Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-08 / 57. szám

NOGRAD Akadémia a nyugdíjasoknak Salgótarján. Kinek ad taná­csot, kinek segít a „nép ügyvéd­je” - címmel tart előadást dr. Petercsák János Zsolt, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Igaz­ságügyi Szolgálatának osz­tályvezetője március 12-én, kedden délután 14.00 órakor Salgótarjánban, a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár és Köz- művelődési Intézetben. Az elő­adó, a tájékoztató után a részt­vevők kérdéseire is válaszol. Az akadémiára minden ér­deklődőt szeretettel várnak a szervezők, a Nyugdíjasok Nóg­rád Megyei Képviselete. Városi nőnap s Sisáklmre polgármes­ter köszönti a résztvevőket a március 10-i, vasárnapi városi nőnapon, amely ló órakor kez­dődik a művelődési központban. Ezután műsoros összeállítással kedveskednek az ünnepeitek­nek. Fellépők: Palcsó Tamás, a Rajeczki Benjámin Művészetok­tatási Intézmény tanárai, Athéné Alkotókor tagjai, Gárdonyi Géza tagiskola modemtánc csoportja. Tisztségviselők Rétsó;;, MezőfiZoltán polgár- mester március 11-én, hétfőn 13- 17 óráig; dr. Katona Ernő al­polgármester március 27-én, szerdán 16.30 órától 17.30 órá­ig; míg Tömör Józsefné aljegy­ző március 11-én, 18-án és 25- én (mindhárom nap hétfőn), 14- 17 óráig várja az érdeklődő polgárokat. Százszor szebb lett az óvoda Sisák Imre, Tállai András és Becsó Zsolt közösen adták át a korszerűsített létesítményt (Folytatás az 1. oldalról.) Pásztó. Percze Józsefné, a tag­óvoda vezetője, Sárik Jánosné (általános) óvodavezető, vala­mint - verssel, énekkel - az óvodások is köszöntötték a ven­dégeket, köztük szüleiket és más meghívottakat. Ezt követően a kívül-belül megújult épületben folytatódott az esemény, ennek első részé­ben Sárik Jánosné vetített ké­pes ismertetőjét hallgatták meg a jelenlévők arról, hogy a hetve­nes évek közepén épült óvoda milyen állapotban volt már, mennyiben is szorult rá a fej­lesztésre, amit mindenki indo­koltnak tartott. Legnagyobb ki­hívást a forrásteremtés jelentet­te, s erre jó lehetőségnek tűnt egy regionális pályázat, csak­hogy a tervet nem támogatták. Később azonban egy belügymi­nisztériumi keretből sikerült megszerezni a munkálatok fe­dezetét, amelyhez kellett a váro­si önerő is. Felújították az épü­let vezetékrendszereit, fűtését, a gyermekmosdókat, kicserél­ték a nyílászárókat, megszépült a homlokzat, színes, esztétikus lett kívül-belül az intézmény. Sárik Jánosné szavai szerint jó befektetés az óvodakorszerű­sítés, hiszen a színvonalas tár­gyi körülmények előnyösen hat­nak a szakmai jövőre is. Ezután ismét az óvodások vették át a stafétát: színes műsorcsokorral kedveskedtek a vendégeknek. Sisák Imre köszöntőjében hangsúlyozta egyrészt, hogy a városvezetés mindig a teljes­ségre törekszik a különböző fe­ladatellátásai során, az egész­ségügyi, szociális, környezet- védelem vagy az oktatás terén. Mint mondta: „amit tőlünk át­vett az állam, azt első osztályú minőségben kapta.” Szólt a vá­rosvezető az anyagi alapok megteremtésével kapcsolatos előkészítő munkáról, köszöne­tének adott hangot a 21 milliós belügyminisztériumi támoga­tásért, - amelyhez a város ön- kormányzata 5,2 millió forint saját forrást tett - továbbá ki­emelte, hogy a jó minőségű ki­vitelezés helyi vállalkozók tel­jesítményét mutatja. Tállai András szavai szerint a dina­Kezdetét vette a fagyiszezon Óvodások és iskolások is kíváncsiak voltak a kiállításra A Dornyay Béla Múzeum tegnapi fagylalttörténeti ki­állítás-megnyitóján nem­csak a hűsítő csemege szü­letésének, majd virágzásá­nak történetét ismerhette meg a nagyközönség, ha­nem tanúi, sőt átélői lehet­tek a salgótarjáni fagylalt­szezon „hivatalos” megnyi­tójának is. A budapesti Ma­gyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „Hideg nyalat, spanyol tekercs "című ván­dorkiállítására már a nyitónapon is nagyon sokan voltak kíváncsi­ak. A korosztályt tekintve az óvo­dásoktól kezdve a nagyobbacska nebulókon át a felnőttekig érkez­tek látogatók a Dornyay Béla Mú­zeumba. A kis galériában összeál­lított tárlat nem véletlenül keltet­te föl ilyen sokak érdeklődését. A kiállítás ugyanis egészen az öt­ezer évvel ezelőtti kínai fagylalt­kísérletekig repíti vissza a szem­lélőt, sőt még egy komplett tizen­kilencedik századi cukrászmű­helyt is megnézhetünk. A vitri­nekben kiállított tárgyak és a falon elhelyezett tartalmas tablók, dekorációs elemek pedig tovább gazdagítják a kiállítás anyagát. A megnyitón dr. Szirácsik Éva, az intézmény igazgatója köszön­tötte az érdeklődőket, majd fel­kérte Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármestert, hogy nyissa meg a kiállítást. A városvezető érde­kes történetekkel, különleges in­formációkkal járult hozzá a kö­zönség érdeklődésének felkelté­séhez. Előadásából megtudtuk, hogy a mai értelemben vett fagy­laltot Frances-co Procopio szicíli­ai származású limonádés mester készítette Párizsban 1686-ban, az általa alapított és ma is műkö­dő Procope Kávéházban. Ma­gyarországra a török hódoltság­gal érkezett a fagyi őse, a sörbet, de a 18. századi szakácskönyvek már közölnek korai fagylalt re­cepteket is. A finomság hőskora hazánkban a reformkorral egy időben kezdődött, akkor jelentek meg a modern értelemben vett „beülős” cukrászdák. Az első Fischer Péter kioszkja volt Pes­ten, a mai Vörösmarty téren, amely az akkori társadalmi élet egyik központja lett. De miért ép­pen ezt az érdekes címet adták a szervezők a kiállításnak? Ezzel is jelezni kívánták, hogy a fagy­lalt bizony hosszú utat tett meg, mire a ma ismert formát, össze­tételt és előállítási módokat kifej­lesztették. Nevet is találni kellett az újdonságnak, a nyelvújítás előtti időkben ugyanis magyarul „hideg nyalat”-ként hívták, a „spanyol tekercs” pedig a mai töl­csért jelentette - ismertette a pol­gármester. Ezt követően Rédey Judit mu­zeológus, a kiállítás rendezője mutatta be a tárlatot. A fagylalt- készítés történetéről részletesen beszélt és egy-egy kiállított tárgyról elmondta, mikor és mi­re használták. Volt szó többek között a fagyialtos kanálról, a fagylaltkehelyről és a cukrászok műhelyéről is, de még a fagylalt­gyártás ipari méretű elindulásá­ról is hallhattunk. A kiállítás tehát gazdag isme­retanyagot közöl arról az egykor igencsak ritka és kiváltságnak számító hűsítőről, amelyet ma már - szerencsére - betérve egy cukrászdába, vagy jégkrém for­májában megvásárolva egy szu­permarketben bármikor fogyaszt­hatunk. S ahogy a bevezetőben emlí­tettem, nemcsak a kiállítás nyílt meg március 7-én a salgótarjáni múzeumban, hanem maga a fagylaltszezon is. Székyné dr. Sztrémi Melindát kérték föl a szervezők, hogy az első gombóc elfogadásával nyissa meg a fagyiszezont. A városvezető örömmel tett eleget a kérésnek, a mögötte kígyózó gyereksereg nagy-nagy boldogságára. A Tutti Frutti Cukrászda jóvoltából min­denki kapott egy gombóc fagy­laltot a megnyitón, s ez így is ma­rad egészen június elsejéig. A ki­állításra jegyet váltók ugyanis kapnak egy kupont, amelyet a közeli cukrászdában egy gom­bóc fagylaltra válthatnak be. Sándomé Lakatos Katalin 2 & * • & a T * Salgótarján mikusan fejlődő Pásztón most egy értékében nem, de jelentő­ségében és üzenetét tekintve mégis óriási beruházás tör­tént: mégpedig azért, mert ez a gyermekekről szól. Meghatá­rozó ugyanis a kicsik életében, hogy legfogékonyabb életko­rukban milyen körülmények között érik őket a különböző benyomások, viselkedési, ma­gatartási normák. Ez az a kör­nyezet, ahol biztonságban tud­hatják csemetéiket a szülők, s ahol jól érezhetik magukat a kicsik és a pedagógusok. Becsó Zsolt is köszönetét mondott az államtitkárnak a színvonalas nevelési feltétele­ket kialakító felújítás támoga­tásáért, valamint a városi adós­ságállomány - negyvenről hat­van százalékra emelt - átválla­lásáért. Elismerésének adott hangot az óvodavezetésnek, a gyermekek produkcióin is érzé­kelhető tehetséggondozásért, il­letve azért, hogy nem álltak meg a ráfordítás szükségessé­gének megállapításánál, az el­várásnál, hanem tettek is a megvalósításért. Százhuszonöt kisgyerek má­sodik otthona a valóban száz­szorszép óvoda, ahol az azonos nevű virág már ott díszük a be­járatnál. A tágas játszóudvaron a madáretetők, a megfigyelő he­lyek és más kellékek mutatják, hogy itt megtanítják az aprósá­gokat a természet szeretetére. Háromszor nyerték el eddig a Zöld óvoda címet, kistérségi te­hetségpontként is fontos tevé­kenységet fejtenek ki. (M.J.) APOLLÓ MOZI március 7-13.15.30,20.00 ÓZ, A HATALMAS 3D® amerikai akció-fantasy március 7-13.15.30,20.00 LINCOLN ® amerikai életrajzi film JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT március 13. 18.00 MUSICAL ÉS FILMZENE A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar koncertje március 19.19.00 Zenthe Ferenc Bérlet - Radnóti Színház: VÁGYVILLAMOS április 5. íf*S5e't 1 ' koncertje v salgótarjáni ifjúsági INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ IRODA március 8. 15.00 NŐNAPI PING PONG nem csak lányoknak ......m má rcius 8. 15.00 NŐNAPI KÖSZÖNTŐ 18.00 A HA-JÓ EGYESÜLET IFJÚSÁGI SPORTFOGLALKOZÁSAI A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült www.stktiii.istto honlapon Mindenkinek egy gombóc fagylalttal kedveskedtek Már lángol a határ Alighogy be­köszöntött a tavasz, máris egy­re többször borul lángokba a határ... Az elmúlt hétvégén pél­dául összesen küenc riasztás érkezett a tűzoltókhoz Nógrád megyében, s ezek közül hét esetben nádas-, illetve bozóttü- zet kellett, hogy megfékezze­nek. Ebből a szempontból az el­múlt év statisztikai adatai sze­rint Mátraverebély volt az egyik leginkább veszélyeztetett település szűkebb hazánkban. A Nógrád Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság éppen ezért egyeztetést kezdeménye­zett, amelyet a minap tartottak meg a bátony-terenyei járási hi­vatalban. A megelőzés érdeké­ben összehívott megbeszélésen a község vezetői többek között a közmunka területén foglal­koztatott létszám alakulásáról, illetve a program indulásáról adtak tájékoztatást A katasztrófavédelem pedig felhívta a figyelmet a lakosság, továbbá az erdő- és a mezőgaz­dálkodással foglalkozók tájé­koztatásának jelentőségére. Fontos lenne a használatuk­ban lévő területek kaszálása, gazmentesítése, valamint szá- razfu- és nádmentes sávok ki­alakítása az épített környezet határában. így ha esetleg tűz ütne ki, az nem veszélyeztetne épületeket Az erdőbirtokosok szintén védősávok kialakítá­sával léphetnének fel a legha­tékonyabban. Ám a lakosság részéről is nagyobb odafigye­lésre lenne szükség a szándé­kosan, illetve gondatlanul oko­zott tüzek számának csökken­tése érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom