Nógrád Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 100-123. szám)

2013-05-11 / 108. szám

NOGRÄDMTäWi» 2013. MÁJUS 11., SZOMBAT Értékteremtés Karancsalján A községek fejlő­désében és előrehaladásában fontos tényező a munkahely- teremtés, amit az önkormány­zat a közmunkaprogrammal old meg a településen.- Községünkben kis létszá­mú embert foglalkoztatunk a közmunka keretein belül, de így is maximálisan ellátják a feladatukat és értéket teremte­nek a Karancs lábánál. 12 fő dolgozik a programban, akik folyamatos rotációs rendszer­ben dolgoznak napi ó órás munkaidőben. A rotációs rendszert azért kellett bevezet­nünk, hogy a településen élő azon lakosoknak, akik igénybe veszik a szociális támogatást meglegyen a 30 napos mun­kaviszony, aminek alapján igé­nyelhetik a következő évi tá­mogatást. A munkások felada­ta a közösségi területek tisztán tartása és fűnyírása, valamint az önkormányzat által működ­tetett épületekben elvégezzék a felújításokat, karbantartáso­kat és egyéb teendőket - mondta a település polgármes­tere, Pál Gyula. Előállították az ittas sofőrt Egy személygép­kocsi vezetőjét igazoltatták a Rétsági Rendőrkapitányság körzeti megbízottai a napok­ban Diósjenőn. Az 55 éves vá­ci férfi alkoholszondás vizs­gálata pozitív eredménnyel zárult. A rendőrök előállítot­ták a férfit, aki ellen ittas jár­művezetés miatt büntetőeljá­rás indult - tájékoztatta la­punkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Tovább folytatódik a fejlesztés Kevesen tudják: a több száz éves múltra visszatekintő járási rend­szert 1983-ban szüntették meg. Korszerű szervezeti rendben és új céllal 2013. január 1-vel ismét létrejöttek a járások és hivatala­ik, mint a közigazgatás átfogó rendszerének fontos elemei. A megyei tapasztalatokról dr. Sza­bó Sándor kormánymegbízottal, a Nógrád Megyei Kormányhiva­tal vezetőjével beszélgettünk. Dr. Baráthi Ottó- Vázolná a magyar közigazgatás át­szervezésének főbb állomásait?- Az első lépés a régiós helyett a megyei közigazgatási hivatali rendszer és ezzel együtt a megye önkormányzatai feletti tör­vényességi ellenőrzési szerep visszaállítá­sa volt. Ezt követően történt meg - 2011. ja­nuár 1-vel - a megyei kormányhivatalok felállítása, amelynek során 14 szakigazga­tási szerv került egy hivatali szervezetbe. Ehhez csatlakoztak 2011. októberében a Munkaügyi Központ városi kirendeltsé­gei, majd 2012. júliusában a Kormányhi- vatafRehabilitációs Szakigazgatási Szerve.- Mi tette mindezt szükségessé?- A rendszerváltást követően a közigaz­gatási feladatok ellátása jelentősen eltoló­dott az önkormányzatok felé, amelyek eze­ket nem, vagy nem azonos színvonalon tud­ták ellátni. Ezen kíván változtatni a járások rendszere. Hangsúlyozni kell, hogy a járá­si hivatalok a megyei kormányhivatalok ki- rendeltségeiként működnek.- Több megyében a korábbi kistérségek­hez képest más összetételű járások jöttek létre.- Én semmi értelmét nem láttam a mű­ködő rendszerek teljes felbolygatásának, ezért Nógrád megyében alig van eltérés a kistérségi rendszerhez képest. Az ön- kormányzatok kezdeményezésére a tele­pülések hovatartozását illetően, racioná­lis szakmai okokból bizonyos változtatá­sokra is sor került.- A járások kialakítását társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg hogyan zajlott le ez nálunk?- A szakmai tervezetet a világhálón bárki megtekinthette. A vélemények elju­tottak a döntéshozókig. Mi is kaptunk észrevételeket és javaslatokat, és magam is korrigáltam az eredeti tervezeten, pél­dául a helyi önkormányzatok véleménye alapján.- A munka során ön nem alkalmazott járási biztosokat, pedig megtehette volna. A hivatalok létrejöttével befejeződött a köz- igazgatás átszervezése?- Járási biztost Nógrád megyében nem neveztek ki, mivel az előkészítő munka enélkül is zökkenőmentesen lebonyolítha­tó volt. A közigazgatás (át)szervezése azon­ban soha nem fejeződik be, hiszen a társa­dalom és a gazdaság erre irányuló igénye folyamatos kényszert jelent. Talán erre a parlamenti ciklusra ennyi elég, hiszen töb­bet tettünk, mint az előző húsz évben ösz- szesen. Az ügyfélbarát kormányablakok fejlesztése tovább folytatódik, mind több helyen, mind több ügyet lehet majd egy­szerűbben intézni.- Ellenzéki politikusok a létszám, a ve­zetők számának - politikai okokból tör­tént - növeléséről beszélnek.- Ez az ellenzék dolga. Az persze nem he­lyes, ha a kritika köszönőviszonyban sincs a valósággal. Ugyanis nem történt létszám- bővülés, ugyanannyian látják el ugyanazt a feladatot, csak nem önkormányzati, ha­nem állami keretek között. A járási hivatal hatáskörébe általában olyan ügyek kerül­tek, ahol a mérlegelésnek, és a helyi viszo­nyok ismeretének kevesebb a szerepe, ezért nem félek attól, hogy egy okmányiro­dái ügyben „pártos” döntés születik.- A jogszabály szerint a hivatalok mun­káját kirendeltségek és ügysegédek is segít­hetik. Élt ön ezzel a lehetőséggel?- Igen, mert szükség volt rá. Megyénk­ben öt kirendeltség (Magyarnándor, Bércéi, Karancslapujtő, Mátraterenye és Mátranovák) fog működni, és a 3 telepí­tett és 94 mozgó ügysegéd révén szinte az összes nógrádi településen helyben elér­hető lesz az állami közigazgatás.- Milyen szempontok alapján kerültek kiválasztásra a hivatalvezetők?- A jogszabály nem igényel felsőfokú vég­zettséget a hivatalvezetői tisztség betöltésé­hez, mint ahogy a kormánymegbízotti tiszt­ség ellátásához sem. Körültekintő tájékozó­dás, sokoldalú mérlegelés, a szükséges egyeztetések után kerültek kinevezésre a vezetők. Jelenthetem, hogy a nógrádiak - velem együtt - „túlképzettek”! Valamennyi járási hivatalvezető rendelkezik jogi egyete­mi vagy felsőfokú közigazgatási végzettség­gel, és többen második, harmadik diplomá­val is. Természetesen megfelelő szakmai gyakorlattal, vezető ismeretekkel és tapasz­talattal is bírnak kollégáink.- Mi volt nehezebb a hivatalok kiépítésé­ben? Melyek az eddigi főbb tapasztalatok?- Nagyon összetett, embert próbáló szervezési feladatot igényelt a hivatalok felállítása, a szakapparátusok kialakítása. Úgy mindenki tud rendszert teremteni, ha van rá pénze. Az igazi kihívás az, ami­kor ezt pénz nélkül kell megtenni. Gya­korlatilag a saját belső erőforrásainkra és az önkormányzatok által biztosított sze­mélyi és tárgyi feltételekre alapozhat­tunk. Szerencsére a legtöbb önkormány­zat megértette, hogy együtt sírunk és ne­vetünk, így aztán folyamatos egyeztetés­sel nagyobb zökkenők nélkül elindult és működik a rendszer.- Melyek a jelen időszak és a közeljövő feladatai?- A rendszer „finomhangolása”, ami már kevésbé látványos, ám legalább any- nyira fontos szakmai feladat. Emellett hátra van még egy nagyon lényeges, az ál­lampolgárok számára leginkább érzékel­hető változás: a járási hivatalokban a hat kormányablak kialakítása. Reményeim szerint erre egy éven belül, valamennyi helyszínen sor kerül. Informatikával a speciális mentésért A szügyi székhelyű Cserhat Mentoku- tyás Egyesület közreműködésével kez­dődött meg egy új, egységes, a speciális mentést támogató térinformatikai rend­szer fejlesztése Magyarországon. Nógrád megye. A szügyi székhelyű Cserhát Men­tőkutyás Egyesület - a Palóc Mentőcsoport tagja -, a Vodafone Magyarország Alapítvány és egy fi­atal mérnökökből álló, nyomkövető rendszereket fejlesztő fővárosi vállalkozás, az Inepex Kft. össze­fogásával tavaly vette kezdetét a fejlesztőmunka. Ennek célja, hogy néhány éven belül egy olyan tér­informatikai rendszer álljon a különleges mentést végző szervezetek rendelkezésére, amely a lakott területektől távol, bonyolult terepviszonyok mellett is képes hatékony segítséget nyújtani a mentés megszervezésében és irányításában. Az informatika fejlődésével mára lehetővé vált, hogy a hétköznapi, közismert felhasználói igények mellett olyan különleges helyzetekben is az ember segítségére legyen a technika, mint amilyen példá­ul a speciális mentés. Vagyis amikor legtöbbször az ember alkotta környezettől távol, általában erdők mélyén vagy hegyek oldalában szerencséüenül járt embereknek kell a segítségére sietni. Ilyenkor a mentőcsapat általában csak a saját tudására, ta­pasztalatára és leleményességére támaszkodhat, amelynek a hatékonyságát jelentősen növelheti egy jól megtervezett térinformatikai rendszer. Első lépésként a speciálisan átalakítottak olyan köznapi használatra szánt, tipikusan gépjárműkö­vetésre tervezett nyomkövető eszközöket, amelyek műholdas helymeghatározás alapján, mobiltelefon­hálózaton továbbítják aktuális helyzetüket egy köz­ponti számítógépbe. Ez utóbbihoz mobil adatátvite­li vonalon keresztül kapcsolódik a mentés irányító­jának táblagépe, amelyen folyamatosan nyomon kö­vetheti a mentésben résztvevők mozgását. Mindez lehetővé teszi a gyors tájékozódást, amely adott esetben élet és halál kérdése lehet. A fejlesztés következő állomásaként biztosított lesz, hogy a mentés valamennyi résztvevője a mobilte­lefonján folyamatosan láthassa saját és társai pil­lanatnyi helyzetét. Végső célként egy olyan, komp­lex térinformatikai támogató rendszer kifejleszté­sét tűzték célul a program résztvevői, amely akár nemzetközi szabvány alapját is képezheti majd. HIRDETÉS RÉGIÓS JÁTÉK 8.! ©SZÉCHENYITERV Nyisd ki a világot! - A Bródy Sándor Megyei Könyvtár régiós játéka 8/10. Keresse a megfejtéshez a TOP 30-as könyvlistát a megyei könyvtárakban, és nyerjen kéthetente könyvet! A meghatározások alapján kapott 12 darab hétbetus szót írj a egymás alá, majd a második és ha­todik betűk oszlopát összeolvasva egy magyar író nevét és egy versének címét kapja megfejtésül. 1. Víkend. 2. Nyílászáró biztonsági berendezése. 3. A kéz részének egy íze. 4. Kapós, kere­sett (ám). 5. A mondás szerint ez szüli a tolvajt! 6. Kubai dohányból sodort különleges szi­var. 7. Akkora, mint az anyag egykor oszthatatlannak hitt része. 8. Vetélytárs. 9. Forgács alakú fánk. 10. Figyelmesen, hosszan néz (valakit vagy valamit). 11. Rendezvényt befejező rövid beszéd. 12. Hirtelen gerjedt harag, düh. Beküldés határidő: 2013. május 2L, Bródy Sándor MVK 3300 Eger, Pf.: 30. E-maiL hirlapjatek@gmail.com Bővebb információ: www.brody.iif.hu/nyisdkiavilagot és a régió megyei könyvtáraiban MAGTARORSZÁG HEGÚJUl A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Zenei válogató Régiós magyar nóta, népzenei és könnyűze­nei válogatót rendez a Nyug­díjasok Nógrád Megyei Szö­vetsége és a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület május 15-én, szerdán 10 órai kezdet­tel a Stécé Kávéházban. A programon ingyenesen ve­hetnek részt az érdeklődők. Közös kutatások mindkét oldalon Közös biotikai kutatásokat végez a magyar-szlovák ha­tár két oldalán, a Bükk és a Mátra előterében található dombvidéki tájak területén a Bükki Nemzeti Park és szlovák társszervezete. Nógrád megye. A program célja Magyarországon a Heves-Borsodi- dombság, Szlovákiában pedig a Cseres-hegység (szlovákul Cerová vrchovina) és a Bódvai-dombság (Bodvianska pahorkatina) értékes természeti állapotának hosszú tá­vú megőrzése - tájékoztatta az MTI-t Kangúr Tibor, a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság médiarefe­rense. Az 504 ezer euró összköltségű projekt teljes egészében az Euró­pai Unió támogatása nyomán va­lósul meg. A 24 hónap alatt közös terepi felméréseket, kutatásokat végeznek, majd az eredménye­ket együtt értékelik. A projektte­rület Magyarországon - Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nóg­rád megyében - 64 ezer, Szlová­kiában - a középső országré­szen, a besztercebányai régióban - pedig közel 38 ezer hektár. A partnerek a biotikai felmérés részeként összeállítják a védett és veszélyeztetett növény- és állatfaj­ok közös jegyzékét, meghatároz­zák a legfontosabb veszélyeztető tényezőket és a természetvédelmi kezeléseket segítő technológiákat. A biotika az élőlények egymás kö­zötti kapcsolatai nyomán kialaku­ló hatásokat vizsgálja.- A Bükki Nemzeti Park Igazga­tóság és szlovákiai társszerve, a Szlovák Köztársaság Állami Ter­mészetvédelmi Hivatala (Statna Ochrana Prírody Slovenskej Republiky) az elmúlt években szá­mos projektet valósított meg közö­sen - mondta Kangúr Tibor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom