Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-03 / 152. szám

2013. JÚLIUS 3., SZERDA MAGAZIN!. TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZAS ■ GARAZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Árulkodnak a csigák London. Az ember 8 ezer évvel ez­előtt vándorolhatott Európa déli ré­szeiről Írországba - erre jutottak brit kutatók csigakövületek geneti­kai tanulmányozása révén. A Brit-szigetek 10 ezer évvel ez­előtt kerültek ki a legutóbbi jégkor­szak fogságából, a tengerszlnt meg­emelkedett, és a mai Nagy-Britan- nia „elszigetelődött” a földrésztől. A szárazföldi állatok így már nem vándorolhatják szabadon és köny- nyedén a kontinensről a szigetre, különösen nem a mai ír-szigetekre, kellett nekik némi segítség. Utóbbit a hajózás nyújtotta. A csigák potya­utasokként kerülhettek Írországba, ahol meglehetősen sok olyan nö­vény és állat él, amely genetikailag eltérő a brit földön őshonosaktól. A Nottinghami Egyetem kutatói fel­fedezték, hogy egy közönséges ír éticsigafajnak, a Cepaea nemoralisnak rendkívül közeli francia rokonai vannak: genetikai­lag szinte teljesen azonos a Pirene- usok keleti felén élő fajjal. Miúden bizonnyal onnan került ír földre, ám úgy tűnik, hogy a britet kikerül­te, ami - a kutatók szerint - csakis „Ha ez a csigafaj természetes úton telepedett volna meg Írországban, akkor brit földön is kellene lelni maradványaikból, ám egyszerűen nem találunk” - idézte Angus Davisont, a kutatásról írt tanul­mány egyik szerzőjét a BBC. A csi­ga csemege volt az ember étrendjé­ben már évezredekkel ezelőtt - ezt jól mutatják francia leletek -, még az sem kizárt, hogy tenyésztették őket. Ami igaz a csigára, részben igaz az emberre is. Leromboltak egy 5000 éves piramist Peruban Peru. Feltételezett ingatlanspekulánsok hely­rehozhatatlanul leromboltak egy 5000 éves pi­ramist a perui főváros térségének legjelentő­sebb régészeti lelőhelyén az elmúlt hét végén. A kulturális minisztérium közleménye szerint a tettesek exkavátorral estek neki a hat méter ma­gas, 2500 négyzetméter összterületű építmény­nek az El Paraíso néven ismert lelőhelyen. Miu­tán a piramist a földdel tették egyenlővé, a helyé­re hulladékot szórtak, majd azt meggyújtották, vélhetően a terület teljes megtisztítása céljából. A 12-es szektorban lévő piramis elpusztítása után a bűnözőkből álló banda megpróbálta meg­semmisíteni a lelőhelyen található másik három piramist is, de az örökségvédő aktivisták által ri­asztott rendőrség fellépése miatt erre már nem maradt idejük. A tettesek elmenekültek. Az El Paraíso a legnagyobb és leggazdagabb régészeti lelőhely a főváros, Lima térségében és a perui tengerpart középső részén. Feltárása tavaly de­cemberben kezdődött meg, és februárban már meg is találták az első jelentősebb leletet, egy olyan tűzrakóhelyet, amely egy 4-5 ezer évvel ez­előtti vallási szertartáshoz köthető. Az itt találha­tó ősi teraszos építmények szolgáltak mintául a későbbi preinka, majd inka civilizációnak. A rendőrség egy ismert környékbeli családot és egy ingatlanfejlesztő céget gyanúsít a pél­dátlan vandalizmussal. A kulturális miniszté­rium felhívta rá a figyelmet, hogy a nemzeti kulturális örökség megrongálásáért 8 évig ter­jedő börtön szabható ki Peruban. Új módszer a molekulák „jobb- vagy balkezííségének” a megállapítására New York. Új módszert dol­goztak ki amerikai tudósok a molekulák „jobb- vagy balke- zűségének” a megállapítására: az eljárás nemcsak a tudósok munkáját könnyítheti meg, hanem előmozdíthatja nano- méretű anyagok, optikai érzé­kelők és új gyógyszerek kifej­lesztését is. A biológiában alapfontossá­gú az úgynevezett jobb- és bal­kezes molekulák megkülön­böztetése. Az élőlények kizá­rólag balkezes molekulákból épülnek fel, de az eltérés érzé­kelhető abból is, hogy míg egy' hatóanyag balkezes molekulá­ja lehet hatékony, a jobbkezes változat biztosan inaktív. Az amerikai energiaügyi minisz­térium brookhaveni laborató­riumának és az Ohiói Egye­temnek a kutatói most olyan módszert kísérleteztek ki, amely egyszerűbbé teszi a mo­lekulák kiralitásának a meg­határozását. Királisnak azokat a testeket nevezik, amelyek sa­ját tükörképükkel nem hozha­tók fedésbe. Ilyen például a jobb és a bal kéz, de a jobb- és balmenetes csavarok is egy­más tükörképei, jóllehet a bal­menetes anyát a jobbmenetes csavarra nem lehet ráhajtani. A kiralitás a molekulák világá­ban is ismert jelenség: az őket felépítő atomok térbeli elren­dezése következményeként két, egymással fedésbe nem hozható, tükörképi viszony­ban álló formájuk létezik. Hogy eldönthessék, melyik jobb- és melyik balkezes, az amerikai kutatók abból indul­tak ki, hogy a molekulák - jel­legüktől függően - eltérő mó­don reagálnak a jobb- vagy balsodrású körkörösen polari­zált fényre. Korábbi vizsgálatokból tud­ták azt is, hogy a molekulák jobban reagálnak a fényre, ha fém nano-részecskékhez van­nak csatolva. A hatás felerősí­tésére különböző formájú és összetételű nanorészecskékkel próbálkoztak, végül rájöttek: ha olyan nanokockákat hasz­nálnak, amelyek belseje arany, külső rétege viszont ezüst, a hozzájuk kapcsolt molekulák optikai jelzései - illetve a köz­tük lévő különbségek - szász­soros erősségűre növelhetők, ami jóval könnyebbé teszi a vizsgált molekulák jobb- vagy balkezűségének a kimutatását A LiveScience.com tudomá­nyos portál idézte Oleg Gangét, a brookhaveni intéz­mény munkatársát, aki úgy vélte, hogy felfedezésük rop­pant hasznos lehet egyebek között a gyógyszerekhez köt­hető biomolekuláris kölcsön­hatások kutatásában. Éghajlatváltozás: stop az agresszív hangyáknak Az éghajlatváltozás meg­fékezheti a legagresszí- vabb hangyafaj világmé­retű terjeszkedését, sőt, tudósok szerint szűkülni fog a harcias rovarok élet­tere a következő évtize­dekben. New York. A nagyfejű hangyá­kat a világ száz legerőszakosabb módon terjeszkedő invazív állat­faja közé sorolják: eddig feltartóz­tathatatlannak tűnő hódításukra jellemező, hogy ma már a dél-sar­ki kontinenst leszámítva az ösz- szes földrészen megtalálhatók. Kutatók azonban most azt jó­solják, hogy a globális felmelege­dés 2080-ra jelentős mértékben visszavetheti a rovarok további előrenyomulását.- Mivel hidegvérnek, a han­gyák rendkívül érzékenyek még a legkisebb hőmérsékleti válto­zásokra is - közölte a Live- Science.com tudományos portál­lal Cleo Bertelsmeier, a Dél-Pári­zsi Egyetem doktorandusza, aki társaival tanulmányt írt a jelen­ségről. Értekezésében arra a kutatás­ra támaszkodott, amely az éghaj­lati változásnak a fajok területi eloszlására gyakorolt hatását vizsgálta. A vezetésével felállított modell azt mutatta, hogy a nagy­fejű hangyák populációja és élet­tere 2020 táján csökkenni kezd, és 2080-ra területük akár egyötö­dét Is elveszíthetik. Az idegen te­rületekre behatoló, invazív fajo­kat a tudósok az egyik legna­gyobb veszélyforrásnak tartják a globális biológiai sokszínűségre, mivel tolakodó terjeszkedésük miatt a honos fajok könnyen ki­szorulhatnak saját körzetükből, vagy akár ki is halhatnak. Bertelsmeier aláhúzta, hogy a hangyák - mivel parányi termetű- ek, ugyanakkor hódító hajlamú­ak - a legsikeresebb behatoló fa­jok közé tartoznak, amit világmé­retű területfoglalásaik is alátá­masztanak. Különösen sok bajt okoznak agresszív viselkedésük­kel az Afrikából elindult nagyfe­jű hangyák.- Sok fajra, köztük más han­gyákra, gerinctelenekre, sőt még madarakra is negatív ha­tással vannak - magyarázta a doktorandusz, megjegyezve: a vad természetű rovarok - ha csoportosan támadnak - még az éppen kikelt madárfiókákat is felfalják, de kedvelik a növény­magokat is, amivel a mezőgaz­daságban tesznek kárt. Bertelsmeier kollégáival olyan modellt dolgozott ki, amely egyrészt felmérte a han­gyafaj további potenciális ter­jeszkedési területeit, másrészt figyelembe vette a klímaválto­zással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) előrejelzéseit is. Az adatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy je­lenleg a világ szárazföldi része­inek 18,5 százaléka kínál ked­vező éghajlati feltételeket a nagyfejű hangyáknak (a leg­jobb helyeket Afrikában, Dél- Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában találják). 2080- ra azonban ez a terület a négy­ötödére zsugorodhat. HIRDETÉS ■ MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatb Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megt BÉR-BÉRSZÁ Akciós áron! ügyfélsZ°*9a'Jf *ORK "AYCtUBWt. H.1134Bp,B»e.lKá.OT TetetorszW +3® 1 9^ O 6 irkWayCIu <r i ¥ 1 4, % 1 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom