Nógrád Megyei Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 100-123. szám)
2013-05-22 / 116. szám
Gyermeknapi koncert a miocén parkban tamÓC. Zenés mese-erdő közepébe csöppennek május 26-án vasárnap az ősma- radványos területre látogató gyerekek. A sok látnivaló, a játszótér, a mini kalandpark és a miocén ősállatok mellett gyermeknap alkalmából ajándék koncerttel kedveskednek a kis vendégeknek: (A területen tartózkodáshoz az általános sétálójegyet kell megváltani.) 11 órától Kárász Eszter és az Eszter-lánc mesezenekar lép fel. A produkció során a mese egy-egy szereplőjét hangszerek ismertetik meg a közönséggel. Gyerekdalok, népdalok, kortárs költők megzenésített verseit hallhatják a látogatók, akik csörgőkkel, kasztanyettákkal, cintányérokkal bekapcsolódhatnak a közös muzsikálásba. A koncert végén a hangszer-simogató is azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők minél többet megtudjanak a hangszerekről. Az eseményt az Európai Geoparkok Hete rendezvény-sorozat keretében szervezik meg. Dühében betörte Salgótarján. Egy 38 éves helyi férfi szóváltásba keveredett egy nővel a napokban a megyeszékhelyen, majd megrongálta annak autóját. Az úton parkoló személygépkocsi első és hátsó szélvédő üvegét is betörte. A garázdaság elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit a rendőrök előállították a salgótarjáni kapitányságra. Nagyon sok barát, ismerős, egykori tanítvány és tisztelő üdvözölte Balassagyarmaton nemrégiben kilencvenedik születésnapján Réti Zoltán festőművész-karnagyot. A Horváth Endre Galériában tárlat nyílt a mester műveiből, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában pedig bensőséges rendezvényen köszöntötték az ünnepeltet. „Egy nap se teljen el munka nélkül” H. H. Balassagyarmat Zoli bácsi - hiszen az Ipoly-parti városban szinte mindenki így hívja Réti Zoltánt - Nagyorosziban született, de gyermekkorának legszebb évei Érsekvadkerthez kötik. A balassagyarmati főgimnáziumban - a Balassi elődjében- ismerkedett meg behatóbban az ecset kezelésével. Martos Zsigmond, a később tragikus sorsú rajztanár fedezte fel először a tehetségét. Innentől egyértelmű lett a pályaválasztás. Miskolcon végezte a tanító- és kántorképzőt, majd 1943-ban a budapesti képzőművészeti főiskolára jelentkezett. Csakhogy közbeszólt a háború, jött a behívó, így bakaruhát öltött. A világégés sodrában hadifogságba került, és nemsokára a messzi északon találta magát, Németország „túlsó végében”, Hamburg környékén. De ott sem bírta sokáig. Megszökött, majd München érintésével, viszontagságos utakon, 1946 nagyszombatján ért haza. Ettől kezdve felfelé szökkent a pályaív. Réti Zoltán folytathatta a képzőművészeti főiskolát, eközben Patvarcon lett kántor. Később bekerült a városba, ahol tanított a Bajcsy iskolában, a Tanítóképzőben, a Balassi, illetve a Szántó gimnáziumba^- és 1949-től vezethette a méltán országos hírű Balassagyarmati Dalegyletet. A gyarmati állami zeneiskola 1963-ban alakult meg, amelynek első igazgatója Réti Zoltán lett. Az ő kezdeményezésére vette fel az intézmény a városban született, de oly' sokáig elfeledett virtuóz hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk nevét. Aztán kitartó munkával a nagy előd életét is kutatta. Miközben a dalegylettel országos sikerek születtek, a festészetet sem hanyagolta el. Szorgalmasan készítette az újabb és újabb képeket, elsősorban akvarelleket, hiszen ez a „műfaj” a nagy kedvence. Témáiba igen kedvesen merített a nógrádi tájból, a palóc emberekből, de a környék híres személyiségei is megihlették. így készültek el például a Mikszáth-sorozat alkotásai, vagy Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásához az akvarell- illusztációk, hogy Balassiról és Komjáthy lenőről már ne is beszéljünk. Az országban több helyen rendeztek kiállítást a műveiből, sőt Londonban és Tokióban is megcsodálhatták a Réti-képeket. Pedagógusi, karnagyi, művészeti pályafutása során több kitüntetést is kapott. Többek között Madách-díjat, Apáczai Csere lános-díjat, Horváth Endre-díjat, Magyar köztársasági Arany Érdemkeresztet, Szabolcsi Bence-díjat. Nógrád megye, Balassagyarmat, Nagyoroszi, Érsekvadkert és Patvarc pedig díszpolgárának választotta. Zoli bácsi 1983-ban vonult nyugállományba - de a munka maradt. Nagy Iván utcai házában szinte minden szabadidejét ma is a műtermében tölti. Pliniusnak, Nagy Sándor udvari festőjének egy mondása szerint él: „nulla dies sine linea”, azaz „egy nap se teljen el munka nélkül”. Ezt ezután is szeretné betartani. Vidékébresztő kerékpártúrák (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Ipolysági magyarok, pozsonyi szlovákok, pesti turisták éppúgy részt vettek a Sugárkankalin Turisztikai Egyesület Nagyorosziból indult, s tíz települést érintő hétvégi kerékpár- túráján, mint a borsosberényi baráti társaság tagjai, vagy a Drégelypalánkról, Balassagyarmatról, Rútságról, Rimócról érkezett felnőttek, gyerekek. Sokuknak már nem térkép e táj, de a most meglátogatott helyekre még az itt élők is rá tudnak csodálkozni. A horpácsi Mikszáth-kúria, egy-egy falumúzeum, tájház, a dejtári gyurgyalag-telep, az óvodások madármegfigyelője, egy- egy út menti kőkereszthez kapcsolódó érdekes történet, néhány öreg tölgy vagy egy jóízű forrás kiváló alkalom a kerekezőknek a megállásra. A kísérők közt pedig olyan önkéntesekkel találkoztunk a Börzsöny aljában, mint a költő, Karaffa Gyula, aki mindig érdeklődéssel tekint erre a tájra.- Nem az élmények mennyiségi halmozását, hanem minőségi átélését tartjuk fontosnak. Az általunk meglátogatott vidéken pedig lehetőségünk szerint legalább egy éjszakát eltöltünk, ezzel is hozzájárulva a helyi szolgáltatók bevételeinek növekedéséhez. Motormentesen közlekedünk, kerékpárral, gyalogosan, mert így közelebbi kapcsolatba kerülünk a tájjal - mondja Budai Krisztina, a Zöld Utak Módszertani Egyesületének elnöke. Programjukat a Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatja, s ennek köszönhetően Nógrád megye ötvenegy településén próbál a helyiek összefogásával a helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat találni a végveszélyben lévő vidéki létforma életben tartására, megújítására, fenntarthatóságára. Vidékünk látlelete, hogy küzdünk a kátyús utakkal, a rossz közlekedéssel, a fiatalok elvándorolásával, a lakosság elöregedésével, s azzal, hogy nagyon kevés a helyben megélhetést biztosító munkalehetőség. A hagyományos mesterségek visz- szatanulására szervezendő tanfolyamok, a fenntartható tájhasználatra, s ahol szükséges, tájépítésre ösztönzés apró lépés, de megfelelő irányba mutat - vallják a szervezők. Alsópetény, Alsótold, Bánk, Becske, Berkenye, Bér, Bokor, Borsosberény, Buják, Cserhát- haláp, Cserhátsurány, Cserhát- szentiván, Debercsény, Diósjenő, Dejtár, Drégelypalánk, Ecseg, Érsekvadkert, Felsőpetény, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Hont, Horpács, Ipolyvece, Két- bodony, Kisecset, Kozárd, Kutasó, Legénd, Magyarnándor, Nagylóc, Nagyoroszi, Nézsa, Nógrád, Nóg- rádsáp, Nógrádsipek, Nőtincs, Ősagárd, Patak, Pusztaberki, Rimóc, Romhány, Szanda, Szátok, Szendehely, Szente, Szé- csénke, Terény és Varsány összesen mintegy harmincötezer lakóját érinti ez a program. Az ötletet megalapozó Sugárkankalin egyesület elnökségi tagja, Pásztor Ildikó azt mondja, az eredményeik, máris mérhetőek, hisz minden településnek megvannak a maga néprajzi, természeti értékei, amit ha ezekkel a zöld utakkal összekapcsolnak, az a teljes vidéket felértékeli. Hét éve bringázzák közösen a nyugat-nógrádi falvakat, s ennek is köszönhetően itt egyre több lett az őstermelő, a kézműves és a szállásadó. Vagyis miközben a helyiek és az ide érkezők fölfedezik a vidék értékeit, rájönnek, hogy ez képes megtartani az itt élőket Ezt erősítette a Cserhát Natúrparknak a programhoz kapcsolódó rendezvénye is Hollókőben, ahol is a Pajtakertben kézműves és őstermelői kirakodóvásáron mutatták be a hétvégén a helyben előállított termékeket. Ahogy a natúrpark szervezetének képviselője, Ispánná Péter Éva fogalmazott, az ilyen programok nem csak a Cserhát Natúrpark 22 településén élők számára fontosak, de a világörökségi faluba, Hollókőbe érkező turisták számára is. Tarnóczi László HIRDETÉS Pörköl»., sziklakertek, tavak, csobogok Jifialakitasa. öntözőrendszerek, gyepszőnyegek telepítése, * 'LArHortfA7Ác fiiwncifnc Z; y kerttervezés, füvesítés, .. öntözőrendszerek főrciaImazasa ..-SÍpr " <5 I > Ittasan vezettek, balesetet szenvedtek Két balesetet is okozott egyetlen nap - hovatovább pár óra - leforgása alatt szűkebb hazánkban nemrég az, hogy a sofőrök „kapatosán” vezették járműveiket. Nógrád megye. Egy 38 éves karancslapujtői férfi segédmotoros kerékpárjával Ráróspuszta irányából Ipolytarnóc felé tartott pár napja, az éjjeli órákban Litke belterületén. A kétkerekű egy erősen balra ívelő útkanyarulat- ban áttért a szembe jövő sávba, ahol ösz- szeütközött egy személygépkocsival, amelyet egy 27 esztendős salgótarjáni férfi vezetett.- A motort vezető férfi és utasa megsérült - a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították őket. Mind a motorkerékpár, mind az autó sofőrjének alkoholszondás vizsgálata pozitív eredménnyel zárult. A baleset körülményeit a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya vizsgálja - fejtette ki Dankóné Nagy Éva. A rendőrségi szóvivő arról is beszámolt, hogy a kettes számú főúton, a bánki elágazó közelében a Rétsági Rendőrkapitányság járőrei figyeltek fel arra, hogy egy személy- gépkocsi van az árokban, amelyet többen is próbálnak onnan kihúzni. Az adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy a helyszínen tartózkodó 33 éves férfi vezette a gépjárművet. A fiatalember Patak község felől haladt Rétság irányába amikor elvesztette uralmát a jármű felett és az árokba hajtott. A baleset során személyi sérülés nem történt. A jármű vezetőjének helyszíni alkoholszondás vizsgálata pozitív eredménnyel zárult. A rendőrök - előállítását követően - ittas járművezetés vétség megalapozott gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást ellene.
