Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-30 / 99. szám

MTI FOTÓ: KELEMEN ZOLTÁN GERGELY 7 2 013. ÁPRILIS 30., KEDD TTTnmvrÁivrv &r tttpttintttc MAGAZIN UTAZÁS ■ GARÁZS ■ 1 UJJwlVLHLl\ X 06 i JJVzniM lxV, ző Mintegy ezer Celsius-fok- kai forróbb a Föld magja a korábbi mérések alapján a feltételezettnél. Párizs. Francia szakemberek nagypontosságú berendezés­sel megmérték a vas olvadás­pontját, és a kapott eredmé­nyekből arra a következtetésre jutottak, hogy a belső mag és a külső mag határán a hőmér séklet mintegy 6000 Celsius- fok. Fz 1000 Celsius-fokkal több, mint a 20 évvel ezelőtti hasonló kísérlet adatai és nagyjából ugyanakkora, mint a Nap felszínének hőmérsékle­te írta az MTI. Az új mérések megerősítik azokat a geofizikai modelleket, amelyek szerint a Föld magja és a köpenye közötti hőmérsék­letkülönbségnek legalább 1500 Celsius-foknak kell lennie ah­hoz, hogy meglehessen magya­rázni, miért van a Földnek mág­neses mezője. Az új mérés középpontjában egy új röntgentechnológia állt, amelynek alkalmazásával vas­mintákat sajtoltak össze külön­böző nagyságú extrém nagy nyomással, hogy vizsgálják a vas olvadáspontját. Erőteljes lé­zersugarakkal melegítették a mintákat 4000-5000 Celsius- fokra. (A Föld magját a feltéte­lezések szerint főként 4000 Celsius fok fölötti hőmérsékle­tű folyékony vas alkotja, a nyo­más több mint 1,3 millió at­moszféra.) A kísérletek a vas olvadás­pontját 4800 Celsius-fokban rögzítették egy olyan hatalmas nyomás alatt, amely 2,2 millió- szőr nagyobb, mint a Föld ten­gerszintjén mért nyomás. E mé­rések alapján vontak le azt a kö­vetkeztetést a szakemberek, hogy 3,3 millió atmoszféra nyo­máson a külső és a belső mag határán lévő hőmérséklet mint­egy 6000 Celsius-fok, plusz-mí­nusz 500 Celsius-fók. r- — — — — — — — — — — — — —-------------------------í Búskomor rágcsálók San DiegO. A patkányok is ! szenvednek a szezonális ! búskomorságtól, ám ők az ! emberektől eltérőn nem a ; rövidülő nappaloktól lesz- J nek kedélybetegek, hanem a hosszabbodóktól - fedez- 1 ték fel amerikai kutatók az > MTI beszámolója szerint. A ; San Diegóban lévő Kalifor- | niai Egyetem vizsgálata ar- ! ra jutott, hogy ezek az álla- ! tok valóban az éjszaka te- j remtményei. A tavasz köze- ; ledtével, ahogy hosszabbod- | tak a nappalok és rövidültek ! az éjek, a patkányokon egy- ! értelműén feszültség mutat- j kozott, ősz felé azután for- j dúlt a kocka: kiegyensúlyo- J zottabbnak mutatkoztak, ! hangulatuk javult. Telefont is tölthetne Budapest Akár egy mobil- j telefont is fel lehetett volna j tölteni azzal a „citromerőmű- | vei”, amely 1,1 watt teljesít- ! ménnyel világrekordot állí- ! tott fel egy játékos tudó- ; mánynépszerűsítő kísérlet j keretében Budapesten. Az erőmű 1500 citromból, ! 6 panelből, 15 cellából és kö- ! zel 90 méter elektródból állt, ; és 1,1 W teljesítménnyel mű- j ködött, megdöntve a fennál- ! ló rekordot a gyümölccsel ! működtetett lsgúflgy#lib erő- j mű kategóriában. Az eddigi ; - 1 watteifc-s'Világrekordot ; egy burgonyából összeállí- ! tott akkumulátor tartotta. ! Új légyfaj Costa Rica. Mikroszkopi- ! kus nagyságú új légyfajt fe- ! deztek fel Costa Ricában ! kanadai kutatók, akik a pa- ; rányi rovart a Pán Péter- J mese apró tündérének, ! Csingilingnek az angol ne- ! ve után Tinkerbella ! nanának nevezték el. A légy a parányfürkészek j közé tartozik, és alig 250 ! mikrométer. (Egy mikromé- ! ter a milliméter ezredrésze.) > Családjának többi tagjához ; hasonlóan parazitának szá- \ mit, mert más rovarok tojá- í sai és lárvái szolgálnak szá- ! mára táplálékul. Nem vélet- j len, hogy akadnak gazdálko- ; dók, akik tudatosan bevetik \ őket a növényeket pusztító ! rovarkártevők ellen. Nyálteszt a rendőröknek Peking. Azonnali ered- ; ményt mutató, úgynevezett J instant nyáltesztkészletet | kapnak a kínai rendőrök, ! hogy szükség esetén meg- ! állapíthassák, fogyasztott-e ; kábítószert az autóvezető - ; értesült az MTI. Az egyelő- ! re kísérletként kiosztandó ! csomag tartalmaz egyfajta ! száj- és ínytampont, amely j a nyál gyűjtésére szolgál, to- ; vábbá egy vizsgálati esz- ! közt, amely másodperceken ! belül képes kimutatni, tar- ! talmaz-e a minta kábító- ; szert, és ha igen, milyet. A \ 3 millió jüan (113 millió fo- ! rint) értékű tesztkészletet a ! kábítószer-ellenes hatóság ■ emberei és a közlekedési ; rendőrök kapják. J Feltárták a legkorábbi maja építményeket Az eddig ismert legkoráb­bi maja építményeket tár­ták fel Guatemalában: a köztér és piramis alkotta komplexum kétszáz évvel korábbról származik, mint a terület egyéb ilyen típusú építményei és a szakemberek szerint való­színűleg napmegfigyelő obszervatóriumként szol­gálhatott a maják szertar­tásaihoz. Ceibal. A lépcsős piramisok és nyitott terek fontos elemei vol­tak az időszámításunk előtt 800 körül épült korai maja települé­seknek. Ekkor az olmékoké volt a legjelentősebb civilizáció Mezoamerika területén. A régé­szek egy része úgy véli, hogy mivel az olmékok legnagyobb és leghíresebb központjának számító La Ventában is maga­sodnak az időszámításunk előt­ti 800-ból származó piramisok, ezért a maják minden bizony­nyal az olmékoktól tanulták el a piramisépítés fortélyait. A Guatemala szívében fekvő, Ceibal nevű korai maja telepü­lésen talált új leletek azonban mást sugallnak. Az Arizonai Egyetemen dolgozó Takeshi Inomata és kollégái egy teret fedeztek fel Ceibalban, rajta egy nyugati épülettel és egy ke­leti platformmal, amelyek két­ségtelenül hasonlítanak a La Ventában található építmé­nyekhez. Az ezeken talált szerves min­ták radiokarbonos kormeghatá­rozásából kiderült, hogy az ap­ró piramis nagyjából az időszá­mításunk előtti 850-ből szárma­zik - még az előttről, hogy a pi­ramisok elterjedtté váltak La Ventában -, míg a platformot az időszámításunk előtt 1000-ben emelték, vagyis kétszáz évvel idősebb, mint a többi maja épít­mény és ugyanennyi évvel elő­zi meg a La Venta-i monumen­tális építkezéseket.- A ceibali komplexum meg­építésekor La Venta még nem lehetett hatalmas és befolyással bíró központ- - húzta alá Inomata. így, bár a korai maják­ra valamilyen szinten hatással lehettek az olmékok, valószí­nűtlennek tűnik, hogy tőlük ta­nulták el a monumentális épít­kezések fortélyait. Az új leletek azonban még mindig nem adnak választ arra a kérdésre, hogy miért építet­ték az első piramisokat. Kibővítették a biológiai épületet Szegeden Szeged. Egy biológushallgató szövetmetszetet tanulmányoz állatszervezettan gyakorlaton a Szegedi Tudományegyetem uniós támogatással felújított és kibővített biológiai épületének egyik újonnan lét­rehozott laboratóriumában. A beruházást a közelmúltban adták át. Képünkön Szabó Gábor rektor (jobbra) Varga Csaba dékánhelyettes társaságában vágja át a nemzeti színű szalagot. A Másik nevű csapat mérnökei és hallgatói Goldberg-szerkezet építenek a Mérnökök játszótere elnevezé­sű rendezvényen Nem sikerült háromszáz­nál több lépésből álló Goldberg-szerkezetet önál­lóan működtetni és ezzel új világcsúcsot felállítani A mérnökök játszótere el­nevezésű rendezvényen az elmúlt hétvégén a buda­pesti Millenáris Parkban. Budapest. A Goldberg- szerkezet egy láncreakciószerű- en működő gép, amely egy alap­vetően egyszerű feladatot lehe­tőleg minél több, egymásból kö­vetkező lépés láncolatán ke­resztül végez el. A Guinness- rekordkísérletre vállalkozó csa­pat masinája ugyan több mint 300 lépésből állt, de végül csak emberi beavatkozással futott le a műveletet, így a csúcs csak kévésén múlott - közölte az ese­ményt immár harmadik alka­lommal megrendező Bosch- csoport az MTI-vel. A versenyre 43 csapat neve­zett be - az ország összes mű­szaki felsőoktatási intézménye mellett külföldről is -, közülük 15 jutott el a szombati döntőig. A Legjobb Goldberg-szerke- zettel a Miskolci Egyetem MEgoldberg csapata rukkolt elő. A masinájuk azt „meséli el", hogyan pecsétel egy kisha­jó. A legkreatívabbnak a Nyír­egyházi Főiskola Lelkes gépé­szek csapatát találta a zsűri. Az ő gépük egy elsőéves egyete­mista történetét meséli el, a kol­légiumba költözéstől az első fergeteges retrobulin át a tan­tárgyi vizsgákig. Jutalmazták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem Másik fantáziane­vű csapatát is, amelynek a leg­több lépésben sikerült megépí­tenie a szerkezetet. Az eddigi világrekordot az indianai Purdue Egyetem mérnökei tartják 300 lépésből álló szer­kezetükkel, amelyen 5000 munkaórát dolgoztak. A névadó Rube Goldbérg Pulitzer-díjas karikaturista, szerző, mérnök, aki a szokatlan találmányaival vált ismertté.

Next

/
Oldalképek
Tartalom