ruhákba öltözött színészek adják elő a középkor nagy csatáit. Aki a csendesebb, vidéki gasztronó­miai élményekben gazdagabb helyeket szereti, annak Gozo szigete kihagyha­tatlan. Komppal félórányi az út ide a Kék-öböl mentén. Zöldebb, falusiasabb, kisebb ez, mint Málta, az élet ritmusa itt az évszakokhoz, a halászathoz és a mezőgazdasághoz igazodik. Odüssze- usz híres nimfájának, Kalipszónak szi­gete békét, nyugalmat és valami misz­tikus vonzást sugároz. A neve is örömet jelent, amit erősít Ta nézve akár Londonban is járhatnánk, s fordított irányú a közlekedés itt is. Málta fővárosa a lovagok érkezéséig Mdina volt, amelynek varázslatos barokk és normann épületei, szűk macskaköves utcái és hangulatos éttermei a turisták kedvelt célpontjai. A johanni-táknak is tet­szett a hely, ám meghagyták azt a helyi nemességnek, s védelmi szempontok mi­att felépítették az új fővárost, Valettát, amelynek XVI. századbeli épületei remek állapotban maradtak fenn mindmáig. Maga az egész város világörökségi ol­talom alatt áll, s 2018-ban Európa kul­kőnek állítanának évezredes emléket. Partjainál szenvedett hajótörést Pál apostol, akit a Biblia szerint megmart itt egy kígyó, de az sem tudta elpusztítani, de jártak itt a történelem során a róma­iak, a bizánciak, az arabok, később a franciák és az angolok is. Arculatára a legnagyobb hatással az 1530-tól két­százhatvannyolc éven át a szigetet szék­helyüknek választó lovagok voltak. A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend - amelynek eredeti feladata a Jeruzsá­lem felé tartó zarándokok gyógyítása volt, valettai ispotályuk múzeumlátogatását s r I f i I 1 » Lovagok szigetországa: Málta

Next

/
Oldalképek
Tartalom