Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)
2013-07-02 / 151. szám
NOGRAD 2013. JULIUS 2., KEDD Gyermekvadásznap a Nyírjesben (Folytatás az 1. oldalról) BafassagyarmaL - Kötelességünk, hogy a természet tiszteletére és védelmére, az állatok sze- retetére neveljük gyermekeinket. Fontos az olyan programok szervezése, ahol megtanulhatják a környezet-, állatvédelem fontosságát! A gyermekeink a jövő generációja, rajtunk múlik hogyan és mire neveljük őket - mondta Szegi-Mikula Katalin a Nógrád Megyei Diana Vadászhölgy Klub vezetője az I. Nógrád Megyei Gyermek Vadásznap szervezője. gazdálkodás hozzájárulhat a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a vidéki életmód és a helyi gazdaság fenntartásához. A természetvédelem és a vad- gazdálkodás közös érdeke, hogy az egészséges élőhelyek sokszínű növény- és állatközössége megőrizhető és hasznosítása fenntartható legyen. A fenntartható vad- gazdálkodás célja, hogy a legnagyobb fenntartható hozamokat biztosítsa a mai nemzedékek számára, úgy, hogy közben fennmarad a lehetőség a jövő generációk szükségleteinek kielégítésére is. A rendezvény elején Oláh Csaba a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte a szép számmal megjelent apróságokat, májd Szabó László az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke és Wallemdums Péter VKE alelnök, Országos Diána Vadászhölgy Klub alelnöke is szólt a jelenlévőkhöz. A program további részében Szalui István hivatásos vadász tartott előadást a Magyarországon élő védett és vadászható vadfajokról, szokásaikról, majd tucatnyi vadászattal kapcsolatos, érdekes feladatokkal színesített akadályverseny vette kezdetét. Az eredményeket a délutáni órákban hirdették ki, ahol minden gyermek ajándékot kapott, a helyezettek díjazásban részesültek. Kísérőprogramként arcfestés, kézműves foglalkoztató, rajzolás és festés várta a kicsiket. Szegi-Mikula Katalin kiemelte azt is, hogy Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint 6 nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó és szikaszarvas) és 26 apróvad faj vadászható. A fenntartható módon folytatott vadászat és vadLengyelországi kirándulás Kazár. Június második felében lengyelországi kiránduláson vehettek részt a polgármesteri hivatal dolgozói, a képviselő-testület tagjai valamint a civil egyesületek képviselői. Elsőként Auschwitz-Birkenaut keresték fel, ahol megtekintették a Holokauszt-emlékkiállítást. Az út során részt vettek Kluczbork városnapi fesztiválján, amit fennállásának 750. évfordulójára rendeztek és megismerkedtek helyi kézművesekkel is. Ezt követően Kazár testvértelepülésére, Kuniow-ba látogattak, ahol az önkéntes tűzoltóság működése mellett a lengyel önkormányzati rendszerrel, a civilek munkájával, valamint az általános iskola, illetve a tantestület munkájával ismerkedtek. Dínóparkban is jártak a kazáriak, ezáltal arról kaptak képet, hogyan lehet külszíni fejtés által okozott, csúnya tájsebeket elfedni egy szép és hasznos létesítmény kialakításával. Végül krakkói városnézésen gyarapították élményeiket a kirándulás résztvevői. ts miAp *59 ©<s>cá©G?^ 0o®öuO@te^ <§© {?©0(süsses D 0 ° *0 © 9@QQGQ<~}0 fe0QD©KKS© Ü©fel©GP<s3Q5íí<i)^oQ Ellentétben: polgári eszmék és utcanevek Vanyarc. A Nógrád megyei Vanyarcon nem volt igazi rendszerváltás. Bár törvény írja elő az egykori diktatúrát idéző utcanevek átkeresztelését, itt évekig még csak napirendre sem vették az ügyet. Pedig a falubeliek java aláírást gyűjtött, Vanyarcon mégis büntetlenül viselhetik utcák Lenin és Kun Béla nevét ma is. „A polgári szabadság alig hogy törvények védpajzsa alá helyeztetett: egész áradattal megindult a közjóra célzó számtalan eszme felélesztése.” Ezeket a gondolatokat több mint 100 éve fogalmazta meg a nőnevelés hazai úttörője, Veres Pálné Beniczky Hermin, aki Vanyarcon élt és alkotott. Ez volt a mottója a „Polgári Nap” rendezvénynek is, amit a hitveséről elnevezett Veres Pál Polgári Egyesület , szervezett Vanyarcon. Ott, ahol egykor gyakori vendég volt Mikszáth, Madách is és joggal mondható, hogy Vanyarcot az akkori idők Nógrádjában a „polgári-eszmék” egyik fontos műhelyeként jegyezték. Feledve az anyagi javak hiányát, a szellemi javak összpontosításával a község egy napra ismét a polgári értékek alkotójává vált. Az egyesület neves történészeket, szakembereket kért fel előadások megtartására a polgárosodásról és a polgári értékekről. A rendezvényen részt vett több országgyűlési .képviselő és a térség polgármesterei is, de sajnos a személyes és írásbeli meghívás ellenére sem jelent meg a helyi önkormányzat hivatalos képviselője. Ezért ott nem nyílt alkalom a helyi dolgok megbeszélésére, és az azóta eltelt egy esztendőben sem. így most a nyilvánossághoz fordulunk. Számunkra elfogadhatatlan és a polgári értékrenddel nem összeegyeztethető, hogy mind a mai napig van még Leninről és Kun Béláról elnevezett utca Vanyarcon. Jóllehet 2006-ban a lakosság jelentős része aláírással kérte az utcanevek megváltoztatását, de a képviselőtestület akkor a témát még csak napirendre sem tűzte! Sőt, azóta sem született döntés. Most, amikor törvény írja elő a kötelező utcanév változtatást, még mindig nincs előrelépés, szellemként közöttünk élnek az egykori diktátorok. Lenin ezt írta: „A polgári gazdálkodás megszo- kottságának hatalmas erejét csak hosszú, kitartó harccal lehet leküzdeni.” Ezt Vanyarcon egyesek jól megtanulták és a másik lenini bölcsességet is életben tartják: „Egy lépés előre, két lépés hátra.” Kun Bélától nem kell külön idézni, hiszen büszkén vállalta, hogy Lenin tanítványa. Sajnos a szocialista múlt szellemisége itt nagyon mélyen begyökerezett, mivel az 1956-os szabadságharcban részt vett és a diktatúra által meghurcolt helyi forradalmárok hivatalos rehabilitálása sem történt meg mostanáig. Hisszük, hogy a leírtak orvosolhatók. Szeretnénk hinni, hogy ezek a problémák csak egy gyógyulóban lévő, poszttraumás szindróma makacsul ellenálló, utolsó tünetei. Vanyarci Fidesz-csoport i * j
