Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)
2013-07-17 / 164. szám
MTI FOTÓ: BUGÁNY JÁNOS 7 20 13. JULIUS 17., SZERDA MAGAZIN! UTAZAS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Magyarország legkisebb hala Poroszló. Kaukázusi törpegébek (Knipowitschia caucasica) másfél centiméteres példányai úsznak egy akváriumban a Tisza-tavi ökocentrumban, Poroszlón. A Fekete-tengerben és a Duna torkolati szakaszán honos halfaj tömeges magyarországi előfordulásáról 2012 nyarán számolt be először a Magyar Haltani Társaság. A szervezet nemrégiben genetikai vizsgálatokkal tudományosan is igazolta: valóban a mindössze másfél évig élő és legfeljebb 3 centiméteres testhosszt elérő kaukázusi törpegéb példányait találták meg a Tiszán és a Tisza-tó vízrendszerében. Szellemi leépülési szenvedőket segítenek London. Szellemi leépülésben szenvedőknek segítenek kutyák hétköznapi életükben Skóciában: a demencia korai szakaszában lévő betegeket egyebek közt emlékeztetik gyógyszereik bevételére. Az ötlet, hogy a vakvezetéshez hasonlóan ebek segíthetnének a szellemi leépülés kezdeti szakaszától sújtottakat, a Glasgow-i Művészeti Iskola egy diákcsoportjáé. Próbaként két kutya kapott másfél éves „szakképzést” és már négy hónapja segítik két demenciában szenvedő ember életét. Az ebek például adott hangjelzésre odaviszik a betegekhez azok gyógyszeres zsákocskáit, orrukkal bökdösve emlékeztetik őket arra, hogy elolvassanak emlékeztető, figyelmeztető üzeneteket, és reggelente felkelésre noszogatják őket. A két kutya nem egyedül, hanem párkapcsolatban élő betegeknél szolgál, akiknek hozzátartozóik az ebek felügyeletének köszönhetően otthon merik hagyni egyedül párjukat, míg házon kívüli dolgaikat intézik. A próba olyan jól sikerült, hogy elkezdődött két újabb kutya betanítása - adta hírül a BBC. Száz megapixeles fényképezőgép Száz megapixel felbontásra képes fényképezőgépet fejlesztettek ki kínai kutatók - jelentette be a Kínai Tudományos Akadémia (CAS). Sanghaj. Az IOE3-Kanban nevű fényképezőgép 10 240 x 10 240 pixeles felbontású képek készítését teszi lehetővé, ami rekordnak számít a kelet-ázsiai országban. A korábbi 81 megapixeles készülékről való továbblépés kétéves kutatómunka és fejlesztés eredménye, azon is az akadémia alá tartozó optikai és elektronikai intézet szakértői dolgoztak - közölte az akadémia. Az IOE3-Kanban nemcsak okos, de meglepően könnyű és kicsi is, legvastagabb része mindössze 19,3 centimétert tesz ki. A fényképezőgépet mínusz 20 és plusz 55 Cel- sius-fokos hőmérséklet között lehet használni. A fényképezőgép fejlett optikai, irányító és adatgyűjtő rendszerrel van felszerelve - áll a tudományos társaság általi leírásban. Érzékenysége és fejlettsége nyomán a készülék a légi térképészetben, várostervezésben, katasztrófa-figyelésben és intelligens közlekedési rendszerek kialakításában is hasznos segítséget nyújthat. Azt korábban sikerrel tesztelték a nemzeti légi távérzékelési rendszer részeként. A megapixel a digitális fényképezőgépek, webkamerák és képdigitalizáló eszközök felbontóképességének mutatószáma, amely azt jelzi meg, hogy az adott eszközben hány darab fényérzékelő elem található, vagyis milyen maximális felbontásban tud digitális képet alkotni. 1 megapixel = 1 000 000, azaz egymillió képpont. A ma használatban lévő profi fényképezőgépek átlagosan 16-36 megapixelesek. A fizikai után a matematikai diákolimpiára készül Pécs. Könnyebbnek érezte a tavalyinál a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia (IPho) idei feladatait Szabó Attila, a verseny történetének egyetlen kétszeres abszolút győztese, aki hazaérkezését követően az MTI megkeresésére hétfőn elmondta: elindul a jövő héten kezdődő matematikai diákolimpián is, bár érzése szerint, matekból „nem teljesít olyan jól”.- A tavalyi verseny kiugróan nehéz, a mostani köny- nyebb, ám hosszabb volt, többet kellett számolnunk - mondta a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 12. osztályos tanulója, hozzátéve: nagyon örül az újabb győzelemnek, már csak azért is, mert előtte még senkinek sem sikerült kétszer abszolút elsőséget szereznie. Az idei, 44. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát Koppenhágában rendezték meg a múlt héten 82 ország 381 indulójának részvételével. Magyarországot versenyzőként öten képviselték, Szabó Attilát tanára, Simon Péter is elkísérte Dániába. Szabó Attila beszámolt arról, hogy maga a verseny két napig tartott. A résztvevőknek az első, elméleti fordulóban öt óra alatt három komoly elméleti feladatot kellett megoldaniuk. Egy nap szünet után következett a mérési forduló, amikor szintén öt óra állt rendelkezésükre két mérési feladat elvégzéséhez. A fiatalember ezen feladatok összesített eredményei alapján győzött, ugyanakkor nem sokat pihenhet, a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián is megméretteti magát - A jövő héten utazom Kolumbiába, ahonnan éremmel szeretnék hazatérni - fogalmazott. Hangsúlyozta: abszolút első helyet nem vár magától, mert matekból nem olyan „kimagaslóan jó”, mint fizikából, ráadásul ez lesz az első nemzetközi matematikai diákolimpiája. Bár azon korábban is szeretett volna indulni, nem volt lehetősége rá, mivel azt rendszerint a fizikaival egy időben rendezik. Szabó Attila elmondta, fizikus szeretne lenni: - A középiskolai fizikán belül a mechanikát és az elektromosságtant kedvelem inkább. Előbbit a szép és tiszta matematikai leírásmód miatt, az utóbbit pedig azért, mert az az érdekes jelenségek halmaza - fogalmazott. Hozzáfűzte, mivel a fizikai kutatások vonalában a modern fizika különböző ágai vannak, egyelőre nem tudja, mi lesz a kutatási területe, mert ezek az egyetemi, így számára még részben ismeretlen tananyagok részei. Elmondta: ősztől a cambridge-i egyetem természettudományok szakán folytatja tanulmányait, ahol fizika szakirányt választ majd. Elképzelhető, hogy egy olyan oktatója is lesz, aki a két-három fős csoportfoglalkozásokon kívül a tananyagban nem szereplő ismeretek megszerzésében segíti. Szabó Attila arra a kérdésre, hogy Magyarországon, vagy külföldön képzeli-e el tudományos karrierjét, azt mondta: erre még korai válaszolni. Holdnaptár lehetett... London. Holdnaptár lehetett az a tízezer évesre tehető veremegyüttes, amelyre még 2004-ben bukkantak Skóciában egy ásatáson. Ha a kutatók legújabb feltételezése helytálló, akkor messze ez az eddigi legősibb kalendárium az emberiség történetében. A naptárat Aberdeenshire- ben fedezték fel. Tizenkét veremből áll, amelyek a Hold fázisait tűnnek jelképezni, és a holdhónapokat követik. A feltárást a Birminghami Egyetem kutatói vezetik. Szerintük 10 ezer éve élt, vadászó-gyűj- tögető életmódú emberek alkothatták a kalendáriumot, amely ötezer esztendővel korábbi, mint az eddig legkoro- sabbnak tartott, mezopotámiai időmérő alkotás. A skóciai veremkalendárium a holdhónapokon kívül a téli napfordulót, azaz a leghosszabb éj utáni napkelte irányát is jelöli - ismertette a BBC az Internet Archeology című honlapon megjelent tanulmányt. Egységes európai régészeti adatbázist terveznek Bécs. Valamennyi európai régészeti adatot hozzáférhetővé akar tenni a kutatók számára egy európai uniós támogatással zajló program. Miközben a kutatók munkájának köszönhetően egyre növekszik a régészeti adatok - elsősorban a digitális formában tárolt információk - mennyisége, ezek az adatok sokszor nem vagy csak nehezen hozzáférhetőek más intézmények számára. Az ARIADNE program (Advanced Research Infrastructure for Archeological Dataset Networking in Europe - Továbbfejlesztett Kutatási Infrastruktúra Európai Régészeti Adatbázisok Összekapcsolására) célja, hogy a kutatási intézmények Európán belül akadálytalanul elérhessék egymás kutatási eredményeit és kicserélhessék egymással az információkat - mondta el az APA osztrák hírügynökségnek Edeltraud Aspöck, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa. Ehhez első lépésben a már rendelkezésre álló archeológiái adatok egységesítésére van szükség.- Jelenleg azon dolgozunk, hogy a kifejezéseket és módszereket összehasonlítsuk és egymással kapcsolatba hozzuk - mondta Aspöck. Mint rámutatott, sokszor az alapvető megnevezésekben is lehet különbség. így például a bronzkor elnevezés alatt más történelmi időszakot értenek Ausztriában és mást Spanyolországban. A megjelölések egységesítésével - magyarázta - a jövőben egyetlen kattintásra lehívható lehet például valamennyi dél-olaszországi római kori ásatási lelet. így nem kell minden kutatónak újból és újból ugyanazt a munkát elvégeznie, hanem támaszkodhatnak egy folyamatosan bővülő adatbázisra. A kezdeményezés mögött meghúzódó egyik megfontolás az, hogy a közpénzekből finanszírozott kutatások eredménye hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára. 1 1 ♦ t * % i