Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-26 / 172. szám

4 NOGRADliPUm 2013 .JÚLIUS 26., PÉNTEK Palócföldön látogatták a keresztszülőket A „Keresztszülő-program” keretében moldvai csángó gyerekek érkeztek a kö­zelmúltban Terénybe. Az ezeréves ország­határunkon túlról, Kóstelekről egy napot utazott a fiatalok csoportja, hogy találkoz­zon a határon túli magyar nyelvű oktatást támogató palócokkal. A szíves fogadtatást fergeteges műsorral viszonozta a Felszál­lott a páva vetélkedőjének döntőjében kü- löndíjat nyert kósteleki Szellő néptánce­gyüttes, amely Szécsényben is bemutatta, hogy miből is nőtt ki az európai díjas táncház-mozgalmunk. Terény. Palóc levessel és pampuskával fogadták a csángók küldöttségét, akik közül sokan most először lépték át a magyar határt. A falu apraja- nagyja készült a találkozásra, sütöttek-főztek, po­gácsák, sütemények, háziszörpök, a felnőttek­nek meg házipálinkák kerültek a terülj-terülj asz­talkára. Terényben sokan meghallották a Mold­vai Csángómagyarok Szövetségének felhívását, miszerint figyeljünk erre az elárvult népcsoport­ra, hogy érezzék, nincsenek egyedül, hozzánk tartoznak. Arra, hogy adjuk meg a lehetőséget a csángó gyermekeknek, hogy magyarul tanulhas­sanak, hogy megismerhessék a magyarság érté­keit szerte a Kárpát-medencében. S nem csak szavakkal álltak melléjük, de több moldvai csán­gó magyar kisgyermeknek anyagi támogatásával jelképes keresztszülőséget is vállaltak a terényiek. A hetvenéves Szedlákjózsefné özvegy­asszony, két gyermekének ugyan van családja, de adni tud, hát ad. Ő is egy a sok közül, akik Fáyékkal, Brozsóékkal, Vermesékkel, Tamásékkal és másokkal együtt havonta félretesznek, az ösz- szetartozásukat erősítve ezekért a gyerekekért. Van aki most lesz keresztszülő, s olyan is akad köztük, akik már két-három alkalommal is meg­látogatták a Kárpátok túloldalán élő keresztfiu­kat, keresztlányukat. Moldvában gyakorlatilag soha sem volt magyar nyelvű oktatás, az 1950-es években indított ma­gyar oktatást néhány év alatt elsöpörte a történe­lem. Azonban az ezredfordulón sikerült elindíta­ni a ma is működő magyar anyanyelvi oktatási programot, amely keretében ma már 21 települé­sen van lehetősége a gyerekeknek őseik nyelvét ta­nulni. A keresztszülők azt mondják, százszor visz- szakapták ők már azt, amit adtak. Ferencz Sándor, a Szellő néptáncegyüttes szé­kelyföldről Moldvába települt vezetője, a gyerme­kek kísérőtanára lapunknak elmondta: cseppek ők Moldva román tengerében. A gyimesi jegyeket viselő falujukat 1972-ben Bákó megyéhez és egy román faluhoz csatolták, a keresztszülős program nélkül fel is olvadnának ebben a tengerben. Terénybe ez alkalommal eljöttek a gyerekek Ma­gyarország más részein élőkeresztszülői is, s a csoport bemutatót tartott Szécsényben is, ahol egy szintén keresztszülő, a coop-elnök Halmos György meghívásának tettek eleget. Ott a Palóc Néptáncegyüttessel adtak közös műsort. Tarnóczi László Gyomtalanítottak... Megtisztult a „Stécé” lelátója Salgótarján. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakkö­zépiskola és Szakiskola keretén belül működő Regulus Környezetvédelmi Egyesület a napokban meg­állapodással köti szorosabbá az SBTC-Puebla vezetőségével ápolt kapcsolatát, melynek értelmében rend­ben tartják a klub tóstrandi létesítményét. Ennek keretében nemrég meg is kezdték a lelátók gyomta­lanítását. Az egyesület tervezi a Kálváriára vezető lépcsősor tisztítását is, azaz iskolájuk körüli rend­betétel után más területek megtisztítását is célul tűzték ki. A kezdeményezések szorosan kapcsolód­nak a tanulók 50 órás közért végzett munkájához. Már most készülnek a télre Kapával kergette Salgótarján. Egy 69 éves helyi férfi előzetes szóváltást követő­en ököllel megütötte, majd meg­rúgta az ott élő nőt a napokban Salgótarjánban, egy lakóház ud­varán. Ezt követően felkapta az udvaron lévő kapát és seprű­nyelet, és azokkal asszony se­gítségére siető férfit az udva­ron, majd az utcán is végigker­gette. Utóbbinak nem esett ba­ja, azonban a nő megsérült a bűncselekmény következtében. A rendőrök elfogták a 69 esz­tendős férfit és előállították őt a városi kapitányságra. Felfegy­verkezve elkövetett garázdaság bűntett és könnyű testi sértés ■ ■■ vétség el­követése miatt, gya­núsí főtt­ként hall­gatták ki - kö zölte Horváth Zsó­fia, a Nógrád Megyei rendőr-fő­kapitányság sajtóügyeletese. Luciáivá. Nemrég kérdeztük meg a falu vezetőjét a települé­sen folyamatban lévő pályáza­tokról, rendezvényekről, most a település közmunkaprogramjai­nak részleteiről kérdeztük Ba­kos Gyulát.- Jelenleg 18 munkást alkal­mazunk a Start munkaprog­ram három ágában nyolc órás munkaidőben egészen decem­ber 31-ig. Az egyik a fakiterme­lés, ahol a település környeze­tében található erdőkből a ki­termelt fát az intézményeink számára adjuk át, és ezzel ké­szülünk fel a fűtési szezonra. A másik ága a programnak a me­zőgazdasági földutak rendbeté­tele, ami nagyban segíti a faki­termelési munkákat, továbbá elősegíti a településen működő vállalkozók munkáját is és nem utolsó sorban a kirándulni vá­gyók helyzetét is megkönnyíti. A harmadik része pedig a bel­vízvédelem, ahol a faluban ta­lálható vízelvezető árkokat ta­karítják ki a munkások és le is lapozzák azt, ezzel csökkentve a nagy esőzések okozta elöntés veszélyét. A program keretében sikerült megvásárolnunk egy nagykere- kű traktort és a hozzá tartozó munkagépeket Is, ami szintén segíti a munkások munkavégzé­sét. Valamint ha úgy kívánja a helyzet, akkor a falu lakosainak is el tudunk végezni különböző szállítási és földmunkákat is - fejezte be a polgármester. Aki mindent tudott az autókról dolgok iránti vonzalom. Bár nem ért még le a járműről a lába a földre, nem tudott ellenállni a vágynak, hogy ki ne próbálja az uradalmi gépész megcso­dált motorkerékpárját. Tíz év körüli le­gényke volt, amikor egy műszaki bra­vúrját elkövette. Igaz, hogy az eset egy gyerekes csínytevés is volt egyben. Ő maga számol be erről „A diósjenői rete- ráttól a doni kanyarig” című könyvé­ben. Az történt ugyanis, hogy belevezet­te az áramot a kerti WC ülőkéjének a szögébe, s amikor a család egy vendé­ge ráült, megtekerte az áramfejlesztőt. Szerencséje volt: nem elnáspángolták érte, hanem azt mondták: „ezt a gyere­ket taníttatni kell”. És Surányi Endre jó tanulónak bizonyult. Szívta magába a műszaki ismereteket. Olyannyira, hogy hamarosan maga is kitalált új módsze­reket, műszaki megoldásokat. Jelentő­sek műszaki találmányai. Bármerre is vitte őt a sorsa - legyenek azok háborús évek, vagy a békés évtizedek, mindig a technikai dolgok érdekelték. Ő volt az első rétsági taxis, aki a köz­életben is szerepet vállalt. 1945-ben pél­dául főidet osztott a járási székhelyen. Sportsikerei itthon és külföldön egy­aránt híressé tették, számtalan verse­nyen diadalmaskodott, például motor­csónak-versenyzőként Európa bajnoki második-harmadik helyezést ért el, s a motorkerékpár Grand Prix versenyről is győzelemmel tért haza 1946-ban. Hamarosan kiderült róla, hogy kivá­ló tollú író is. Előbb csak a műszaki is­meretekre oktatta olvasóit - majdnem Szerencsésnek mondhatom magam e sorok írójaként, hiszen én jól ismer­hettem Surányi Endrét. írtam róla a Diósjenőről szóló kis könyvben, s ezt megelőzően felkerestem őt a budapesti lakásán. Mikor néhány perc után kide­rült, hogy a nagyapám az ő szeretett ta­nítója volt, ha volt is benne némi bizal­matlanság, maradéktalanul elszállt. Et­től kezdve gyakorta meglátogattam őt, s ő is több ízben járt nálunk Diósjenőn a feleségével együtt. Készíthettem vele riportot, sőt egy filmet is forgattunk, amelyben mesélt diósjenői emlékeiről, kalandokban sem szűkölködő életéről. Megtiszteltetésnek vehettem, hogy megmutatta műhelye kincseit: veterán, de „egy pöccintésre” még azonnal indu­ló motorkerékpárját, s az általa tervezett törpeautóját. Surányi Endre életében, már gyer­mekkorban megmutatkozott a műszaki A Surányi család tagjai az emlékmű körül két tucat műszaki könyve jelent meg -, de később a szépirodalommal is megör­vendeztetett bennünket. Persze ezek a történetek is az autókról szólnak, de Surányi Endre gördülékeny stílusa, jó­ízű humora nem engedi, hogy letegyük könyveit a kezünkből. Váncsa István ír­ta róla: „Ahogyan Krúdy írt az ételekről, úgy ír Surányi az autókról.” Egy méltatása alkalmával így fogal­maztak: „Surányi Endre maga volt a XX. század, amelyet úgy élt végig, hogy nem csupán jelen volt, hanem az események aktív, cselekvő részeseként az élő törté­nelemmé vált. Gyermekkorában a tech­nika csodája, a száguldó, csillogó-villogó motor ragadja meg, s ebből egy életre szóló elkötelezett szerelem születik. Köz­ben műszaki zsenialitása a találmányok egész sorát produkálja, mint például a vi­lágszenzációnak számító benzinmegta­karító készülék, az új elveken működő karburátor, vagy a fagáztüzelésű motor kifejlesztése. Joggal tartják Bláthy, Zipernowsky, Csonka utódjának. Több mint húsz szaktudományi könyve jelent meg, s az ő útmutátásai alapján tanulta az ország az autó- és motorvezetést. ízig- véríg gyakorlati szakember volt, aki nyolcvanévesen is az autó alá feküdt sze­relés közben, mint fiatalabb éveiben.” Újságíróként szakmai példaképem­nek is tartottam őt. Itt is a műszaki ér­deklődés vezette. Egy sorozata jelent meg a Magyar Nemzetben „Mutasd meg hogy vezetsz, s megmondom ki vagy!” sorozatcímmel. Beült ismert sze­mélyiségek mellé az autójukba, s veze­— A Hírlap postájából ShPÍhR A Pf. 96 - A Hírlap pódájából • ai olvaaók fóruma. A xzrrkpsztŐNég fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség BflflHg nem feltétlenül ért egyet. tési stílusuk alapján pontos jellemzést adott róluk. Jelen lehettem Surányi Endre temeté­sén is. 1996-ban helyezték őt örök nyu­galomra - mint volt katonatisztet kato­nai tiszteletadás mellett - a Farkasréti temetőben. Élete során - kis túlzással mondhatjuk - a bölcsőtől a koporsóig a műszaki tudományok bűvöletében telt el. A gazdag életmű lezárására feltétle­nül igaz ez az állítás, hiszen kedvelt au­tójában érte őt a halál. Otthon a garázsá­ban még beült a volán mögé és talán épp elbúcsúzott tőle. Diósjenő egy régi adósságát törleszti most azzal, hogy emléket állít szülöttjé­nek, akire sok helyütt emlékeznek. Ka­zincbarcikán például középiskolát ne­veztek el róla, s szobrot is állítottak a névadó tiszteletére. Az alkalom idősze­rűvé teszi, hogy emlékezzünk rá, hiszen épp száz éve született. Azért pedig, hogy az emléktábla révén a falu egy újabb büszkeségére hívhatja fel a figyelmet, köszönettel tartozunk az emlékműállí­tást kezdeményező és kivitelező Citroen Automobile Club Hungary-nek. A téren - melyet immár Surányi Endre térnek neveznek - minden arra járó tiszteleg­het az „autológus” - ahogyan ő nevezte önmagát - emlékezete előtt. Végh József á 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom