Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-24 / 170. szám

FOTÓ: TARNÓCZI LÁSZLÓ Ta rnóczi László (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. Meglehet, a kaland­túrázóknak a geoparkunkba ter­vezett útjai során a jövőben ki­tüntetett jelentősége lesz a vízvá­lasztói alagútnak, amelyek csepp­kő-függönyei és szalmacseppkö- vei alaposan rácáfolnak arra az eddigi vélekedésre, miszerint a legfiatalabb vulkánok földjén olyat nem is találni. Az tény, hogy mészkő, mint alapkőzet a megye távolabbi területem jellemző, de a glaukonitos homokkőben is ke­letkezhetnek cseppkövek, s lám, a megyeszékhely peremkerületé­ben keletkeztek is. Hogy hogyan, azt Prakfalvi Péter úgy magya­rázza, hogy a vízadó kőzet, a glaukonitos homokkő kötőanya­gát, a kalcium-karbonátot a be­szivárgó, széndioxiddal dúsult víz kioldotta, majd az alagútban a szédioxid elillant, a mészkő pe­dig cseppkövekként rakódott le, s a szokásosnál jóval nagyobb tö­ménységben, így a cseppkőkép­ződés is intenzívebb itt. Hogy létezik ez az alagút, ar­ról sokan tudhattak, de a fél ki­lométernyi hosszúságú földalat­ti séta már keveseket vonzott ­főleg azért, mert közel felén már alaposan le kell hajolni, mert a meder alját hordalék töltötte fel. Odabenn róka vagy kutyanyo­mot mutat a geológus, láthatóan egy-egy állat azért betéved alkal­manként ide is. Hogy egyáltalán létezik az alagút, arra a geoló­gus figyelmét a helytörténész Fries Gyula hívta fel évtizedek­kel ezelőtt. Csakhogy a barlang­felfedezőként is jegyzett Prakfavit inkább a természetes képződmények érdekelték, s ha akkor nem is ereszkedett le, „a bogarat berakta a fülébe” ezzel. Ezen a hétvégén pedig a nógrá­di szénbányák szállítási vonalá­nak alagútjait kutató Kriston Pé­terrel megkereste a bozótosban a lejáratot és döbbenten látta, mi­lyen gyönyörű cseppkövek lóg­Gyorsan nőnek a salgótarjáni cseppkövek nak a vízválasztói tó mentén lé­vő alagútban. A nálunk ugyan­csak ritka természeti képződmé­nyek jelentőségét növeli, hogy ezek a cseppkövek nem mészkő­ben, homokkőben keletkeztek, amelyek a geopark új kalandtú­ráinak célpontjai lehetnek. Prakfalvi Péter hozzátette: ah­hoz, hogy túrákat szervezzenek ide, még alaposan meg kell vizs­gálni, hogy eléggé biztonságos-e az alagút. Az építéséről - mint mondja - egyelőre vajmi keveset tudunk. Az biztos, hogy azért épí­tették, hogy az előbb villanyára­mot majd később hőenergiát elő­állító erőmű hűtésére használt vi­zet eresztették ezen át a nagy eső­zések idején, hogy a hordalék ne kerüljön a vízválasztói tavakba. Az építés óta eltelt 70-90 év azt igazolta, kiállta az idő próbáját, s azokon a helyeken sem sérül, ahol boltozatát nem betonozták ki. Aki kíváncsi ezekre a csepp­kövekre, annak ajánlatos a bar­langászat szabályait követni: va­gyis az öltözetben a vízálló ba­kancs (itt most a gumicsizma is megteszi), és védősisak legyen, s intelem, hogy a cseppköveket ne törjük le, de még csak ne is ér­jünk hozzájuk, mert a bőrünkről rákerülő fagygyúréteg a növeke­dését megállíthatja. A kalandtú­rázóknak ezekkel kívánt a geoló­gus jó szerencsét... Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra” szombaton 2010-ben na­gyon szellemesen Európa leg­kisebb művészeti fesztiváljá- nak titulált rónafalui rendez­vény, a „Rónai anziksz” az idén is megtartatott. Lényegét az összejövetel jellege és tar­talma alapján az „Add to­vább!” mottóban vélték legta­lálóbban megfogalmazható- nak a résztvevők. A program keretében elsőként Juhász An­na mutatta be „Tervezett vá­ros, tervezett kultúrával” cí­mű; „Városépítészet és kultúr­politika kölcsönhatásai a Ká­dár-kori Salgótarjánban” alcí­mű egyetemi szakdolgozatát, majd egy másik, Szirmai An­na által készített szakdolgozat alapján mondta el gondolata­it Nag\’ Pál, salgótarjáni'szár- mazású író, szerkesztő, Nóg- rád megye díszpolgára az álta­ta is alapított párizsi Magyar Műhelyről. Kőrössi P. József felolvasta erre az alkalomra írt novelláját, Kovács Bodor Sán­dor videofilmes pedig bemu­tatta az „Arcus temporum” cí­mű pannonhalmi művészeti fesztiválokon készített filmje­inek összefoglalóját. A „Rónai anziksz”-ről - csakúgy mint a július 25-26-i, IX. Tarjáni Folk- és Szlovák Napokról - július 27-i szá­munkban jelennek meg írá­sok. Ugyancsak szombaton ol­vashatnak az érdeklődők az ősszel induló új színházi évad ifjúsági és Molnár Ferenc-bér- lete keretében bemutatásra kerülő művekről. rátér Erzsébetre emlékeztek Madách Imre felesége, Fráter Er­zsébet tiszteletére tartottak emlék­napot a hétvégén Csesztvén, a Ma­dách Imre Emlékház parkjában. Csesztve. Az emléknapot nem véletlenül július 20-án tartották: 1827-ben ugyanis Frá­ter Erzsébet ezen a napon született meg Csécsén, és 1845-ben ugyanezen a napon lett Madách Imre felesége. A rendezvény ötletgazdája és szervező­je Kramlik Mariann, a csesztvei Madách Imre Emlékház közművelődési szakembe­re elmondta: az emléknap egyben Csesztve és Csécse községek találkozásá­nak és együttműködésének a napja is volt, amely kiváló alkalmat teremtett arra, hogy Madách Imre és Fráter Erzsébet éle­tének két fontos állomása között egy ha­gyományteremtő kezdeményezés indul­hasson útjára. Köszöntőt mondott Pálmán Imre csesztvei és Váradi Sándor csécsei polgármester, majd Andor Csaba, a Ma­dách Imre Irodalmi Társaság elnöke elő­adásában eddig ismeretlen adatokat osz­tott meg az egybegyűltekkel Fráter Erzsé­betről. Perjési Zsófia balassagyarmati tanuló egy verssel - Madách Imre: Vadrózsák című köl­teményével - és csodálatos hegedűjátékával tette emlékezetessé a programot. A rendezvény sikeréből a helyiek is alapo­san kivették a részüket: Szabó Klaudia csesztvei diáklány Madách Imre: Otthon cí­mű verséből, Boldog Zsófia helyi óvónő pe­dig Fráter Erzsébet „gyónásából” adott elő egy-egy részletet. A csesztvei hagyományőrzők népdalköre, illetve a csécsei Kéknefelejcs népdalkor nóta­csokrokkal tisztelgett Fráter Erzsébet előtt. A rendezvény legemlékezetesebb momentuma a két polgármester közös rózsaültetése volt. A Madách Imre-szobor közelébe ültetett Fráter Erzsébet-rózsafa ezután kétféle földből táplálkozhat majd: a helyi, csesztveiből, illetve a csécsei „szülőföld­ből,” és a szervezők reményei szerint gyö­nyörű virágot fog hozni. A program zárása után mindenki ingyen megtekinthette a Madách Imre Emlékház új tárlatát, és a helyiek egy kis „szeretetvendég- ségre” is meginvitálták a résztvevőket. „Téged Isten e szívnek teremte, És e szív azonnal megtalált,Amidőn nálad, mint régi kedves Ismerősénél meglepetve állt ” (Madách Imre: Vadrózsák) A polgármesterek közös rózsaültetése • A V r «■,*.* * * i: a HIRDETÉS Salgótarján APOLLÓ MOZI Július 18-24.13.00 MAGÁNYOS LOVAS (§) Szinkronizált amerikai western-akcio Július 18-24.1530 GRU2 3D (§) Szinkronizált amerikai animációs film Július 18-24.17.45,20.00 TŰZGYŰRŰ 3D (g) Szinkronizált amerikai sci-fi akciófilm JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT Kiállítások: SELMECI ORSOLYA, PRAKFALVI ANNA, MÁTÉ ALEXANDRA, JABLUNKOV1 FOTÓKLUB A József Attila Művelődési és Konferencia Központ nyári nyitva tartása: hétköznapokon, 8.00 -17.00 óra Július 25. és 26.: IX. Salgótarjáni Folk és Szlovák Napok a Fő téren A Bátki József Közösségi Ház és a Siti nyári szünet miatt zárra tart. Nyitva tartás: 9.00-19.00 júl. 29-aug. 2. Érdeklődés: 30/5494239 Július 27. 21.00-tól MR. BUSTA+ESSEM közös koncert és közönség- találkozó a Városi Strandon A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kit. támogatásával készült. rjftáy iuiúl*.: j 11 iTTTH 77TB mm klikk ft*1 ! í\! j 1 ff 111 AKAVEHÁZ OTTHONT AD CEGES- ES MAGANRENOEZVENYEKNEK. ZENE! PROGRAMOKNAK. ESKÜVŐKNEK. MimiAimS: Ili IHM sí ItÍKlÖk: 0.110-21.00 PÉNTEK-SZOMBAT: 0.00-23.00 \ ASÚmi1: 14.00-2(1.00 SALGÓTARJÁN. FO TÉR 5. TELEFON:!32) ”45-448. F-niail: steeekavehaz ti smail.com Hőségriasztás lépett életbe Másodfokú hőségriasztást adott ki az egész ország, így szűkebb ha­zánk területére vonatkozóan is július 24-től 26-ig, tehát pénteken 24 óráig az orszá­gos tisztifőorvos. Amennyiben az időjárás az Országos Meteorológiai Szol­gálat által jelzett módon ala­kul, a riasztást július 25-én, csütörtökön várhatóan meg­hosszabbítják és harmadfo­kúra emelik. HIRDETÉS J 4 4 A csesztveiek es a csecseiek csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom