Nógrád Megyei Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 125-149. szám)
2013-06-03 / 126. szám
MAGAZIN UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐ1 RZŐ SzicfljMIaszii^Kkszerdoboza Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója. Valóságos mesevilág ez. A felfedezésre váró kis és nagy barlangok, szirtek és parányi öblök mellett nem szabad elfeledkeznünk a működő vulkánokról, a magával ragadó tájról, a kedves helybeliekről, az építészeti remekeiről és persze a kulináris élvezetekről sem... tenyészik. A szigeten paráfaerdőket is találhatunk. Az olajbogyó, szőlő, mandula, pisztácia és gránátalma az ókorban kerültek a szigetre, feltehetően a Közel-Keletről, s azóta termesztik őket. A mogyorót Campania-tartományból hozták be. Megtalálható még a datolyapálma, szentjánoskenyérfa, szeder, cserszö- mörce, citrom, keserű narancs is; ezek a növények is Keletről érkeztek. Az édes narancsot a portugálok hozták be Kínából a 16. században, a mandarint pedig az indokínai Madurából. Érdemes kipróbálni a helyi finomságokat is, a szicíliai gelatot gyakran édes zsemlében fogyasztják Olaszország Calabria tartományától a Messinai-szoros választja el kelet felől. A szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 méter), nem messze Catania városától. Igen aktív vulkán, gyakori kitörések jellemzik. Szicíliához tartoznak a tőle északra fekvő Lipari-szigetek, Ustica szigete északnyugati irányban, a nyugati partokhoz közeli Egadi-szigetcsoport és Pantelleria szigete, valamint a délnyugati irányban húzódó Pelagie- szigetek. A térségben az Etnán kívül vulkáni eredetűek a Lipari-szigetek, Ustica, valamint Pantelleria szigete is. Az itt található vulkánok közül több még ma is működik: ilyen a Stromboli és a Vulcano. Szicília éghajlata a tengerparti területeken kellemes, földközi-tengeri. A nyár meleg, de nem túl forró, a tél rövid és enyhe, október és március között pedig mérsékelt esőzés jellemző. Az évi középhőmérséklet a partok mentén 17 és 19 Celsius fok között ingadozik. A legforróbb hónap a július. Az elmúlt kétezer esztendőben Szicília gabonatermő vidékként vált híressé. A durumbúza mellett ma elismert termékei az olivabogyó és a bor. A szigeten jellemző növény a macehia- bozót. A régi tölgyerdők maradványai is fellelhetők még itt-ott, amelyek egykor a ma már kopár hegyeket borították. Az örökzöld tölgy a tengerszint feletti 300 és 600 méter közötti sávban A történelem során Szicíliának sokféle lakója volt. Népek és hódítók jöttek- mentek az évezredek során, és mindegyikük sajátos nyomot hagyott a sziget kultúráján-génjeiben. Szicília legkorábbi lakói a szikánok, az elümoszok, az aszónok és a szikeloszok voltak. Művészete és látnivalói A Cefalú dóm a tengerparti városka legismertebb látnivalója. A dóm előtti téren állva lenyűgöző a szigorú boltívek és a két súlyos torony látványa. A cefalúí dóm Szicília legrégebbi normann dómja, amelyet 1140-ben kezdtek el építeni, de csak évszázadokkal később fejezték be. A kereszthajót díszítő kettős oszlopokat mesebeli alakok díszítik. A templom hatalmas karzata és kereszthajója elemi erőt sugároz. * * * A 3369 méter magas Etna uralja egész Szicíliát, tiszta időben a sziget nyugaü feléből is látni lehet. Az Etna érdekessége, hogy Szicília valamennyi klíma- és vegetációs formája megtalálható itt. Az Etna talaja a vulkán középső szintjéig nagyon termékeny és a viszonylag gyakori vulkánkitörések ellenére a környék sűrűn lakott. A déli Etna megismeréséhez jó kiindulópont Nicolosi, Trecastagni és Zafferana Etnea. Az 1991-ben felújított drótkötélpályán 2500 magasra juthatunk fél. Az Etna egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján A vulkákon túrázni veszélyes vállalkozás, a folyékony láva hőmérséklete 800-150Ö fok, a vulkáni bombák pedig a hangsebességnél is gyorsabban repülnek, méretük 5 kg-tól akár Í000 kg is terjedhet. Mindenképpen figyeljük az útlezárásokat, mert azok a mi biztonságunkat szolgálják. * * * A Lipari-szigetek hét gyönyszeme a távolból víz felett lebegő félgömbnek tűnik csak, közelebb érve látni csak igazán, hogy a tájat vulkanikus működés alakototta ilyenné. A szigetek már 6000 évvel ezelőtt lakottak voltak. Nevét Kr. e. 1270-ben a szigetre érkező Liparosz királyról kapta, a helyiek azonban Isole Eoile néven emlegetik, a görög szélisten Aiolosz tiszteletére. A szigeteket a viharok napjainkban is sokszor vágják el a külvilágtól. Lipari főleg a gyalogosak pradicsoma, Vulcano a meleg vizek imádóit vonza, a zöld Salinán zamatos bor terem, Strombolit a vulkáni krátere miatt érdemes felkeresni, Panareán pedig hírességek randevúznak. Filicudi és Alicudi magányos szigetek, ahol a víz felett és alatt is megfigyelhetjük az érintetlen természet csodáit. A Lipari-szigetek 1999 óta az UNESCO világörökség részei. * * * A Palermotól 8 km-re található Monreale dómját 1174-ben Benedek- rendi-kolostorként a normannok alapították. A kor legjelentősebb és legegységesebb egyházi épülete ez a dóm. A Monreale dómba két román kori bronzkapun juthatunk be, a belépőt óriási aranymozaik fogadja. A 6340 m2 falfelüten arany és színes mozaikok bil> liai történeteket elevenítenek fel. A karzat fölötti apszist pantokrátor Krisztus, alatt a Madonna és az aposolok ábrázolása látható. A kerengő 208 oszlopfője a középkor v lágát idézi. A dóm falain pedig ó- és újteslamentumi képek jelennek meg. * * * A Museo Regionale Archeológia) Szicí ia legnagyobb múzeuma, amely a történelem előtti idők és a görög és római idők kelet-szicíliai leleteit mutatja be. Érdemes megtekinteni a Szicília földtörténetét és a vulkánokat bemutató részeket. A múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya a ruhátlan ifjút ábrázoló szobor, a Venus Landolina. Nyelvezet Sok szicíliai kétnyelvű, így mind az olaszt, mind pedig a szicíliait beszéli. Ez utóbbi önálló újlatin nyelv, amelyet görög, arab, katalán és spanyol hatás alakított. A szicíliait Calabria tartomány déli és középső részein, valamint a Puglia tartományban található Salentino környékén is beszélik. A szicíliai nyelv nagy hatást gyakorolt a máltai nyelvre is, ugyanis Málta a Szicíliai Királyság (és annak utódállamainak) része voll a 18. századig. Az. olasz nyelv a médiában és az iskolákban egyaránt A Lipari-szigetek valódi gyöngyszemek az ékszerdobozban túlsúlyban van, ezért ma már számos helyi nem beszéli anyanyelveként a szicíliait. A városokban'az ember inkább csak olasz szót hall (római dialektusban), különösen a fiatalok körében. Néhány faluban az albán arberesek saját nyelvüket beszélik (arberes nyelv), azóta, hogy a 15. században menekültekként érkeztek a szigetre. Az olaszt Szicília-szerte beszélik, a görögöt pedig az ortodox vallási szertartások során használják. Az itteni ételeket ajánlják a fogyókúrázni vágyóknak is, hiszen a hagyományos szicíliai ételek nem egyenlőek az olasz konyha tésztaételeivel. Ilyen például a padlizsán-alapú caponata saláta, valamint a sfinzione, amely egy helyi pizzaféleség, és többnyire pékségekben kapható. A pannella csicseriborsóból készült tésztaféleség. További ételek: a maccu (krémes leves, a csicseriborsóból, amiből a pannellát készítik), a crocche (sült burgonyagombócok sajttal és tojással), az arancine (sült rizsgolyók sajttal vagy hússal töltve). Szicília híres tengeri ételeiről. Népszerű eledel a sült kardhal. A kisebb halakat ecetben és cukros szószban készítik el. A seppiát (tintahal) saját fekete „tintájában” szolgálják föl, tésztával. A finnocchio con sarde (édeskömény szardíniával) is tésztával készül. A desszertek közül kiemelhető a cannolo (a magyar csöregefánkhoz hasonló, ám kakaóval ízesített gyúrt tészta, kandírozott citrom és narancshéjjal, csokoládéreszelékkel ízesített, túrókrémmel tálalva), a cassata (édes sütemény, ugyanazzal a töltelékkel, mint ami a cannoliban is van), a frutta di martorana (vagy pasta reale: mandulás marcipánsütemények, színes gyümölcsöket megformázva), a szicíliai gelato (fagylalt) amit gyakran édes zsemlében, mint szendvicset fogyasztanak. Egy történet szerint a fagylaltot Szicílián találták föl a római időkben, amikor is egymást váltó futárok hordtak jeget az Etna csúcsáról, hogy a patríciusok ízesítve fogyaszthassanak belőle. A granita pedig egész egyszerűen nem más, mint ízesített jégkása, amelyet nyáron fogyasztanak előszeretettel. Eredetileg a 19. században a mafia a Palermo környéki hatalmas narancs- és citromültetvények megvédésére alakult ki. Később a szervezet terjeszkedni kezdett a földtulajdonosok és a szicíliai politikusok körében. Sok szicíliai szerint a maffia igazi neve a Cosa Nostra, ami annyit tesz, hogy a „mi ügyünk”. Mások azt állítják, hogy a maffia szó csupán egy irodalmi kitalá- ció. Szerintük a valódi elnevezés a cosa nostra. Azok számára, akiknek megtiszteltetés a szervezethez tartozni, teljesen mindegy, hogy miként is hívják azt. A maffiózók egymás között csak a cosa nostra vagy a la stessa cosa (ugyanaz az ügy vagy dolog) elnevezést használják. Csak a külvilágnak van szüksége elnevezésre, amivel illetheti őket Ezért indokolt a nagybetűs írásmód is.
