Nógrád Megyei Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 150-176. szám)

2013-07-13 / 161. szám

4 KULTÚRA 2013. JÚLIUS 13., SZOMBAT S, ha úgy folytatódik a mondóka, hogy „mesterségem címere” népdal­énekes, akkor ez Salgótarjánban egy­értelműen Kubinyi Júliára vonatkozik. A szép hangú ifjú hölgy ugyanis a „Föl­szállott a páva” című televíziós népze­nei és néptánc tehetségkutató verseny 2012-es döntőjének résztvevője, az énekes szólista kategória második he­lyezettje a napokban érkezett haza Wa­shingtonból, ahol több mint századma­gával képviselte hazánkat a „Smithsonian Folklife Festival” elne­vezésű nagyszabású nemzetközi ren­dezvénysorozaton. Kubinyi Júlia a hosszú repülőutaktól, a sok-sok fellépésétől, az időzónák kü­lönbségeitől értelemszerűen fizikailag fáradtan, de mosolyogva, sugárzó arc­cal, élményekkel telve érkezett az inter­júra. Mondhatni „bemelegítésként” elő­ször arról beszélgettünk, hogy fáj-e még az a pillanat, amikor végül is egyetlen zsűritag döntése értelmében kimonda­tott a második hely a Csizmadia Anná­val vívott fej-fej melletti nemes versen­gésben. Nem lepte meg a kérdés, sokan faggatták már erről, pedig ő egyáltalán nem kudarcként élte meg, hogy nem sikerült győznie. (Teljesen igaza van, mégha nekünk nógrádiaknak is nagy örömet okozott volna, ha az őt hirdetik ki az első helyen.) A vajdasági énekes­sel azóta is feszültségmentes a viszo­nyuk, gyakran lépnek fel együtt külön­böző „pávás” rendezvényeken. A hírt, hogy valószínűleg a vetélkedő egyik fő szervezőjével, az MTVA csapa­tával utazók között lesz, mintegy két hónappal ezelőtt tudta meg, a végleges lista és program azonban később ala­kult ki. A stábot úgy válogatták össze, Kubinyi Júlia hogy minél változatosabb, érdekesebb műsort tudjanak,a tengeren túlra, az Amerikai Egyesült Államok fővárosába vinni. Odafelé brüsszeli átszállással szelték át az Atlanti Óceánt, a visszaút- ban Münchent érintették. A „Magyar örökség - sokszínű néphagyomány” cí­mű program két hétre tagolódott, Kubinyi Júlia az első, a június végi hé­ten vett részt a Washington-emlékmű és a Capitolium közötti bemutatóhelyeken rendezett sorozaton. Az 1967 óta meg­tartott fesztiválon Magyarország most volt először díszvendég, ennek megfele­lően nagyon sokat kellett fellépniük ki­sebb és nagyobb színpadokon, dejueg- érte, mert'hatalmas érdeklődés kísérte szinte minden megnyilvánulásukat. Az emlékművekkel, szimbolikus történel­mi építményekkel, csodálatos virágok­kal teli National Mall-en folyamatosan hömpölygő rengeteg néző között volt nem kevés amerikai magyar is, de a kö­zönség többsége a Soknemzetiségű he­lyi lakosság és a más nemzetbeli szerep­lők soraiból került ki. Kubinyi Júlia leg­nagyobb élménye a produkcióik fogad­tatása volt. Őt is és a többieket is szinte lenyűgözte az a tomboló siker, ami kí­sérte a magyar dalokat, táncokat, zene­számokat. S ugyancsak ritkán tapasz­talható érdeklődés nyilvánult meg a szereplők ruhája, a kézművesek - így a kalocsai asszonyok - bemutatói, a fő- zőshow-k, a gasztronómiai kínálat iránt. Kubinyi Júlia maga is felöltötte a mezőségi és a moldvai viseletét. Látvá­nyos volt a külföldiek fogadókészsége a tánc- és énektanítás, -tanulás során is. Sokan és sokszor kérdezték meg tőlük, hogy miként tettek szert ének- és tánc­tudásukra, profi, azaz fő foglalkozású táncosok, énekesek-e. Olyan is előfor­dult, hogy este a szálloda minden sar­kában szólt a muzsika, más-más nem­zetiségű és stílusú együttesek, szólis­ták örömzenéltek, bizonyítván, hogy a zene valóban közös nyelvet alkot a kü­lönböző népek, kultúrák között. Ilyen hangulatban érthető, hogy gyorsan el­szállt az" ott töltött néhány nap és nem volt könnyű a búcsú a többiektől, az új ismerősöktől. Hazafelé a repülőn meg­nézték a fellépéseikről készült filmeket és jó érzés volt konstatálni, hogy a meg­annyi, felejthetetlen élményben részük lehetett. Kubinyi Júlia megfordult már számos európai országban - Ausztriá­ban, Hollandiában, Lengyelországban - s fiatal kora ellenére jóval korábban, 2006-ban is járt az USA-ban a kazári Kabar zenekarral s mintegy másfél hó­napot töltött akkor is főként a Keleti­parton. Mégis Amerika úgynevezett ol­vasztótégelyjellege most ebben a forga­tagban hatott rá igazán. Szinte minden ember más bőrszínű volt, különböző ná­ciót képviselt... Joggal hinnénk, hogy egy ilyen nagy, kimerítő utazást hosszú pihe­nés követ. Kubinyi Júlia esetében azonban nem így van. Mire ezek a so­rok napvilágot látnak már régen a du­nántúli, Veszprém megyei Kiscsőszön lesz a Dűvő Népzenei Együttes táborá­ban. Ugyancsak a Hrúz Dénes vezette zenekarral készül Lengyelországba, fel Herczku Ágnes - aki nem mellesleg Novák Péter mellett műsorvezetője volt a tavalyi televíziós sorozatnak - helyettesítőjeként. S ezeket az elfoglaltságokat össze kell egyeztetni a civil életben adódó teendők­kel is. S ez különösen nehéz volt a de­cemberi államvizsga előtt. De sikerült s Kubinyi Júlia táj- és kertépítő mérnöki diplomát szerzett a Corvinus Egyete­men. Szakdolgozatát Salgótarján egyko­ri munkáskolóniáinak tárgyköréből írta s a témát főként az építészeti sajátossá­gok oldaláról vizsgálta, elemezte. Most mesterszakon folytatja településmérnö­ki felsőfokú tanulmányait. S ha azzal is A salgótarjáni énekes Washingtonban a „Magyar örökség...” rendezvénysorozat egyik Amerikából jöttem „Megújuló királynő A cím természetesen szimbolikus, mert­hogy az orgonát - amelyről az alábbiakban szó lesz - a hangszerek királynőjeként is szokás nevezni. A salgótarjáni Acélgyári úti Szent József Plébániatemplom orgonájáról - lapunk hasábjairól is - köztudott, hogy 2013-ban van felszentelésének háromne­gyed évszázados évfordulója. A hetvenöt éves jubileumról a szervezőbizottság koor­dinálásával az egész évet átfogó, sokrétű program keretében emlékeznek meg. A történések sorába tartozik az orgona éppen ezekben a hetekben aktuális karban­tartása, felújítása is. Ezt - mint Diós/ Tamás, a templom egyik kántora lapunk megkere­sésére elmondta - egyrészt halaszthatatlan­ná tette egy nemkívánatos beázás, másrészt pedig meg kellett teremtem annak a feltét­eleit is, hogy a későbbiekben - akár a nyolc­vanadik évfordulón - ugyancsak gyönyör­ködhessenek az orgona hangjában a hívők, a templomba látogató zenebarátok. 2008- ban, a hangszer hatvanadik születésnapján az Akkord Fúvós Együttes jótékony célú hangversenysorozatot indított s azóta is az adományok képezik az alapját a szorgalma- • v V san gyűjtögetett saját anyagi bázisnak. Erre az erőforrásra a kárelhárításhoz és a legfon­tosabb karbantartási munkák elvégzéséhez is nagy szükség volt. Az orgonát az elmúlt hetekben szinte teljesen szétszerelték s mirtt kiderült a hangszerben sok időzített bomba ketyegett eleddig. Több olyan hibára illetve hibalehetőségre is fény derült, amely bizonytalan­ná tette a hangszer mű­szaki állapotát s magában hordta annak a kockáza­tát, hogy valamelyik hang vagy egy sípsor akár a szentmisék, a koncertek közben is „megadja ma­gát". A munkafolyamatok befejezését követően bizo­nyos korábbi hangszínek ismét visszatérnek s jó né­hány az utóbbi időben használhatatlan funkció (hangszín, hangkeverés stb.) újra működni fog s ez elsősorban a kántoroknak, az előadó- ■ művészeknek jelent sokat. Miután a József Attila Művelődési és Kon­ferencia-központ, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület és a plébánia „Templomok és or­gonák” címmel a nógrádi bányavidék tele­püléseire kiterjedő fotópályázatot is hirde­tett, a jubiláló salgótarjáni orgona felújítása igazán vonzó, mondhatni „csemegetémát” adhat a pályázaton induló fotósoknak. Rá­adásul a folyamatok hiteles egyszersmind művészi dokumentálása általános érdek. A fotózás igényét, illetve tervezett időpontját a munkálatok zavartalansága illetve a baleset- veszély elkerülése érdekében egyeztetni kell. Diósi Tamás (tel.: 30/4737111) szíve­sen segít az érdeklődőknek. A fotósoknak azonban igyekezniük kell, mert az orgona egyes részeinek összerakása megkezdődött s a felújítás - ha semmi váratlan momen­tum nem jön közbe - a vége felé közeledik. Nem is beszélve arról, hogy augusztus else­jéig az elkészült, a pályázatra szánt felvéte­leket is be kell küldeni a József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ címére. A fotópályázatra (amelyről lapunk július KM, szerdai számában adtunk tájékozta­tást) beérkezett képeket zsűri minősíti majd, de láthatja a nagyközönség is. A fo­tók a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.-vel között megállapodás alapján először a bányarém fesztivál keretében augusztus 31-én 16 órakor a bányászati kiállítóhelyen azaz a bányamú­zeumban lesznek megtekint­hetők, majd szeptember 19-én 17.30 órakor lesz a szakmai ki­állítás-megnyitó a József Attila Művelődési és Konferencia- központ épületében, az Előtér Galériában. Az előbbi rendez­vényen a Bányász-Kohász Dal­kör, az utóbbin pedig az Ak­kord Fúvós Együttes működik közre. Az orgonafelújítás - mint ahogyan az emlékév programja - Shah Timor ka­merája jóvoltából megörökít- tetik filmen is. Ennek ősszel várható a bemutatója. Cs. B. A felújítás után másként szól a Szent József Plébániatemplom orgonája Salgótarján t Az „Útitárs”-tól a sikerlistáig Agőcs József / VY' ' ' ' Agócs József 1956-ban, nyolcéves ko­rában kapta meg az első - „Útitárs”- típusú - fényképezőgépét s gyerekként azon nyomban el is kötelezte magát a fotográfia mellett. Középiskolás korá­ban Gyöngyösön a kémiatanára segít­ségével sajátította el a szükséges alapo­kat s már ott fotószakkört alapított. Ugyanezt tette Gödöllőn is, ahol az ag­rártudományi egyetem újságjának a fotórovatát is vezette. Munkába állását és a családalapítást követően sem csök­kent a fotózás iránti érdeklődése, ideje azonban kevés volt rá. 2008-ban belé­pett a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesü­letbe, mert Salgótarjánban - ahol har­minc éve él - szeretett volna egy közös­séghez tartozni. A fotóklubban sokat ta­nult tagtársaitól. Különösen Herbst Ru­dolftól kapott jó tanácsokat. S mivel időközben nyugállományba vonult, egyre aktívabbá vált a fényképezés te­rületén. Számára könnyen ment a di­gitális technikára való átállás, amit az is bizonyít, hogy az utóbbi években so­rozatban ért el szebbnél-szebb sikere­ket hazai és nemzetközi pályázatokon, fotóművészeti szemléken. 12 országban több mint 20 különbö­ző fotóját fogadták el és állították ki. Számos rangos díj, elismerés is fűződik a nevéhez. Egyik képe például bekerült „Az év fotói 2009” című, a Magyar Új­ságírók Szövetsége által kiadott fotóal­bumba. 2012-ben felvették a Magyar Fotóművészek Szövetségébe, az idén pedig tagja lett a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesülete fotóművé­szeti tagozatának. Ugyancsak ebben az évben eredményesnek bizonyult az AFIAP (ART FLAP, azaz a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség művésze) fo­tós minősítésre beadott pályázata. Szin­tén 2013-ban elnyerte a Nemzeti Kultu­rális Alap alkotói támogatását „a 25 év­vel a fal lebontása után” című fotókiál­lítás elkészítésére. E célból már járt Berlinben és még megy is a német fő­városba. Készült egy sorozata a meg­szüntetett, bontás alatt álló tarjáni öb­lösüveggyárról is. Egyébként a tánc- il­letve a mozdulatművészet a kedvenc témája, mert a fiatalság, a szépség és a mozgás együtt különleges élményt je­lent. Engedéllyel jár számos budapes­ti táncszínház próbáira s fényképezi a legjobb magyar együttesek, szólisták produkcióit. A Felföldi Fotográfusok Szövetsége révén hamarosan Erdély­be utazik, ahol a zsoboki alkotótábor­ban örökítik meg a még látható kalota­szegi építészeti, viseleti, életmódbeli jellegzetességeket Agócs József gépészmérnök, műsza­ki doktor tudatosan készült arra, hogy a fotózással kiteljesítse érdeklődését, elhivatottságát s tartalmasabbá tegye életét. Ráadásul e kedvtelésével má­soknak is okoz művészi élményeket.- csébé ­végez, szeretne egy olyan munkakörben elhelyezkedni, amelyberí direkt módon hasznosíthatja szaktudását, ismereteit. , S persze sokak, sokunk örömére nem tervezi abbahagyni, sőt kiteljesíteni sze­retné énekesi karrierjét is... Csongrády Béla sAiiipauan de folytatódnak a „Fölszállott a páva” elmúlt évi szereplőinek fellépései is szerte az országban. S a következő idő­szakban egy újabb nagy megtisztelte-,, tetés, kihívás vár rá. A Magyar Állami Népi Együttes „Naplegenda” című mű­sorában augusztusban Szarvason lép

Next

/
Oldalképek
Tartalom