Nógrád Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 125-149. szám)
2013-06-10 / 132. szám
Hosszú évtizedekig gondolhatták a Salgótarjáni Víz- és Csatornamű szolgáltatási területén élők, hogy az ország más részeihez képest igazságtalanul sokat fizetnek a fogyasztásért. Salgótarján Megyei Jogú Város vezetésének tárgyalássorozata eredményeképp azonban júniustól jelentősen csökken térségünkben a víz ára, amely júliustól, a csatornadíj állami 10 százalékos csökkentésével együttesen 212,5 forintot jelent majd köbméterenként. A városvezetés sikertörténetet könyvelhet el ezzel, hiszen az állammal közösen nemcsak a lakosságon segítenek, hanem felszámoltak egy erkölcstelen, a kilencvenes évek elején indult, a lakosságot és az önkormányzatot megkárosító szerződéssorozatot is. A részletekről Eötvös Mihály alpolgármesterrel beszélgettem. izdijcsokkentes: igazi sikertortenet „Az emberek érdekeit nézik és nem a profitot”- Ön kezdettől fogva részt vett c tárgyalásokon. Mi indokolta, hogj kilépjenek a korábbi vezetések ál tál kötött szerződésekből és új alap ra helyezzék a vb- é; csatornaműszolgáltatást Salgótar jánban és környékén?- A Salgótarjáni Csatornamí története 1994-ben kezdődik. Ak kor alapították a céget, majc előnytelen szerződések megköté sének sorozata következett. Elő szőr is 1996-ban azzal, hogy eg) szindikátusi szerződés érteimé ben a kisebbségi tulajdonost (10/ százalékos tulajdonrészért) ak kortól kezdve megillette az éve: bevétel 3 százaléka menedzsmen díj jogcímen. Ezt 1999-ben eg) szerződésmódosítással 4 száza lékra emelték. 2004-ig így köze 59 millió forintot vettek ki a Csa tornaműből, mondhatni, a sem miért. Attól kezdve ugyanezen ; jogcímen még magasabb összeg hagyta el a cég számláját, mive nőttek a bevételek, a kisebbség tulajdonos haszna 170 millió fo rint lett. S ekkor még nem beszél tem az osztalékról, amely 211 mii lió forintot jelentett. A kisebbség tulajdonos a Csatornamű eddig története során mindösszesen 7,í millió forintos tőkebefektetésse 520 millió forint profithoz jutott 2024-ig maradtunk volna kötelék ben a Veolia Zrt.-vel, ha nem gon dolkodunk el a kivásárláson. 7 fent elmondottak alapján rémé lem mindenki számára világos hogy ezt a pénzt az emberek fizet ték meg. Ki kellett lépni ebből < nem általunk kötött, erkölcsteler szerződésből.- Ráadásul az új vízi közmű töt vénynek is eleget kell tenniük a köz műszolgáltatóknak és az önkoi mányzatoknak...- Igen, az új vízi közmű törvén) életbe lépését követően a Salgó tarján és Környéke Vízmű Kft. é: a Salgótarjáni Csatornamű Kft már csak átmenetileg felelne mej a törvényben lefektetet akkreditációs követelményeknek ezért hosszú távon nem működ hetnének szolgáltatóként. A kor mányzati szándékkal összhang ban, a nemzeti érdekeket ügye lembe véve ezért kulcsfontossá gúvá vált a víziközmű szolgáltak cégeink integrációja. Továbbá í közművagyonról is rendelkezik; törvény. Eszerint azokat az önkor mányzat tulajdonába kell adni Salgótarján önkormányzata 1996 ban - akkori értékén, 327 millii forinton - bevitte közművagyoná a Csatornamű Kft-be. A törvény ben az nincs lefektetve, hogy in gyen kell az önkormányzatok ren delkezésére bocsátani a vagyoni tehát a kisebbségi tulajdonos aká eladásra is kínálhatta volna az nekünk, ki tudja, milyen áron...- Ha nem lépnek időben...- így van. Léptünk, és májú: végi közgyűlésünkön eldöntöttük hogy elfogadjuk a tárgyalásokol Székyné dr. Sztrémi Melinda pol gármester asszony által kialku dott 150 millió forintos vételárai Ezzel a Csatornamű 100 százaié kos önkormányzati tulajdonba ke rült, kiszállt a cégből a Veolia Zrt visszaszállt hozzánk a mostani ér tékén vélhetően milliárdokat érő közművagyon és eltekinthetünk attól a 120 millió forintos tartozástól, amely szintén 2004-ből maradt ránk.- Ezt részletezné? Milyen tartozásról van szó?- 2004-ben az önkormányzat 250 millió kölcsönt kapott a Csatornamű Kft-től, amelyet a városnak járó osztalékból fizetett visz- sza. Már túl vagyunk 220 millió forintnyi törlesztésen, de a kölcsönszerződés alapján még mindig fennállt 120 millió forint tartozás. Most, hogy a cég teljes egészében az önkormányzaté; ez is megszűnt. egyeztetések 2013. első negyedévének végén olyan szintre jutottak, hogy az ÉRV Zrt. konkrét üzemeltetési ajánlatot fogalmazott meg a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. ellátásában lévő települések irányába, komplett, tehát ivóvíz- és csatorna-szolgáltatási feladatok ellátására vonatkozóan. A tárgyalások eredményeképpen polgármester asszony javaslatára a közgyűlés elfogadta, hogy az ÉRV Zrt. a salgótarjáni ivó- és szennyvíz víziközművek működtetését bérleti üzemeltetési jogviszonyban vállalja június elsejétől. A cég a víziközművek használatáért éves bérleti díjat fizet. Az ivónem nekünk kell fizetnünk. A vagyonértékelés díja 5 év alatt, egyenlő részletekben kerül a bérleti díjból levonásra.- Milyen távra szól a szerződés és mi lesz a dolgozókkal?- Tizenöt évre kötöttük meg a szerződést. Az ÉRV Zrt. az ivóvíz és a szennyvíz rendszerek üzemeltetéséhez és annak adminisztrációjához szükséges teljes munkavállalói állományt - 182 főt - a Vízmű és a Csatornamű Kft.-től teljes körű jogutódlással átveszi. Sőt, divízióközpont létrehozását tervezi Salgótarjánban, amely akár létszámbővítést is hozhat a jövőben. tos elmondani, hogy a cég nagyvonalúan lemondott arról a haszonról, amelyet eddig a salgótarjániakon keresett. Ehhez kellett az ÉRV 2010-es vezetőváltása, s az állami szándék, amely elsőként a lakosság érdekeit nézi és nem a profitot.- Szó esett már arról is a korábbi híradásokban, hogy a Zrt megvásárolná a szolgáltató társaságokat. Miért lenne ez jó az önkormányzatnak?- Nézze, mihez kezdjünk olyan cégekkel, amelyek nem dolgoznak a tevékenyégi körüknek megfelelően? Sőt, mondhatni, nem csinálnak semmit, mert a közműmillió forint, a Csatornamű Kft. esetében pedig havi nettó 12 millió forint bérleti díjat fizet 36 havi határozott időtartamú bérleti szerződés keretén belül. Ez a szerződés a garancia arra, hogy ha bármely okból az adásvételi szerződés megkötése elmaradna, a Csatornamű és a Vízmű Kft. tulajdonosai bérleti díj formájában akkor is hozzájutnak a minimálisan kikötött 250 millió forintos vételárhoz.- Hogyan összegezné a maguk mögött lévő időszakot?- Rengeteg munkát fektettünk a döntések előkészítésébe, de megérte, hiszen a salgótarjániak- Hogy jött képbe az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt.?- Az Orbán-kormány felismerte, hogy a fent bemutatott, sajnos Salgótarjánban is elburjánzott, a lakosságot és az önkormányzatokat megkárosító szerződések tömege jellemzi ezt a szolgáltatást szerte az országban. Ezt az árfelhajtó rendszert kívánták megszüntetni az új törvénnyel. Annak alapelveivel összhangban 2012- ben megkezdődött egy ágazaton belüli országos méreteket öltött integrációs folyamat, amely kapcsán az állami tulajdonú Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. menedzsmentje még tavaly felvette a kapcsolatot a térség önkormányzataival, köztük Salgótarjánnal is. Az informális víz közművek esetén a bérleti díj mértéke az ivóvíz szolgáltatásból származó, Salgótarján tekintetében a kiszámlázott éves nettó árbevétel 10 százaléka, ez mintegy 80 millió forint. A szennyvízrendszer vonatkozásában a bérleti díj mértéke a település teljes szennyvíz szolgáltatásából származó kiszámlázott éves nettó árbevétel 13 százaléka, Salgótarján esetében nagyjából 50 millió forint. Ezt a bevételt az önkormányzat a közműhálózat felújítására, bővítésére fordíthatja. A fentieken túlmenő en az ÉRV Zrt. vállalta, hogy a későbbi bérleti díj terhére az érintett víziközművek vagyonértékelésének költségeit előfinanszírozza. Ezt kötelező elvégezni, s komoly ráfordítást igényelne az önkormányzat részéről, így viszont ezt- Hogy sikerült elérni a jelentős díjcsökkentést?- Egyrészt adott az állami 10 százalékos rezsicsökkentés, amely július 1-től lép életbe. Másrészt - összhangban miniszterelnök úr tavaly decemberi vállalásával - az állami cég, tehát az ÉRV, nyitott volt együttműködni abban, hogy a végtelenül igazsástalan díjat tovább mérsékeljük. Erre lehető séget adott az, hogy a korábbi kétlépcsős szolgáltatást az ÉRV üzemeltetővé léptetésével megszüntettük. Ugyanis eddig is tő le vette a vizet a Salgótarjáni Vízmű Kft, s azt adta tovább a fogyasztóknak. Most már közvetlenül az ÉRV juttatja el a vizet a lakossághoz és a nagyfogyasztókhoz. Ugyanakkor fonüzemeltetéseket más végzi. Az ÉRV Zrt. valóban bejelentette vásárlási szándékát a két cégre. Közgyűlésünk meghatározott egy minimum összeget - cégenként 250 millió forintot, ebből a Vízmű esetében Salgótarjánt 170 millió forint illetné meg, mivel sok önkormányzat a tulajdonosa -, amelyet ha megad az ÉRV, akkor kötelességünk eladni neki a Víz- és Csatornaművet is. De mivel az üzemeltetés és az adás-vétel időpontja elválik egymástól - az ÉRV előbb felértékelteti a cégeket -, ezért a jelenlegi szolgáltatók nagyobb értékű tárgyi eszközeit, gépjárműveit, illetve a szolgáltatók ingatlanjait az ÉRV Zrt. már most is bérli. A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. esetében a vagyon használatáért havi nettó 10 és környékbeliek érdekeit szolgáló eredményeket sikerült elérnünk. Kijelenthető, hogy ha a két cég esetében az adásvétel is realizálódik, akkor Salgótarján önkormányzata még ebben az évben a 420 millió forint bevétel mellett, térítésmentesen jutott az 1996-ban a Csatornamű Kitinek tőketartalékként átadott akkor 327 millió forint értékű köz- művagyonához, illetve az önkormányzat a Csatornamű Kft. felé még fennálló 120 millió forint tő ketartozásától is megszabadult. A nagyarányú vízdíjcsökkentést is figyelembe véve az ÉRV Zrt.- vel megkötött szerződések mind az emberek, mind az önkormányzat számára igazi sikertörténet. Sándorné Lakatos Katalin Salgótarjánban és környékén j ínius 1-től 172,5 forinttal olcsóbb a víz, a köv< tkező hónaptól pedig a csatornadíj is csökken10 forinttal.
