Nógrád Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 100-123. szám)

2013-05-09 / 106. szám

t NOGRADMTäUm 2013. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK Hídivásár Ipolyvarbón Hűli vásárt tar­tanak az ipolyvarbóiak az őrhalmiakkal ezen a szomba­ton. A program 11-én délután fél egykor a feltámadási me­net fogadásával kezdődik a határ menti falu turul-szob­ránál, majd ünnepi szentmi­sét tartanak a helyi római ka­tolikus templomban. A nagykürtösi regionális fejlesztési ügynökség szerve­zésében ezt követően színpa­di programokra várják az ér­deklődőket a templom mel­lett, az Őrhalomba vezető út­nál lévő Ipoly-hídhoz. Itt fel­lépnek opera és pop­énekesek, bábszínházi elő­adók, levetítik az Ipoly-hi- dakról forgatott filmet, zenés műsort adnak az őrhalmi fi­atalok, de láthatja a közön­ség az ipolyvarbói hagyo­mányőrző csoportot, a trényi „Kalácska” asszonykórust, az ipolykéri asszonykórust is. A késő estig tartó ingye­nes program során palóc éte­lek kóstolója várja a hídi vá­sárra érkezőket, a közönsé­get ez alkalommal gólyalába­sok, táncosok és tűzzsonglő- rök is szórakoztatják. Nógrádi Föidik Győrött Györ/Saigótarjárf/Somoskö- Újfahi. A Somoskőújfaluban élő Földi Péter Kossuth-díjas festőművésznek és fiának, a salgótarjáni Földi Gergelynek - aki szintén festőművész - is önálló kiállítása nyílik Győ­rött egy napon, de más hely­színen. Földi Gergely tárlatát má­jus 10-én, 15 órakor nyitják meg a Vásárhelyi Pál u. 16. sz. alatti Mobilis interaktív kiállítási központban és tu­dományos játszóházban. Kö­szöntőt mond a Salgótarján­ból elszármazott Szilasi Péter Tamás ügyvezető. A tárlatot megnyitja: Grászli Bernadett művészettörténész, múze­umigazgató. Földi Péter kiál­lítására az Esterházy-palotá- ban (Király u. 17.) kerül sor ugyancsak pénteken 19 óra­kor. Megnyitóbeszédet mond: Shah Gabriella salgótarjáni művészettörténész, a kiállí­tás kurátora. Szerszámokat gyárthatnak Nagykeresztúr/tvád. Az el­képzelés szerint a nagy- keresztúri kovácsolt kéziszer­számokat előállító egységgel működik együtt a jövőben az a szerszámnyélgyártó üzem, amely szintén a Start-köz- munkaprogram keretében lé­tesül Ivádon. Az így előállított szerszámokat használhatják majd országszerte a közmun­kások - mondta az MTI-nek Ivády Gábor. A Heves megyei település polgármestere arról is beszá­molt, hogy egy savanyító­üzemet is létrehoznak, ame­lyet - uborka és almapaprika termesztésére - háromhek­tárnyi fóliasátor egészít ki. E két - összesen hozzávetőleg százhetvenmillió forintból megvalósuló - vállalkozás 43 embernek biztosít mun­kát, így gyakorlatilag meg­szűnik a munkanélküliség a négyszáz lakosú községben. Közösségi szolgálat is kell az érettségihez Törvény írja elő, hogy 2016-tól az érettségi bizo­nyítvány megszerzésének egyik feltétele 50 óra kö­zösségi szolgálat teljesíté­se. Ugyanakkor nagyon nagy lenne a baj, ha a di­ákok csak azért dolgozná­nak bármilyen közössé­gért, mert az kötelező. Mivel azonban nem elvár­ható, hogy minden diák önként és jókedvűen kezdjen önzetlen szolgá­latot, a pedagógusnak ha­talmas szerepe van a diá­kok motiválásában, a kö­zösségi szolgálat lényegé­nek, értelmének az átadá­sában. Nógrádban a peda­gógiai intézet, valamint az Oktatáskutató és Fej­lesztő Intézet nekik pró­bált egy konferencián se­gítséget nyújtani. Tarnóczi László Salgótarján. A diákok önkén­tes munkavégzésével kapcsola­tos országos konferencia-sorozat salgótarjáni állomásán gyakorló pedagógusok, oktatás-pszicholó­gusok hívták fel a közelmúltban a közösségi munkában rejlő le­hetőségekre a figyelmet, s adtak útmutatást arra vonatkozóan, hogyan is kell azt megszervezni. A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója, Herczegné Varga Ilona elmondta például, hogy nekik - annak el­lenére, hogy diákjaik már koráb­ban, a program kötelezővé téte­le előtt is végeztek önkéntes munkát például a helyi kórház­ban, elfekvőben a magányos, idős emberek meglátogatásával - fél évig is eltartott a szervezés előkészítő, adminisztratív szaka­sza. Ők minden egyes szervezet­tel együttműködési megállapo­dást kötöttek, diákjaik ezt, majd egy komoly felkészítést követő­en mehettek mátraszőlősi erdő­takarításra, a kozárdi alapít­ványhoz vagy könyvtári, levéltá­ri munkára. Náluk már hat osz­tály 180 diákja végez valamilyen közösségi munkát a városban vagy a városkörnyéki települé­seken. Akárcsak a balassagyarmati Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola tanára, Orosz Bernadett - aki szintén a tanítványaival érkezett - a pásztóiak is a diákokkal hi­telesítették és biztatták azokat, akik a programba még nem kap­csolódtak be. A gyerekek él­ményszerű beszámolóikban el­mondták, ők maguk is sokat építkeztek abból, hogy fogyaté­kos gyerekeknek segíthettek, hogy olyan idősekkel beszélget­tek, akik akár nagyszüleik, dédszüleik is lehetnének, s akik­nek bentlakásos intézmények­ben magányosan telnek a min­dennapjaik. Az egyik kislány el­mondta például, hogy ő még sze­relmi tanácsot is kapott az egyik ilyen alkalommal. Másik ilyen találkozás pedig azzal töltött fel egy fiút, hogy a néni, akit meg­látogatott, egy bénulás miatt alig tudott beszélni, ám két óra múl­va már folyékonyan mesélt neki az életéről. Szabóné Básti Csilla, a salgó­tarjáni Bolyai János Gimnázium nevelési igazgató-helyettese ér­deklődéssel hallgatta a konfe­renciát. Azt mondja, ők még csak az előkészületeknél tarta­nak, az ötletbörze hasznos volt a számára. A meghívott középis­kolai tanárok arra voltak kíván­csiak, lehet-e a nyári szünidőben is teljesíteni ezt a 9. osztálytól előírt kötelezettséget, vagy ma­gántanulókra miként vonatko­zik ez. A válaszokból kiderült többek között, hogy érdemesebb ezt a szorgalmi időszakra elosz­tani, s természetesen nem feltét­len kell az ellenőrzés miatt a pe­dagógusnak jelen lenni, továb­bá, hogy a magántanulókra is ugyanúgy érvényes ez a tanul­mányi kötelezettség, amit az érettségi évére már nem érde­mes halasztani. A konferencián Villányi Ba­lázs, az Oktatáskutató és Fejlesz­tő Intézet munkatársa révén megismerhették a résztvevők a www.kozossegi.ofi.hu honlapot, ami támpontot jelent a program­hoz, továbbá bemutatkozott a ve­zetőik által - mint önkénteseket fogadó intézmény - a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei szervezete, a Nógrád Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság, a Katolikus Karitász, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága nóg­rádi tájegysége, a pásztói Mar­git Kórház, a Nógrád Megyei Gyermekvédelmi Központ. To­vábbá a balassagyarmati RIDENS Szakképző Iskola, Spe­ciális Szakiskola és Kollégium, a Szécsényi Gyerekesély Prog­ramiroda által a Magyar Sze­génységellenes Alapítvány, a Klebelsberg Intézményfenntar­tó Központ salgótarjáni tankerü­lete, balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, az országos polgárőrség, valamint az Állatvédőrség. Trafik-ügy: Boldvai az ügyészséghez fordul Az új törvény bevezetésével, a haszonkulcs tizenkét szá­zalékra emelésével egy trafí- kos havi egymillió, évente tízmillió forint tiszta ha­szonra is szert tehet. A Ma­gyar Szociálisra Párt ország- gyűlési képviselője azt is ki­számolta, hogy mennyi pénzt hozhat a tevékenység a szavai szerint Fideszhez közeli - bátonyterenyei, illet­ve salgótarjáni - pályázati nyertes körnek. Bejelentette, hogy levélben az ügyészség­hez fordul. Salgótarján. Boldvai László or­szággyűlési képviselő tegnapi saj­tótájékoztatóján emlékeztetett az elmúlt hetek trafik-pályázattal kapcsolatos történéseire. Egyebek mellett a néhány hete hozott dön­tésre, a Fidesz-többség által elfoga­dott törvényre, miszerint jelentő­sen szűkítik a korábbi 48 ezer áru­sítóhely számát, s állami monopóliumot koncesszióba ad kisvállalkozóknak a kormány.- Az eredeti elképzelésük arról szólt, hogy csaknem hatezer, csak dohányterméket árusító egység lesz. Aztán a törvényt benyújtók nyilván érzékelték, hogy talán a négy százalékos haszonkulcsból nem nagyon lehet megélni, ha csak trafikárut kínálnak. Ezért úgy módosították a saját terveiket, hogy lehessen totót, lottót, italt és újságokat is eladni ezeken a helye­ken. A dolog pikantériája, hogy a jogszabály elfogadása után beér­kezett pályázatok első körös érté­kelése azt mutatja, hogy nem a ko­rábbi szándékoknak megfelelően történt az elbírálás, a pályázati tá­mogatás odaítélése. Fideszhez kö­zeli személyek számos koncesszi­ót nyertek el - mondta Boldvai László, majd hozzátette egyrészt, mely fideszes országgyűlési képvselő személyéhez köthető a salgótarjáni és bátonyterenyei be­futók körének jelentős része. S megjegyezte, hogy az érintett nem is cáfolta ezt nyilatkozatában. Ezek után - hangsúlyozva, hogy az interneten elérhető, nyűt infor­mációkra, adatokra, összefüggések­re alapozott - számokkal igyekezett érzékeltetni, mekkora üzletről van szó Magyarországon. Egy évben csak a dohányértékesítés ötszázmil- liárd forintos piacot jelent Ennek a tizenkét százaléka mintegy hatvan- milliárd forint, vagyis „ennyi csapó­dik majd le az új törvény bevezeté­sével.” A hatvanmilliárdot hatezer boltra elosztva közel tízmillió forint tiszta haszna lehet egy évben egy árusítóhelynek. Egy trafik egy hó­napban egymillió forint tiszta hasz­not tud produkálni. Közölte a képviselő azt is, hogy a Nógrád Megyei Főügyészséghez fordul tegnap postára adott levelé­vel. Ebben azt kéri, rendeljenek el vizsgálatot. Boldvai László ugyan­akkor elvárásának is hangot adott: ha nincs takargatnivaló a pályá­zattal kapcsolatban, hozzák azo­kat nyüvánosságra. Jönnek a kötelező hit- és erkölcstanórák Szigeti András (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Mint ismeretes, a köznevelési törvény értelmé­ben 2013 szeptemberétől kötele­ző jelleggel beépítik az általános iskolák órarendjébe az erkölcs­tant, de aki szeretne, ehelyett egyházi személy által szervezett hittanra is jelentkezhet. A Klebelsberg Intézményfenntar­tó Központ - így a Nógrád me­gyei tankerületek is - kiemelt fi­gyelmet fordított és fordít arra, hogy szeptembertől az első és az ötödik évfolyamon az erkölcstan, illetve hit- és erkölcstan oktatás bevezetése zavartalan legyen. Az új tárgyakból hetente egy foglalkozáson kell részt venni, amelyen várhatóan speciális számonkérés lesz, vagyis a telje­sítményt nem ugyanúgy osztá­lyozzák majd, mint például egy történelem- vagy a matematika­órán. A tervek szerint nem lesz központilag meghatározott tan­anyag sem, az iskolák, illetve az oktatást végző egyházak szaba­don eldönthetik, hogy melyik tankönyvből oktatnak, és a szü­lők is maguk választhatják meg, hogy melyik egyház hitoktatás­ára íratják be gyermekeiket. Az első évfolyamos tanulók szülei­től a beiskolázással egy időben kérték a nyilatkozatot, hogy vá- lasztják-e valamelyik hittanok­tatást, ha ezt nem teljesítették, akkor automatikusan az erkölcs­tanoktatást írták az órarendbe a tanulóknak. A leendő 5. évfolyamon a ren­delet értelmében május 30-ig kell a szülőknek nyilatkozni a választásról. A megyében a le­endő első osztályosok számára a szülők 65 százaléka választotta a hit- és erkölcstanoktatást. A szülők azon egyházak közül tud­tak választani, amelyek vállal­ták, hogy adott településen és is­kolában megszervezik a hit- és erkölcstanoktatást. Országosan általában a katolikus és a refor­mátus egyház oktatását válasz­tották a legtöbben - tájékoztatta lapunkat az intézet sajtófőnöke, Lövei Tünde. Az információk szerint az er­kölcstanórákat'az iskolák taní­tói, tanárai fogják tartani - vár­hatóan hatvanórás továbbkép­zés után -, ám a hittan esetében a tanórák megszervezésétől és megtartásától kezdve a hitokta­tó alkalmazásán és ellenőrzésén át a tanagyag meghatározásáig minden az egyházi jogi személy feladata lesz majd. A szükséges tárgyi feltételeket viszont mind­két esetben az oktatási intéz­mény köteles megteremteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom