Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-29 / 174. szám

MAGAZIN Becenév: Last Frontier Terület 1 478 450,7 négyzetkilométer Legmagasabb pont Mount McKinley 20 320 6 193,5 méter Népesség: 627 400 Főváros: Juneau Legnagyobb város: Anchorage Jelképei: a nefelejcs, a hófajd, a jávor- szarvas, a grönlandi bálna, a szitakötő, a sitkafenyő, a jáde kő, a királylazac. Jelmondata: Északra, a jövő felé. A messzi északon Jekvő ALas/íta területileg az USA legna- ^ypblMtagállanja, viszont népességét tekintve á harmadik legkisebb. Égna|jtitára a hossití hideg tél és a rövid ny ár leliemz^|ájképfire pedig magas hegységek, óna^rfero®-* gek, gjmlserek^egyi folyók é&haVSs lejtők. Manapság isvente több nüijfegymillicrttimtadátogM el ebbe a messzi államba, amelynek népszerűsége különösen az utónbi tíz A keleten Kanada, nyugaton pe­dig - a Bering-szoros túloldalán lé­vő - Oroszország által határolt Alaszka az USA 49. tagállama. Te­rülete óriási - csaknem 1,8 millió „nagy ország”, „nagy föld” vagy „szárazföld”. Alaszkát 1741-ben az eredetileg dán nemzetiségű orosz tengerészkapitány, Vitus Bering fedezte fél. ország már rábólintott az USA ajánlatára. 1867. március 30-án kötötték meg a szerződést, melynek ér­telmében az USA 7,2 millió dol­ahol a lakosok arról döntöttek, ve­gyék fel Alaszkát a szövetségi ál- lamoycözé. Eleinte az amerikaiak sem lelkendeztek feltétlenül a te­rületért, egészen az 1960-as'éve- kig, amikor nyersanyaglelőhelye­ket fedeztek fel... Manapság azonban Alaszka már a turisták körében is kedvelt: évente több mint egy-millióan lá­togatnak el ide, népszerűsége kü­lönösen az utóbbi tíz évben rend­kívül megnőtt. Országúton nehe­szeptember közepéig tart. Alaszka fővárosa Juneau. Fő ér­dekessége, hogy semmilyen út nem köti össze a külvilággal. Az Alaszkába érkező hajók egyik fő kikötőhelye, ezért különösen tu­ristaszezonban nagyon forgalmas hely. A város gyönyörű fekvését a körülötte húzódó magas erdős hegyláncoknak köszönheti. A bel­városban lévő Alaska State Museum-ban Alaszka történelmi emlékei, őslakos eszkimó törzsek A második legnagyobb város Fairbanks, amely az északi sark­körtől alig több mint 200 kilomé­terre fekszik, jellemzője a hosz- szú nappalok nyáron, és a hosz- szú ideig tartó sötétség a téli idő­szakban. Ha erre járunk érde­mes megnézni az Ice Museum-ot, ahol lenyűgöző szép­ségű jégszobrokat találunk, és a Pioneer Park-ot, amely egy régi 19. század korabeli várost mutat be még az aranyláz korából. és a régi orosz emlékek gyűjtemé­nye található meg. A város szélen fenséges látvány tárul elénk: a több mint két kilométer széles visszahúzódó gleccserről folyama­tosan szakadnak le jéghegyek a Mendenhall Lake vízébe. A legnagyobb város, Anchorage az állam közlekedési és pénzügyi központja. Hegyláncok, a Cook Inlet és a Chugach Mountains kö­zött terül el. Alaszka legmoder­nebb városáról van szó, ugyanis az 1964es nagy földrengés szinte tel­jesen lerombolta a várost, ezért gyakorlatilag teljesen újjá kellett építeni azt Ha erre járunk, min­denképpen érdemes felkeresni az állam egyik leghíresebb múzeu­mát az Anchorage Museum of History and Art-ot, ahol gyönyörű festmények találhatók. Nem szabad kihagyni a látoga­tásból a „Kodiak Island”-ot, amely az Egyesült Államok második leg­nagyobb szigete. Itt élnek a világ legnagyobb barnamedvéi, vala­mint itt található Észak-Amerika legrégebbi orosz épülete. Alaszka legfőbb nevezetessége azonban nem más, mint a híres Denali National Park. A nemzeti parkban található Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsa a 6194 méter magas Mount McKinley. A park állat- és növényvilága rendkí­vül változatos, jávorszarvasokkal, szürkemedvékkel találkozhatunk. Sehol nem kerülünk olyan kö­zel a termeszeihez, mint itt, de részt vehetünk vadvízi evezésen és kutyaszánhúzáson is. A végletek állama minden láto­gatónak tartogat valamit.. Érdekes, hogy itt tört ki a törté­nelem legnagyobb aranyláza 1896-97-ben, amelynek hatására több település is alakult, és átala­kult, bővült 1958. július 7-én tar­tottak népszavazást a területen, zen megközelíthető, ezért a repü­lővel vagy a nyugati nagyváros­okból induló hajókkal érdemes utazni. Az utazást elsősorban a rövid nyári időszakra célszerű tervezni, ami május közepétől négyzetkilométer -, ám a klimati­kus viszonyok miatt igencsak ke­vés - alig több mint 600 ezer - la­kossal. Éghajlatára a szélsőségesség jel­lemző. A nyár hűvös, júliusi kö­zéphőmérséklete 13 Celsius-fok, a tél enyhe, ilyenkor ez az érték -2 fok körül mozog. Az évi csapadék- mennyiség meghaladja a 2000 millimétert. Érdemes egy pillantást vetni tör­ténelmére is: az állam és a terület neve - Alyeska - az aleut szóból származik, amelynek jelentése Orosz-Amerikának keresztelték el, és az orosz cár fennhatósága alá került. Az oroszok elsősorban a szőrmekereskedés miatt örültek a területnek, de ez - a magas szál­lítási költségek miatt - nem volt nyereséges. A betelepítés sem járt sikerrel. Az amerikaiak 1859-ben tettek először ajánlatot a te­rület megvásárlására, de akkor még kikosarazták őket. 1865-ben befejeződött az amerikai polgárháború, két év múlva pedig Orosz­lárt fizetett Alaszkáért. Október 18-án Sitkában - a korábbi Arhangelszkben -, az orosz köz- igazgatási központban vonták fel az amerikai zászlót - ez a nap az Alaska Day az USA-ban « f 4 1 I JUaszka, a végletek állama

Next

/
Oldalképek
Tartalom