Nógrád Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 75-99. szám)

2013-04-15 / 86. szám

NOGRADMTW» 2013. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ „Árva csend duruzsol'’ Csongrády Béla (Folytatás az 1. oldalról.) Az avatóünnepségen Brunda Gusztáv, a Salgótarjáni Polgári Kör alelnöke elmondta, hogy mintegy négy esztendővel ez­előtt, az akkor általa vezetett egyesületben vetődött egy társa­dalmi támogatással, a család, külső szervek, személyek össze­fogásával megvalósítandó sírem­lék-állítás gondolata. A polgári' kör úgy vélte, hogy Szepesi József személye, irodal­mi és közéleti munkássága kiér­demelte, hogy nyughelye méltó legyen szellemi örökségéhez. A kezdeményezés realizálásának folyamata azt követően gyorsult fel, miután Kiss József, a Tarjánhő Kft. akkori igazgatója az első komolyabb felajánlást megtette. Ehhez a későbbiek so­rán csatlakozott Salgótarján Me­gyei Jogú Város Önkormányzata, a Nógrád Megyei Roma Nemze­tiségi Önkormányzat, a Salgó- Magnézium Kft., a Közéleti Ro­ma NSK Egyesület, a Roma Club Alapítvány és néhány magán- személy. Örvendetes, hogy Hakkel Gyula kivitelezésében végül is elkészült a síremlék, amelyik ezentúl a közös emléke­zés helyszíne is lesz. Ez a gesz­tus azonban nem váltja ki annak a felelősségét és lehetőségét, hogy egy könyv is szülessék Sze­pesi József összes műveiből. A sírnál a másik megszólaló Botos Zoltán az egykori iskola­társ, a jó barát - s a képzőművé­szetben alkotótárs is - volt. Az emberek azért járják útjukat, hogy találkozzanak. S itt most csupa jó ember találkozott. Mint ahogy jó ember volt Szepesi Jó­zsef is. Sok szép pillanattal aján­dékozta meg környezetét. És jó költő is volt, aki az elesettek drá­máját fogalmazta lírává. Nem szabad hagyni, hogy neve, költé­szete feledésbe merüljön - mondta Botos Zoltán. A Talent Alternatív Művésze­ti Klubban em I ékezőket, Nagy né Hajdú Györgyi, a Salgótarjáni Polgári Kör jelenlegi elnöke kö­szöntötte. Hangsúlyozta Brunda Gusztáv kitüntetett szerepét a síremlék megszületésében és ar­ról beszélt, hogy a nehézségek ellenére igyekezni kell minél több tehetséget megtartani Sal­gótarjánban. Az „Árva csend du­ruzsol” című műsor - amelyet Szepesi József családjának szí­nész-rendező tagj a, Máté Kriszti­án sok eredeti ötlettel állított ösz- sze - elé Handó Péter, a Pál Jó­zsef Alkotói Köre elnöke - mind­ketten ugyancsak barátjuknak tudhatták a költőt - mondott sze­mélyes emlékekben gazdag, mí­vesre fogalmazott bevezetőt. Szuggesztíven idézte meg az em­bert, akivel annak idején együtt dolgoztak az egészségre igen­csak veszélyes „eleven pokol­ban”, a „Feszi”-ben, s ahol a nagy erejű és akaratú, kisugárzó sze­mélyiségű Szepesi József ötkilós bunkóval és ki tudja hány kilós szenvedéllyel verte szét a hűlő anyagot, rakta csillébe s tolta ki f a csarnokból a rossz síneken = egyensúlyozva. Szólt megismerkedésükről, közös élményeikről, a találkozá­saik okozta benyomásokról, ha­tásokról. Handó Péter mondan­dója természetesen nem kis részben az egyenes gerincű Sze­pesi József „igazmondó” költé­szetével, publikációinak, köny­veinek megjelenés-történetével foglalkozott 1972. augusztus 13- ától - a Nógrádban való debütá­lástól - a Palócföldben való je­lenlétén át a „Romano Nyevípe” (a „Cigány Újság”) szerkesztősé­gében főállású újságíróként va­ló kibontakozásáig. Utoljára 1994. január 21-én Sóshartyán- ban találkoztak. Onnan intett búcsút „fizikai valójával örökre, verseivel, verse­idben az idő végtelenjében hátra, rám, Önökre, az egyetemes ma­gyar költészetre maradva, hogy itt, köztünk legyen. Töltse meg most a művei szelleme a szín te­rét!" - mondta Handó Péter és „felszólítása” a beszédét követő műsorban meg is valósult. Ez mindazoknak köszönhető, akik Szepesi-versekkel, megzenésí­tett művekkel, táncbetétekkel közreműködtek. Jelesül a vers­mondó Máté Krisztiánnak, Mol­nár Bálintnak, Nagy Adriá­mnak, Pásztor Tibornak, Szepe­si Évának, az énekes Németh An­nának, a zeneszerző és zongo­rista Tóth Tamás Bendegúznak és a táncos koreográfus Balázs Marinak. Valamennyiük meg­szólalásában megrázónak, mé­lyen elgondolkodtatóan vissz­hangzott Szepesi József „Végaka­ratba: „Mély sírba vessetek, /ha egyszer meghalok, /hadd legyek néma, vak,/süket és csúf halott. / Nehogy megszólaljak / majd ott is, ha látom /szennyes burjánzá­sát / „rossznak” e világon. ” Az emlékműsorban szereplők egy csoportja (balról): Szepesi Éva (a költő leánya), Tóth Tamás Bendegúz (a zongoránál), Németh Anna, Nagy Adriána, Molnár Bálint és Pásztor Tibor Ipolytarnócon elfogytak az ígéretek ’XOl IpolytamÓC. Két jelölt közül a függetlenként in­dult Bolyós Gábornét választotta polgármesternek az időközi választáson azon ipolytarnóciak több­sége, akik leadták voksukat. Máig rejtély, hogy a korábbi faluvezetés, vagy a Belügyminisztérium apparátusa hibás abban, hogy noha az ország- gyűlés megítélt 50 millió forintot az árvízzel itt rendszeresen veszélyeztetett házak kisajátításá­ra, az összeghez nem jutott hozzá a falu, Ipolytarnóc pénzét zárolták. Senki nem nyilatko­zik az ügyben, noha közpénzről van szó. Szabó Tibor, lemondott polgármester is a szűk­szavú nyilatkozatában mindössze annyit mondott, hogy annak hátterében részben az ártéri házak problémájának megoldaüansága áll. Utódja, Bolyós Gáborné - januártól, mint alpolgármester a meg­üresedett polgármesteri székben kipróbálhatta a faluvezetést - úgy tűnik két választás előtt áll: vagy utánamegy az elveszett, pontosabban meg sem ka­pott pénznek, vagy katasztrófavédelmi szakember­ré képezi ki magát, mint elődje. Ez utóbbi azonban nem oldja meg a Dankó Pista és a Rákóczi út végé­ben az Ipolytól fenyegetettek gondját. Ipolytarnóc polgármestere úgy tűnik, hogy a fa­lu pénzének visszaszerzése mellett teszi le a vok- sát. Azt mondja, megpróbál mindent megtenni azért, hogy a helyzet megoldódjon. Takarékszö­Bolyós Gáborné vetkezetben dolgozik, ez talán segít aljban, hogy az adminisztráció sűrűjében eligazodjon. Amikor az eddigi munkájáról kérdem, azt mondja, ügyfe­lekkel foglalkozik, s korábban is ilyesmi feladata volt az egyik telefonos cégnél. Litke a szülőfaluja, a szomszédba férje után ment 28 évvel ezelőtt. Hogy nem tekintik „gyüttmentnek”, az abból is lát­szik, hogy viszonylag nagy többséggel lett polgár- mester. Sikerét - mint mondja - annak köszönhe­ti, hogy a munkájából is adódóan ő meghallgat mindenkit. Polgármesterként is ezt az „ügyfeles” szemléletet fogja képviselni. Az utóbbi években Ipolytarnóc - a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóságának gondozásában lévő ős- lábnyomos területen kívül - egyedül a megszűn­tetéssel többször fenyegetett vasútjával és az ár­vízi problémájával hívta fel a figyelmet magára. A település újonnan választott polgármestere ar­ra a kérdésre, hogy a tervei szerint miről ad majd hírt a jövőben a falujuk, az mondta, a választás előtt ő semmit nem ígért. Ipolytarnócon százan élnek segélyekből, nehéz is így bármit ígérni. A falu már évekkel ezelőtt elvesztette az iskoláját, egyedül óvodájuk van és művelődési házuk - ezt is elég nagy feladat lesz a számukra megtartani - fogalmazott a polgármester. T. L Egry József képei r j múzeumban Síét i Színvonalas, reprezentatív kiállításnak ad otthont a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum Egry Józsefnek, akit csak sokan csak úgy emleget­nek, hogy a Balaton festője, alkotásaiból nyílik ki­állítás. Egry József a XX. század egyik kiemelkedő magyar festője, Münchenben, Párizsban, Budapes­ten tanult, 1951-ben hunyt el. Több mint harminc éven keresztül témaválasztása a Balaton volt. Ké­pein nem a látványt örökítette meg, az élményt tárja elénk az ő egyéni expresszionista stílusával. Művei mély átérzéseket tartalmaznak, amelyen az alakok látomásszerűen vannak jelen. A kiállítás a győri Rómer Flóris Művészeti és Tör­téneti Múzeum együttműködésével valósul meg. A képek Radnai Béla műgyűjtéséből valók. A kiállítás megny itója, április 19-én, pénteken 17 órakor lesz a Kubinyi Ferenc Múzeumban. A vendégeket Gusztiné dr. Toronyi Judit a múzeum igazgatója és Stayer Lász­ló a város polgármestere köszöntik. Az emlékkiállí­tást Grászli Bernadett művészettörténész, a győri múzeum igazgatója nyitja meg és tart tárlatveze­tést. A megnyitón közreműködik Pesák Ádám éne­kes. A tárlat június 23-ig lesz látogatható. Szenográdi Ferenc HIRDETÉS HIRDETÉS Parkqkf, sziklakertek, tavak, csobogok j^plakitás|j, oritözörendszei ek. jjapr gyepszonyegek telepitese, ' kerttervezés, füvesítés, ^ ícmtö zö re n dsz erek fo r galm a zása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom