Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-10 / 82. szám

MTI FOTÓK: KRIZSÁN CSABA 20 13. ÁPRILIS 10., SZERDA TUDOMÁNY & TECHNIKA CHNIKA ■ ELETMOD ■ GASZTRONOP Kohlhéb Róbert feltaláló az ő és csapata által tervezett, kötéllel hajtott kerékpár hajtórendszerét mutatja a Hannoveri Vásáron, a nemzetközi gépipari kiállításon. Jobb oldali felvételünkön pedig (balról jobbra) Rigó Máté, Kovács Bence és Szayer Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói láthatóak egy általuk megálmodott és megépített, holonikus mozgású robottal, amelynek előnye, hogy egy időben egyszerre háromirányú mozgást képes végezni. Hu"9í!ria" lr|vestment & Trade Agency Százmilliárd Föld-szerű bolygó lehet A Tejútrendszerben százmilliárd Föld szerű bolygó lehet új-zélan- di és japán csillagászok becslése szerint, akik új módszert ajánla­nak a Naprendszeren kívüli lak­ható égitestek felderítésére. Auckland. A tudósok a bolygóvadász Kep- ler-űrteleszkóp megfigyeléseit az úgyneve­zett gravitációs mikrolencsézés módszeré­vel kívánják ötvözni. Utóbbi jelenségnél egy távoli nap előtt elhaladó sötét égitest rövid időre felerősíti a csillag fényét Az eljárás számos olyan égitest felfedezésében segít­het, amelyek túl halványak ahhoz, hogy egyéb közvetlen módszerekkel észlelni le­hessen őket. Exobolygók keresésénél a pla­néta anyacsillaga és egy háttércsillag kerül •egymással fedésbe, és az így kialakuló mikrolencsét befolyásolja a bolygó gravitá­ciós hatása, amelyből tömege és pályájá­nak sugara is becsülhető. A módszer előnye, hogy az elektromágneses spektrum bár­mely tartományában alkalmazható, ugyan­akkor hátránya, hogy egy égitest ilyen ész­lelésére a csillag körüli keringése során csak egyszer van lehetőség, hiszen kevés az esély arra, hogy az objektum mögött egy másik fényforrás is elhaladjon. A jelenség természeténél fogva elsősorban csillagok­ban gazdag helyeken alkalmazható.- A bolygóvadász Kepler-űrteleszkóp úgynevezett tranzit módszerrel kutat, re­gisztrálva a csillagok fényének az előttük elhaladó égitest okozta parányi elhalvá­nyulását, a gravitációs mikrolencsézésnél a fény eltérítése árulkodik az égitestről. Az űrteleszkóp segítségével végzett meg­figyelések alapján tizenhétmilliárdra be­csülik a galaxisunkban lévő bolygók szá­mát. Ezek kis távolságra keringenek szü­lőcsillagjuktól, ennélfogva felületükön sokkal magasabb hőmérséklet uralkodik, mint a Földön. Akadhatnak köztük hűvö­sebb égitestek is, amelyek egy haldokló csillag, vagy vörös törpe körül keringenek - magyarázta Phil Yock, az Aucklandi Egyetem Fizikai Intézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Mint kifejtette, a MOA-együttműkö- désben (Microlensing Observations in Astrophysics) részt vevő csillagászok olyan bolygók után kutatnak, amelyek szülőcsillagjuktól kétszer akkora távolság­ra vannak, mint a Föld a Naptól. Ezáltal az égitesteken a hőmérséklet jóval alacso­nyabb, mint bolygónkon.- A Kepler-űrteleszkóp és a MOA- együttműködésben kapott adatok inter­polációjával kiszámítható a Föld-szerű, lakható bolygók száma, amelyekből száz­milliárd lehet a Tejútrendszerben - emel­te ki Phil Yock. Szárnyasok keveredése hozhatta létre Dél-koreai vándormada­rak és kínai szárnyasok keveredésének a követ­kezménye lehet a madár­influenza H7N9-es típu: sának a kialakulása, ' amely Kínában eddig hét halálos áldozatot követel. Sanghaj. Az MTI arról számolt be, hogy a Kínai Tudományos Akadémia szaklaboratóriumá­nak kutatói szerint az embereken korábban nem kimutatott vírus genetikai mutáció révén jött létre, amelyet a Dél-Koreából a Jangce- folyó környékére vándorló mada­rak, valamint a helyi kacsák és csirkék érintkezése alakított ki. A szervezet jelentése szerint a H7N9-es típusú madárinfluenza nyolc génjéből egy - az N9-es - megegyezik a korábban Dél-Ko- reából származó vadmadarak­ban találttal, míg a H7-est a ke­let-kínai Csöcsiang tartomány kacsaállományában mutatták ki. A többi hat gén egy másik tí­pusú madárinfluenzából, a H9N2-es törzsből származik, ezeket Sanghaj, Csöcsiang és Csiangszu tartományok csirkéi­ben fedezték fel. Az elmúlt he­tekben az akadémia által felso­rolt mindegyik helyen tapasztal­tak H7N9-es fertőzést. A tanulmány kiemeli: nincs ar­ra utaló bizonyíték, hogy a szár­nyasok mellett a sertések is a fer­tőzés forrásai lennének, a H7N9 ennek ellenére veszélyesnek mi­nősíthető, az ugyanis a madarak­ról közvetlenül terjed át az embe­rekre. Eddig huszonnégyen bete­gedtek meg tőle Kínában, közü­lük heten elhunytak. A legtöbb megbetegedést - tizenegyet - a kelet-kínai Sanghaj városából je­lentették, ahol öt ember halálát okozta a vírus, az’ellene való harc pedig eddig összesen százezer élő szárnyas levágását követelte meg. A nemzeti egészségügyi és családtervezési bizottság hétfőn megerősítette: mindezidáig nem találtak arra utaló jelet, hogy a H7N9-es madárinfluenza em­berről emberre terjedne. A ható­ságok több csatornán át folytat­ják az információgyűjtést, a bi­zottság a mezőgazdasági hatósá­gokkal együtt figyeli a betegség állatok közötti terjedését, de az emberi megbetegedések forrá­sát is kutatják, az esetleges mu­tációkat is vizsgálják. Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) képviselője, Michael O'Leary elismerően szólt a kínai hatóságok erőfeszítéseiről, a két fél között az információcserét és együttműködést kiválónak mi­nősítették, és különösen nagyra értékelték, hogy a kínai vezetés gyors és pontos információt ad a valós helyzetről. A madárinfluenza halálos áldozatai a világon Am)^rin,^“^lá,oséldoza,al 2003 óta A madárinfluenza halálos emberáldozatalnak száma országonként 2003 óta j U mm' 11 11' ..... ■l," JlhJIMÜRMÉ me gerősített (WHO) halálos emberáldozatok száma 1 Indonéziaiéi-----'f***~*g"&r Fo rrás: WHO, 201M&1Z / ITTVA Sejtó- ét Fot6»rcWvum / MTI | (Q | @ | mw.mti.hu r — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — ^ Elveszett a gályával... i London. Egy kereskedelmi ; flottának - de különösen a kö- | telék egyik gályájának - az el- ! süllyedése nagyban hozzájá- l rult ahhoz, hogy megingott ■ Spanyolország gyarmatosító ; ereje. A 28 hajós flotta csak- J nem négy évszázada, Floridá- ! tói 640 kilométerre került hűl- ! lámsírba egy rendkívül heves j hurrikán miatt a mai Venezu- j elából indulva Spanyolország- \ ba. A kulcsfontosságú gálya, a J Buen lesús y Nuestra del ! Rosario 117 tonnás volt. A ' roncs és környéke 39 aranyra- ; dat, 1184 ezüstpénzt, több mint | hatezer igazgyöngyöt rejt. I A veszteség olyan időszak- 1 ban történt, amikor valóság- j gal vágtatott, 300 százalékos ; volt a spanyol infláció, Spa- | nyolországnak pedig véget ! nem érő háborúi miatt tete- ! mes adóssága halmozódott fel. ;- Madrid már sohasem he- j verte ki a veszteséget - mond- | ta Sean Kingsley brit régész. 1 Hangoskodó páviánoktól? Chicago. Egy kelet-afrikai pá- ! viánfaj hangoskodása lehet a ; kulcs az emberi beszéd erede- j tének megfejtéséhez - állítja | egy amerikai kutató. Az MTI 1 értesülése szerint Thore Berg i man, a Michigani Egyetem tu- ; dósa a természetben kizárólag j Etiópiában élő dzselada páviá- ! nokat (Thero-pithecus gelada) ! tanulmányozta. Ezeknek a fő- I emlősöknek egyedi .hangreper- ; toárjuk van, még cuppognak is | a szájukkal, miközben iegy- ! mással kommunikálnak. E 1 majomfaj nagy, összetett cső- j portokban él. Bergman szerint ; az általuk kiddott hangok ha- J sonlóságot mutathatnak az ős- ! emberek kezdeti beszédpró- I bálkozásaival. A cuppogás és ! csücsörítés a beszéd előfutára ; lehetett, összetett hangok kép- | zését tette lehetővé. Nyálkából harisnyát j Glielph. A közönséges nyál- | kás angolnák váladékában ! látják kanadai tudósok azt a 1 természetes alapanyagfor- ; rást, amelyből a megfelelő j módszerek kidolgozásával | textilipari termékek készül- ! hetnek a jövőben, kiváltva a I szintetikus szöveteket. A féreghalaknak is mondott ; állatok több száz kilométer | hosszú nyálkafonalat tudnak 1 kibocsátani mirigyeikből. A tu- ! dósok úgy vélik, hogy a nyálká- ; ból - vagy az azt alkotó fehér- j jékből létrehozott selyemből - | sokféle ruhaipari terméket le- 1 hetne előállítani, például haris- ! nyanadrágot - mondta Doug \ las Fudge, aki a guelphi kuta- ; tási programot irányítja. ! „Fenyegető” a fényes homlok? i Tokió. A kopasz férfiak haj- 1 lamosabbak a szívbajra, 32 I százalékkal nagyobb valószí- ; nűséggel kapnak infarktust - ; állítják japán kutatók har- ! minchétezer ember adatainak 1 elemzése alapján. A vizsgáló- > dást a Tokiói Egyetem kutatói ; végezték, és számításukat ; korrigálták az alanyok egyéb ! kockázati tényezőivel, így élet- I korukkal, családjuk kórtörté- j netével. A jelenség magyará- ; zatával adósak a tudósok. i i T I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom