Nógrád Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 125-149. szám)

2013-06-29 / 149. szám

HITELÉT A váci egyházmegye melléklete III. évfolyam 6. szám 2013. június 29. Megjelenik minden hónap utolsó szombatján Szerkeszti: Magyar Bertalan Péter, Pál, és az aratás Mi köze lehet vajon az aratásnak Péter-Pál napjához? Az Egyház ter­mészetesen a két apostolfejedelem égj születésnapját ünnepli: nem ugyanazon évben bár, de mindket­ten június 2áén szenvedtek vérta­núságot Rómában. A Kárpát-medencében mégis elsősorban aratóünnep Péter és Pál napja. Való igaz: ezen a szé­lességen körülbelül június végén érik be a gabona; akkor, amikor Itáliában már rég levágták, a len­gyel síkságon pedig még épp csak hogy sárgul. De ettől még nem kel­lene a búzát egy halász és egy sátorkészítő napján ünnepelni; sem az első pápa és az első teoló­gus emléknapján. Pláne, hogy a tényleges aratást rendszerint pár nap múlva kezdik el: Sarlós Boldogasszony napján... Hát akkor? Talán, mert mélyeb­ben van az összefüggés.„Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkás­okat aratásába!’ -mondta a mi Urunk. Péter és Pál pedig egyszer­re voltak óz első munkások és az első termés - a sátorkészítőt kard­dal aratták le, a halászt meg keresztre feszítették, mint a kévét És a mag kikelt, szárba szökkent, és harmincszoros, hatvanszoros, százszom termést hozott. Amelyet azóta is csépel a vUág (mb) Ezen cikkeink bővebb változa­tát, valamint számos más programot, képgalériákat, videófilmeket és az Egyház- megyei Televízió filmjeit meg­találják honlapunkon is: wy^,yacjegyhaz>mi9y%tjL» Püspök, plébános, hívek a gáton árvíz Élőmunkával, karitásztevékenységgel, szállással segített az egyházmegye Minden idők legnagyobb dunai árvize vonult le júniusban, hazánkban is próbára téve a folyó part­ján élő embereket és a védekezésben résztvevő­ket. Az árvízről percről percre értesülhetünk az írott és az elektronikus médiából; összefoglalónk­ban ezért csak a váci egy­házmegyét érintő történé­sekről adunk röviden szá­mot. Magyar Bertalan A védekezésben a helyieken kívül az ország minden részé­ből, sőt a Kárpát-medence min­den országából a helyszínre ér­kezett önkéntesek ezrei segítet­tek. Egyházmegyénk plébániái is megmozdultak; a levelezőlis­tákon és személyesen össze- toborzott hívők egy, az interne^ ten keringő térkép segítségével jutottak el oda, ahol a leginkább szükség lehetett rájuk. A vád egyházmegye egyik leginkább veszélyeztetett terü­lete Nagymarosnál volt, ahol az egész település hosszában védekezniük kellett a helyiek nek, és a tetőzés előtt odakül dött katasztrófavédőknek. Gáspár István plébános - amel lett, hogy e-mailen is jelezte a szükséghelyzetet - az elsők között ment ki a gátra, ahonnét szinte csak misézni járt haza az ár levonultáig. Az atya korábbi állomáshelyein élő hívek is elindultak a híreket hallván, és napokig együtt rak­ták a homokzsákokat, erősítet ték a helyben készült mobilgá- tat a plébánossal, a helybéliek­kel, meg a Tisza partjáról, Kárpátaljáról vagy éppen Székelyföldről jött segítőkkel. A Vád Egyházmegyei Kari tász munkatársai és önkénte­sei már az árhullám hazánkba érkezésének pillanatától, júnl us 4-től tették á dolgukat. Tudósítónk is végigjárta a segélyszervezet kocsijával az árvízi helyszínek egy részét, ahová a karitászosok folyama tosan hordták ki a friss vizet, kávét, teát, zsíroskenyeret; miközben Vácott, a Hattyú utcai „bázison” munkatársaik ebédet főztek, hogy a rendőrök­nek, tűzoltóknak, katasztrófa védőknek és önkénteseknek meleg ételük is legyen a gáton. Az árhullám levonultával pedig a kitelepítetteken igyekezett segíteni a Karitász tartós élel­miszerekkel (képünkön). Gyurcsán Csabáné, a Karitász vezetője elmondta: körülbelül húsz saját emberük vett részt a mentésben résztve­vők ellátásában; emellett folya­matosan szervezték és irányi torták a náluk jelentkezett önkénteseket Az egyházmegye és a Caritas Hungarica forrásai mellett rengeteg magánember és szervezet támogatta az egy­házmegyei segélyszervezetet - mint Gyurcsánné fogalmazott: senkit nem lehet közülük „kie­melni", hiszen mindegyik meg tette, hmi az erejétől tellett Egy önkormányzat hétezer darab tojást tudott adni, más három láda süteményt, megint más csak egynapi munkát, de ezek egyformán értékesek - tette hozzá. Szép példaként egyet említett meg konkrétan: a vád evangélikus gyülekezetei kér ték, gyűjtsenek takarókat Ezek egy nap múlva meg is érkeztek, hatvanezer forint adománnyal együtt, amelyet az evangélikus hívek kérés nélkül is hozzátet­tek adományukhoz... A püspökség - amellett, hogy anyagi erővel támogatta a mentést, és munkatársai rend szeresen részt vettek a munka ban - folyamatosan tartotta a kapcsolatot a védekezésben résztvevő illetékesekkel. Dr. Beer Miklós megyéspöspök Latorovszky Gábor rendőrkapi tánnyal egy, a gát közelében tartott „értekezlet” során egye­zett meg abban, hogy a Püs pökség a mentés idejére átadja a Galamb utcai oktatási köz­pontot a pihend rendőrök elszállásolására. A megyéspüspök az ár lew nulla után hosszan méltatta az emberi összefogás szép példá ját, külön kiemelve, hogy az egymástól több száz kilométer re élő emberek, rendőrök, katonák, műszakiak, dvilek milyen egyetértőén, nyugodtan sőt jókedvvel segítették egy­mást. Milyen jó lenne, ha az egyszerű, dolgos hétköznapok­ban is vissza tudnánk emlé kezni erre a békességre és egyetértésre! - tette hozzá összegző szavaihoz dr. Beer Miklós. ■ „A jó pásztornak bárányszaga van...” egyházi REND Két áldozópapot és négy diakónust szentelt föl június 22-én dr. Beer Miklós megyéspüspök Ferenc pápa, a címben idézett szavait adta töb­bek között útravalóul szentbeszédében a megyés főpásztor, azon az ünnepi szentmisén, ame­lyen áldozópappá szentel­te Halász Péter és Kantár Norbert diakónust, és dia­kónussá Balogh László, Kovács György, Lovassy Attila és Maczák Tamás papnövendékeket. A szen­telés hang- és képanyagát megtalálhatják az egy­házmegye honlapján; alább pedig röviden bemutatjuk az újonnan szentelteket. Kantár Norbert: Budapesten, 19 8 4-be n született, nem hívő csa­ládban. Ti- zenhárom évesen Ceg­lédre költő zött családjá val, ahol Kiszel Mihály és Szeleczki Imre atya révén került közel a hithez. A kazinc­barcikai Don Bosco Középiskolában szerzett keres kedelmi képesítést. 2005-ben jelentkezett a papságra dr. Beer Miklós megyéspüspök nél. Teológiai tanulmányait Vácott, Egerben és Szegeden végezte. 2012 ben szentelte diakónussá; idén pedig áldozó­pappá a főpásztor. Halász Péter: Szolnokon szlile­■ Idegenvezető­nek tanult, de csakha­mar meghal­lotta Isten hí­ben Vácott kezdte tanulmányait, majd a Központi Szemináriumban folytatta, s végül Rómában, a Pontificum Collegium Germa- nicum et Hungáriáimban fe­jezte be. Papi jelmondatául a Lukács 18,41-et választotta: „Uram, add, hogy lássak!” Amikor terveiről kérdeztük, így felelt: „Ott szeretnék meg felelni, ahová állítanak; akár kedvemre való a feladat, akár nem.” Elmondta még, hogy eredeti szakmájában is megta­pasztalta: „jó a szervezésben". De szívesen foglalkozna gyere­kekkel, betegekkel, sérült, akár deviáns emberekkel is papi munkája részeként Balogh László: Balassagyar ■ maton szüle gyermekko­rát Rímócon töltötte; egy nővére van. Tagja az . Ipolymenti Nagyboldogasszony ifjúsági közösségnek, kapcsolatban áll a Regnum Christi Mozgalommal. Kommunikáció szakra járt; gyakorlatait a Magyar Katolikus Rádiónál végezte. 2007 ben lett kispap, a propedeutikus év után az ausztriai Heiligenkreutzban végezte tanulmányait, ahol idén államvizsgázik. leimonda ta - mint elmondta, már a bér- málkozás óta - az, amit Jézus mondott Jairusnak: „Ne félj, csak higgy!” Papként szívesen foglalkozna majd az ifjúsággal; újságíró végzettségét pedig egy érett, keresztény, lendületes ifjúsági lapban kamatoztatná. Tatán született 1978-ban, gyermekko­rát Tatabá­nyán töltötte. Teológusnak tanult a Páz­mány Péter Katolikus Egyetemen, a licenciátust Mag­na cum laude minősítéssel tét te le. Ezután maga is tanított; előbb a Pécsi Hittudományi Főiskola oktatója, majd 2008 elejéig az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanársegéd­je volt 2011 ben jelentkezett a Váci egyházmegye kispapjá­nak. Diakónussá szenteléséig a Központi Szemináriumban írta doktori értekezését, amelyet a következő évben, Rómában szeretne befejezni. Kérdésünk­re Lovassy Attila elmondta: szerinte a pap dolga alapvető­en a pasztorálás. A tudományt akkor használjuk jól, ha esz köznek tekintjük, annak szol gálatában, hogy a segítségével Istenhez vezessük az embere­ket. Maczák Tamás: Budapesten született 1988 ban, dunakeszi értelmiségi család har madik, legki­sebb fiúgyer mekeként. Édesapja az egyházmegye ako litusa; szülei révén Tamás több lelkiség! mozgalommal mégis merkedett, így a Szentjánosbo­garakkal, a Cursillóval és a Házas Hétvégével. A váci pia­ristáknál végezte a középisko lát, 2007-ben kezdte papi ta­nulmányait Vácott, majd a köz­ponti szenünáriumbaa A teo­lógiából fél évet Leuwenben végzett el; mint elmondta, azért, hogy „élesben” is legyen alkalma megtapasztalni képes ségeit, elszántságát, a kísérté sek elleni küzdelmet. Miután maga és mások szerint is „jól vette” ezt a próbát, idén befe­jezte tanulmányait, és a főpász­tor diakónussá szentelte őt. Jelmondatul Szent Pál szavait választotta a Galatáknak írt levélből: „Krisztus szeretett engem és feláldozta magát értem”. Kovács György: Balassagyarma ton született 1985-ben; műszaki vég­zettségű szil lók harmadik gyermeke­ként Gyér mekkorát Borsosberényben töltötte; középiskoláit a szülővárosában végezte, majd a kántorképző, amelynek elvégzése után több évig aktív kántor volt Építész- mérnöknek jelentkezett, de aztán 2006-ban kérte felvételét a Vád egyházmegye kispapjai közé. A Római Pontiflcum Collegium Germanicum et Hungáriámban végzett, 2014 őszén kezdi a Ucendátust, egy­házművészet témában. Amikor terveiről kérdeztük, először egy szóval válaszolt: „Szolgálni*. Nagy vágya, hogy a hívekkel megismertesse és megszeret­tesse a zsolozsmát Számít arra is, hogy egyházművészeti kép­zettségét is kamatoztathatja majd az Egyház szolgálatában. Mindezt úgy, ahogy Jézus imád kozott a Getszemáni kertben: „Ne úgy legyen amint én aka rom, hanem úgy, amint te.” ■ Lovassy Attila: <í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom