Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)
2013-04-06 / 79. szám
FOTÓK: SZABÓ ANDRÁS EV ANGÉLIKUS ÉLET Húsvét után semmi sem maradhat a régiben, hiszen feltámadt az, akit nagypénteken a kereszten láttunk meghalni a bűneinkért. Folytatódhat mindaz, amit földi élete során elkezdett. Tanítását, életszemléletét, Istenképét nem kell túlhaladottnak, vagy naivnak tekintenünk, mert a legfontosabb pillanatban az Isten végül ót igazolta. Csak egy kis ideje volt az emberi gonoszságnak. Csak egy kis tere volt az ördög cselvetésének, mert az Isten közbelépett és jóra fordította az eseményeket. Húsvét napján ezért a beteljesült fordulatért hangozhatott az örömének és az Istendicséret minden keresztény ajkáról. Ez az az evangélium, amit hívő emberekként bátran felvállalhatunk és amiről nemcsak jogunk, de kötelességünk is tanúskodni. Erre a tanúságtéteire szólította fel az üres sírhoz megérkező asz- szonyokat az angyal, és Jézus is ezt parancsolta, mielőtt eltávozott erről a földről a mennyek országába. Húsvétkor mindannyian hallhattuk a felszabadító hírt az üres sírról. S nem azért ürült ki a sír, mert a tanítványok ellopták Jézus testét, hanem azért, mert az Isten ilyen módon szolgáltatott igazságot az ártatlanul szenvedő Báránynak. A Báránynak, aki ettől fogva Pásztora lett övéinek. Ő a jó Pásztor, akit érdemes követni, ha kies helyre szeretnénk jutni és ha olyan vízre vágyunk, amely után nem szomjazunk meg soha. Neki van hatalma arra, hogy mindezt nekünk ajándékozza. Ezt üzeni számunkra az üres sír, amely egy gyönyörű út kezdete. Egy olyan úté, amelyen az Isten Jézussal együtt értünk munkálkodik. Meg kell értenünk, hogy Húsvét értünk történt és ha hiszünk a szabadításban, akkor egész életünket befolyásolhatja az a szeretet, amely az egész történet hátterében meghúzódik. S ez a szeretet olyan, mint egy szépen fejlődő virág. Minden nap másféle arcát mutatja, de amit látunk az nem más, mint a fejlődés. A bimbóból szépen kihomlanak a szirmok, mígnem eléri a teljességet. A mi életünk is megkapja ezt az esélyt. Húsvét a növekedés kezdete és ahogy megyünk előre az időben, egyre jobban megérthetjük, hogy mi a terve velünk az Istennek és mi az a személyes küldetés, amit nekünk kell elvégezni. Húsvétig az Úr munkálkodott. Húsvét után rajtunk a sor. Ám tudhatjuk, hogy az Isten erre az útra is elkísér. Óv, vezet és táplál, ha nyitott szívvel fordulunk igéje felé. Ő így szól hozzánk minden igehirdetésben, vagy személyes Biblia-tanulmányozásban. Mindezt azért, hogy tisztában legyünk a húsvéti örömhírrel és ezzel az örömmel feltöltekezve éljünk húsvét után. Zsugyel Kornél lelkész, Bánk Mosolyogva «intünk a holnapra Mozaikok a Bátonyterenye-Szúpataki Evangélikus Gyülekezet életéből Milyen is lehet egy gyermek lelke? Tiszta és őszinte. És egy megfáradt ember élete? Nehéz és kilátástalannak latszó. Milyen lehet azonban úgy élni, hogy a fájdalmak, könnyek Isten kezébe hullhatnak? Könnyű és örömteli. Vízen való járás ez. Miért? Mert a csodák mennyei módon valósulnak meg. Nehéz sorsok, éhező emberek, akik várnak a megmentő segítségére. Várnak egy szebb jövőre, egy reménytelibb és boldogabb életre. Egy napot túlélni már hasonlít a mennyországban való léthez. Egy hónapot átélni felér egy gladiátor versennyel. Küzdelem és túlélés. Fennmaradni és győzni Isten erejével. Hinni és bízni Isten hatalmában és segítségében. Az ima meghallgatásra talál.így van ez a gyülekezetünkben is. A családok nehéz anyagi helyzetben élnek. Szenvednek kilátástalannak látszó életükben és Istenhez kiáltanak segítségért.Kön nyei k messze elhatnak a föld minden határáig. Ekkor jön a mennyei segítség és Isten angyalai elindulnak, emberek szívét megérintik és őket cselekvésre késztetik. Gyűjtést szerveznek a gyülekezetünk családjai részére. Idejüket és erejüket, anyagi erőforrásaikat is megnyitják és szeretettel teszik mindezt azért, hogy egy kis reménysugarat eljuttassanak gyülekezetünk családjaiba. Mosoly kerül a megfáradt szülők, nagyszülők arcára. A gyermekek is boldogok és nagyon örülnek a sokféle ajándéknak. Hálás a szívük és öröméneket énekelnek: „Olyan örömöt, mint a forrás, olyan örömöt kaptam Tőled Istenem. Olyan békét, mint a folyó, olyan békét kaptam Tőled Istenem. Olyan szeretetet, minta tenger, olyan szeretetet kaptam Tőled Istenem.” Énekük azonban a bábversenyre való készülés közben is hangzik. A bábok és a hozzá tartozó hátterek szépen elkészülnek, közös alkotásukkal. Gyorsan eljön az idő és indulás kora hajnalban. 12 mosolygó gyermek és 3 felnőtt ál1 mosan indul el a nagy országos evangélikus bábversenyre, Budapestre. A vonat beérkezik a Keleti pályaudvarra. Gyönyörűen süt a Nap, igazi sétára való idő. Ezt kihasználva 1 órai séta a Kolibri Színházig. Ott már nagy az izgalom. Vajon, hogy fog sikerülni a bábelőadás? Megnézzük a többiek előadásait is, amelyet nagy csodálattal tekintenek meg a gyermekek. Ebéd után következünk. Előadásunk a Csodálatos szövetségről szólt. Arról a szövetségről, amelyet Isten kötött Ádámmal és Évával, Ábrahámmal és Noéval. Istennek mi is a szövetségesei vagyunk. Elhívott minket is a szeretet szolgálatára. ígéretet is kaptunk arra, hogy Jézus halála és feltámadása által örök életünk van. A hazaút még fáradalmasabb volt, de annál mosolygósabb, mert minden gyermek kapott egy-egy bábot ajándékba. Az egyik édesanya kezébe vett két bábot és a gyermekek között elkezdett játszani, egy saját történet megalkotásával életre keltve a figurákat Mosoly került nem csak a gyermekek, hanem a szülők arcára is, és egy napra elfelejthették a gondokat és nehézségeket Mindannyiunk életében jönnek olyan napok, amikor a fájdalom, csüggedés eluralkodik, de akik az Úrra tekintenek, azokat a fájdalmas időszakokban is betakarja Isten a szeretetével és a fájdalmat sokkal könnyebben el tudják hordani. Klenóczkyné Sulyok Anna lelkész, Bátonyterenye- Szúpatak „Minden lélek dicsérje az Urat!” Uicfaiffl. Az éneklés után egy interaktív igehirdetés hangzott el a Biblia rendszeres olvasásában segítő Útmutatóban aznapra kiírt nagyon aktuális igevers alapján: „Erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem.” (2Móz 15,2) Azt a kérdést jártuk körül, hogy mit is jelent erősnek lenni, ki is az erősebb? Az állatvilágból vett példák, rövid videofilmek eszméltettek rá bennünket arra, hogy ez nem mindig olyan egyértelmű. Rácsodálkozhattunk Isten nagy szabadítására is, hogyan vezette ki Egyiptomból az Ő népét, az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére. Majd a bűnből való szabadítással szembesülhettünk, amit Jézus készített el mindannyiunk számára azzal, hogy hatalmas, erős Úrként hagyta, hogy keresztre feszítve megöljék Őt értünk, miattunk. Ezt a szabadítást kínálja fel mindnyájunknak, de ezt személyesen el kell fogadnunk, hogy Mózessel együtt mi is ki tudjuk mondani: „Erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem.” Összegzésként azt a gondolatot igyekeztünk a gyerekek szívére helyezni, hogy nincs olyan probléma, bűn, amelynél ne lenne nagyobb a szabadító Úr. A kezdő áhítat után a helyi általános iskola termeiben foglalták el helyüket a csapatok, és mérték össze tudásukat az előre kijelölt bibliai szakaszok alapján. A versenyt követően a helyiek finom paprikás krumplival, teával és sok süteménnyel látták vendégül az egybegyűlteket. A tesztlapok javítása közben pedig különféle színezők, labda- és ismerkedés játékok foglalták le a gyereksereget. Volt egy közös feladat is: mindenki kapott egy-egy papírlapot, amelyen különféle vonalak voltak. Ezt kellett tetszés szerint kiegészíteniük, kiszínezniük színes ceruzával, filctollal, zsírkrétával. Csak később állt össze a színes kép, amikor a darabokat összeillesztve kirajzolódott a hittanverseny mottója. A korosztályonként első helyezett csapatok képviselik egyházmegyénket majd az országos evangélikus hittanversenyen: 1-2. osztályos korosztályban a lucfalvai gyülekezet csapata, 3-4. osztályos korosztályban az egyházasdengelegi gyülekezet csapata, az 5-6. osztályosok közül a felsőpetényi csapat lett a továbbjutó, míg a legnagyobbak, a 7-8. osztályosok közül a galgagutaiak kerültek ki győztesen. Az eredményhirdetés során minden résztvevő kapott egy-egy névre szóló oklevelet, a helyezett csapatok pedig keresztyén könyveket, igés ajándéktárgyakat. Sok mindent vihettek tehát magukkal a gyermekek, élményeket, játékokat, új ismerősöket, nyereményeket, de ami a legfontosabb: megtanultak néhány bibliai történetet alaposabban, és a reménység szerint ezzel is közelebb kerültek az Úrhoz. Talán ez az alkalom is eszköz lehetett ebben a közeledésben, amikor az énekeken, igéken keresztül megtanulhatták, hogy minden helyzetben lehet erőt kapni Jézustól, és minden léleknek lehet Őt minden helyzetben dicsérni. Bár tudnák mindannyian ezt a tudást szívből alkalmazni a gyakorlatban is. Malik Péter Károly lelkész, Lucfalva
