Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-22 / 92. szám

FOTÓ: GYURKÓ PÉTER NO GRADMmrm yv. 2013. ÁPRIUS 22., HÉTFŐ Magyarország és Nógrád is jobban teljesít Egyre jobbak a foglalkoztatási adatok, egyre kevesebb a mun­kanélküli. Tudjuk, hogy még számos feladat vár ránk, nem dőlhetünk hátra. De az irány jó - emelte ki Becsó Zsolt, a Nóg­rád megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő. A vele készített interjúnkban nem­csak a kormány elmúlt évek­ben végzett munkát, hanem a megyénkben bekövetkezett vál­tozások hatásait is értékelte.- Immár három éve annak, hogy a Fi- desz-KDNP pártszövetség által alakított kormány intézi az ország ügyeit. Ön ho­gyan értékelné az elmúlt évek kormányza­ti teljesítményét?- Ha mérleget kellene vonnunk, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy nem­csak a kormány, hanem Magyarország is jobban teljesít, mint 2010 előtt. S ez a megállapítás akkor is igaz, ha az Európai Unió egyes tagállamainak teljesítményé­vel vetjük össze. Az utóbbi hetek legfon­tosabb témájává a rezsicsökkentés vált. A kormány ugyanis 10 százalékkal csök­kentette a gáz-, az áram- és a távhőszol­gáltatás lakossági árát. Emlékezhetünk arra, hogy amikor a kormányzati felelős­ség a baloldal vállát nyomta, az akkori pénzügyi és gazdasági válság terheit szinte teljes egészében a lakosságra há­rította. 2002 és 2010 között a Gyurcsány- , majd a Bajnai-kabinet időszaka alatt, összesen 15 alkalommal emelkedett a gáz ára, vagyis pontosan a háromszoro­sára, míg az áram ára megduplázódott. Ez egyben azt is jelentette, hogy minden ötödik magyar háztartás, jövedelmének mindegy egyharmadát költötte lakás- fenntartásra. Ezen felül volt az orszá­gunk és a nemzetünk szempontjából egy teljesen elfogadhatatlan döntés, amely­nek eredményeképpen - a privatizáció keretein belül - a magyar energetikai cé­gek külföldiek kezébe kerültek. Nem volt titok, hogy a szocialista kormányok ezek­nek a cégeknek nyolc százalékos extra­profitot garantáltak, amelynek segítségé­vel az évek múltával többmilliárdos nye­reségre tettek szert. Ennek a nagy részét pedig csendben kivitték az országból. Ezt az a számadat is alátámasztja, misze­rint 2011-ben az áramszolgáltató vállala­tok nyeresége 31 milliárd forint volt.- Ahogy ön is említette, egy magyar csa­lád bevételeinek indokolatlanul nagy há­nyadát költi rezsire. Végeztek erre vonatko­zó összehasonlító elemzéseket?- Ha a vásárlóerőt is figyelembe vesz­szük, akkor világosan látszik, hogy Ma­gyarországon a legmagasabb az áram és a gáz ára. Ha egy kormány az emberek oldalán áll - márpedig az Orbán-kor- mány kiáll a magyar állampolgárok ér­dekei mellett -, akkor azt mondom, min­dent el kell követnünk annak érdekében, hogy ezen az állapoton változtassunk, a rezsiköltségeket csökkentve könnyít- sünk a magyar lakosság terhein. Ennek kivitelezése a kormány részéről egy nagy jelentőségű lépés volt.- A nagy energetikai cégek és a szolgál­tatók ezt másképpen látták...- Igen. A cégek összefogva egymással - a magyar családok érdekeit teljesen fi­gyelmen kívül hagyva - a bírósághoz for­dultak. De lépésük csak megerősíti a kor­mány azon szándékát, hogy Magyaror­szág nem hagyja magát senkinek kiszol­gáltatottá tenni. A kormánypárt ennek okán kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy a la­kossággal összefogva, közösen egy na­gyobb mértékű rezsicsökkentést érjen el.- Volt számos olyan döntés, amely alap­vetően változtatta meg az eddig megszo­kott intézményi és jogszabályi kereteket, végső soron az emberek mindennapjait..- Ezek a döntések alátámasztják, hogy igenis, Magyarország jobban teljesít. A> teljesség igénye nélkül, például megőriz­tük a nyugdíjak reálértékét, míg a balol­dali kormányok regnálása alatt, ez folya­matosan csökkent. Sőt, pont Bajnai Gor­don kormányzása idején szűnt meg a 13. havi nyugdíj „intézménye”. Választási ígéretünkhöz híven odafigyelünk arra, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét meg tudjuk őrizni. 2010 óta a minimálbért 24.500 forinttal emeltük meg, így össze­sen 98.000 forintra nőtt és 619.000 mun­kavállaló járhatott ezzel jobban. Ezen felül racionalizáltuk a bürokráciát, s a vá­lasztójogi törvény változtatása értelmé­ben, a parlamentben csaknem felére csökkentettük a politikából élők számát. Ugyanis 2014-től 386 főről 199 főre csök­ken az országgyűlési képviselők létszá­ma. Ugyanezen elv alapján az önkor­mányzati szférában dolgozó politikuso­ké 26 ezer főről 16 ezer főre csökken. A szocialisták vagy nem akarták, vagy nem tudták megtenni ezeket a szüksé­ges lépéseket. Nekünk volt bátorságunk ahhoz, hogy az ország igényeihez igazít­suk a politikusok számát.- Viszont a kormány a foglalkoztatás kérdésében is új utakat keresett Milyen lé­pések történtek ezen a téren?- A kormány úgy döntött, hogy gon­doskodik a szülésről visszatérő anyák védelméről, vagyis azon kismamák után, akik úgy döntenek, hogy munkát vállal­nak, az őket alkalmazó vállalkozások két évig járulékmentességet kapnak. A szo­cialisták nem védték meg őket, hiszen a nők ki voltak téve annak a veszélynek, hogy elveszítsék munkahelyüket. Becsó Zsolt mf Ehhez kapcsolódik a munkahelyvé­delmi akciótervünk is, amely mintegy 300 milliárd forinttal támogatta a ma­gyar munkahelytermést. 2010 előtt a munkanélküliség drámaian megnövekedett, Nógrád megyében pe­dig kimagaslóan negatív tendenciák bontankoztak ki, s utóbbinak egyik legfőbb oka a hihetetlenül gyenge szo­cialista érdekérvényesítés is. Ezt alátá­masztja, hogy megyénkben 2002 és 2010 között mintegy 10 ezer fővel nö­vekedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A kormány éppen ezért alkot­ta meg a munkahelyvédelmi akcióter­vet, amely kiemelten támogatja a fia­talok, a kismamák, a tartósan munka- nélküliek és az 55 év felettiek munká­hoz jutását, ezáltal csökkentve a foglal­koztatás terheit. Ezen felül visszaállítottuk a gyes intézményét, így az anyák gyermekük három éves koráig részesülhetnek ellátásban, va­gyis ez több mint 170 ezer anyának je­lent érdemi segítséget.- A munkanélküliség, a megélhetés bi­zonytalansága növelheti a bűnelkövetők számát Hogyan foglalná össze az Orbán- kormánynaka közbiztonság javítása érde­kében tett lépéseit?- A Fidesz-KDNP-kormány égetően fontosnak tartja a közbiztonság javítá­sát. 3.500 fővel megnöveltük a rendőri ál­lomány létszámát, továbbá 1.500 telepü­lésen erősítettük meg a körzeti megbízot­ti szolgálatot. Lassan megfelelő rendőri jelenlét van az utcáinkon, s ez is hozzá­járult a bűnügyi statisztikák javulásá­hoz. Emellett szigorítottuk a Büntető tör­vénykönyvet is, hiszen magasabbak let­tek a büntetési tételek. Óriási vívmány, hogy büntethetővé váltak a szegényeket megnyomorító uzsorabűntettek, vala­mint az állandó problémákat okozó kis értékben elkövetett lopások, de jogsza­bályt alkottunk a pedagógusokat ért at­rocitások visszaszorítása érdekében is. Hasonlóképpen a rendvédelmi dolgozók, a mentősök, az orvosok védelmében is, hogy munkájuk ellátása közben ne ér­hesse őket semmilyen erőszak.- Magyarországnak óriási terhet jelen­tett az évtizedek alatt felhalmozódó állam- adósság. Az állam költségvetését pedig a gazdasági válsághatásai még tovább ron­tották. Hogyan áll az államadósság ellen vívott „háború”?- Az államadósság egy kritikus kérdés volt, hiszen 2010-re a szocialisták eladó- sították az országot A kormányra lépést követően, szinte azonnal megkezdtük az államadósság csökkentését, amely a szo­cialista kormányok alatt, mintegy 12 ezer milliárd forinttal nőtt. Ez egy hihe­tetlenül nagy szám és óriási teher az ál­lamnak és a nemzetnek. Azóta mind az államadósság, mind a költségvetési hi­ány csökkentésének kérdésében is pél­dát tudtunk mutatni az Európai Unió or­szágainak. A kormány - a nemzetközi vállalásainknak és kötelezettségeinknek megfelelően - 3 százalék alatt tartja a költségvetési hiányt Ezen felül a deviza­hitelesek megsegítése - a végtörlesztés és az árfolyamgát formájában - is fontos volt, hiszen nemcsak az állam, hanem a családok is eladósodtak. Ebben óriási fe­lelőssége volt a bankoknak és az akkori szocialista kormányoknak, hogy min­denféle komolyabb tájékoztatás és figyel­meztetés nélkül hagyták eladósodni a családokat. De nemcsak őket, hanem az önkormányzatokat is, éppen ezért kon­szolidálta a kormány az önkormányzat­ok adósságát. Ezek mind-mind az adós­ság elleni harc egyes lépései voltak. S a következő lépés a gazdasági növekedés beindítása lesz. Ennek egyik motorja az érdekérvényesítő képesség, amelyet Brüsszelben értünk el, miszerint 2014 és 2020 között 25 milliárd eurós támoga­tást fog kapni Magyarország.- Térjünk rá az elmúlt időszakban me­gyénkben történt változásokra. Milyen irányban mozdultunkéi?- Az elmúlt három évben nemcsak az ország, hanem Nógrád megye is jobban teljesített. 2003-ban megyénk szó sze­rint eltűnt az ország fejlesztési térképé­ről. A szocialisták döntése értelmében, az úgynevezett regionalizációs folyamat következményeként Nógrád minden szempontból a leghátrányosabb megyék közé került. A beruházások csökkentek, a munkanélküliség évről évre nőtt, a fog­lalkoztatottság drámai szintre esett visz- sza, mintegy 40 százalékosra. A kritikán aluli érdekérvényesítés következménye pedig a megyei felsőoktatás elsorvasztá­sa lett. Vagyis súlyos örökséget hagytak megye ránk a szocialisták. A 2010-es kormány- váltást követően három prioritást fogal­maztunk meg. Az egyik, hogy növelni kell a foglalkoztatottságot. A másik a be­ruházások volumenének növelése, a fej­lesztések dinamizálása: vagyis l)ogy Nógrád megye újra felkerüljön Magyar- ország fejlesztési térképére. A harmadik pedig, ha már pozitív változások követ­keznek be és eredményeket sikerül elér­ni, akkor azokat a vívmányokat sziszte­matikus építő munkával tartsuk is meg.- Milyen eredményeket sikerült elérni?- Első körben a közútfejlesztést emlí­teném. Sikerült elérnünk, hogy a 21-es főút négysávosításának programja ki­emelt állami beruházássá minősüljön, így 2014 elején már a tényleges kivitele­zési munkálatok is megkezdődhetnek. Ezen felül a többszámjegyű utak rendbe­tétele is megkezdődött, például Szarvas- gede, Csécse, Ecseg és Kozárd térségé­ben, illetve Nyugat-Nógrádban is két je­lentősebb útszakasz felújítása is meg­kezdődött, mintegy 3,3 milliárd összér­tékben. Ahogy az időjárás megengedi, azonnal megkezdődnek a kátyúzási munkálatok, a nagyobb felületű egész, vagy félpályás útkarbantartás is. Emel­lett fontos kiemelni Salgótarján kerék­párút építési projektjeit is, hiszen ilyen nagy felületű beavatkozás még nem tör­tént Nógrád megye életében. Második­ként a szennyvíz-elvezetési programo­kat emelném ki, hiszen Szirák és Buják, valamint Romhány térségében elindul­hatnak a munkálatok, míg Drégely- palánkon és Honton ezek már be is feje­ződtek. Fontos szót ejteni az árvízvéde­lemhez és a csapadékvíz-elvezetéshez kapcsolódó projektjeinkről is. Ennek ke­retein belül négy tározó építése van fo­lyamatban. Több településen nyílt lehe­tőség árvízvédelemhez kapcsolódó for­rást igénybe venni, így ennek keretén belül patakmeder-rendezést, utak javí­tását eszközölhettük. Továbbá kisléptékű településfejlesz­tést valósíthatunk meg Erdőkürtön, Neműben, Rákóczibányán, vagy Mátramindszenten. A kórházakban is je­lentős fejlesztéseket tudunk megoldani és a hulladék-rekultivációs program is komoly beruházást valósít meg, 15 tele­pülésen 2,8 milliárd forint értékben és nemsokára révbe ér a több mint 3 milli­árd forint értékű hulladékgazdálkodási projekt is. Harmadikként a munkahely- teremtésben elért sikerekre hívnám fel a figyelmet, hiszen jelenleg három ipari park kialakítása zajlik, de milliárdos nagyságrendű forrást tudtunk bevonni a cégek telephelyfejlesztésére és bővítésé­re, valamint munkahelyteremtő beruhá­zásokra is. A vállalkozási zónák kialakí­tásával pedig újabb lehetőséget kap me­gyénk gazdasága, valamint fontosnak tartom a közmunkaprogramokat is, hi­szen ezáltal az elmúlt két évben például csak Bátonyterenye térségében 1547 em­ber juthatott munkához. Átütő sikereket értünk el a turizmus terén is, hiszen többmilliárd forint áll rendelkezésre nemzeti kegyhelyünk, HollókűÓfalu, va­lamint a Novohrad-Nógrád Geopark lát­ványosságainak a megújulására.- Hogyan összegezné az ön által felso­rolt eredmények hatásait? Milyen jövőké­pe lehet az itt élő embereknek?- A tények is ezt támasztják alá, hogy az elmúlt három évben jobb teljesít­mény nyújtottunk, mint a szocialisták a nyolc évük alatt. Egyre jobbak a foglal­koztatási adatok, egyre kevesebb a munkanélküli. Tudjuk, hogy még szá­mos feladat vár ránk, nem dőlhetünk hátra. De az irány jó, s készülünk a 2014-2020-as időszakra is, el fogjuk ké­szíteni a megyei területfejlesztési kon­cepciónkat. Egy olyan programot állí­tunk össze, amely ennek a megyének a tényleges felzárkózását és felemelkedé­sét eredményezi. Ez Nógrád megye ér­deke. Folytatni kell a megkezdett mun­kát, hiszen minden, ami ezen folyamat ellen hat, az Nógrád megye ellen hat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom