Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)
2013-03-07 / 56. szám
NOGRAD 2013. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK Ingyenesen látogatható az obszervatórium A piszkés-tetői megfigyelő állomás története 1958-ban a Minisztertanács a piszkés-tetői létesítmény anyagi fedezetére 9 millió forintot hagyott jóvá. Az építkezés nagy lendülettel megindult, kezdve a bekötőúttal, majd folytatva a főépület kivitelezésével, amelyet I960 szeptember 8-án adtak át. 1961- ben elkészült a (60/90 centiméteres) Schmidt teleszkóp kupolája, és az új távcső 1962-ben kezdte el a működését. A távcsőhöz két objektívprizmát is rendeltek, amellyel az ország megint egy nemzetközi szinten is jelentős teleszkóphoz jutott. 1928-ot követően hazánkban ez volt az első nagyberuházás a csillagászatban. A mátrai égbolt háttérfényessége természetesen messze alatta maradt a budapestiének (Svábhegy), ezért felmerült a gondolata egy kisebb, fotoelektromos fotometriára alkalmas teleszkóp beszerzésének. 1966 nyarán a Zeiss művek szakemberei összeszerelték az új 50 cm-es Cassegrain rendszerű teleszkópot, mellyel 1967-ben kezdődtek el az észlelések. Már 1967-ben felmerült a gondolata egy 1,5-2 m-es távcső létesítésének a szükségessége. Konkoly Thege ógyallai spektroszkópiai próbálkozásai (azaz a 19. század nyolcvanas évei) óta nem volt hazánkban csillagászati spektroszkópia, minthogy nem rendelkeztünk megfelelő teljesítőképességű távcsővel. A Zeiss kínálatában időközben egy kisebb 1 m-es tükrű távcső is megjelent, amelynek az ára még a központ anyagi lehetőségein belül volt. A beruházás tehát zöld utat kapott, és 1971 őszére elkészült a bekötőút, magát a távcsövet viszont csak később, 1974 végén avatták fel. A távcsövekhez elengedhetetlenül szükséges fotoelektromos berendezések fejlesztésére 1971-ben egy csoportot hoztak létre, és 1972-ben elkészült az első saját fejlesztésű fotométer. Az 1 méteres távcsővel befejeződött a mátrai állomás kiépítése. Azóta Magyarországon csillagászati nagyberuházás nem volt - olvashatjuk a szervezet Piszkés-tetőről szóló ismertetőjében. 2013 januárjában kétéves tudományos-ismeretterjesztő program indult „Ég és Föld vonzásában - a természet titkai” címmel, melynek elsődleges célja a fiatalok és idősebbek széles körének bevonása, számukra a legújabb csillagászati és természettudományos eredmények, valamint a hazai kutató- műhelyek munkájának bemutatása. Kéri István A sikeres pályázat keretein belül megvalósuló projekt egyik helyszíne a Piszkés-tetői Obszervatórium, hivatalos nevén: Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkés-tetői megfigyelőállomása. A hazai megfigyelő csillagászat egyik központja Nógrád és Heves megyék határán, a Mátrabérc gerincén, Galyatető közelében fekszik több mint 930 méteres magasságban. Korábban csak külön engedéllyel és látogatási díj ellenében volt látogatható az obszervatórium, mely most, a fent ismertetett projekt támogatásának köszönhetően már rendszeres nyitvatartási idővel és ingyenesen várja a látogatókat. Hétfő és csütörtök kivételével minden nap 14.00 órakor lehetséges a látogatás, de az előzetes bejelentkezés továbbra is feltétel - tudtuk meg Kuli Zoltán projektvezetőtől.- A helyszínen jellemzően éjszakai munka folyik, a kollégák hajnalig dolgoznak, így a szakemberek munkáját megkönnyí- tendőleg továbbra is bejelentkezéshez kötődik a helyszín megtekintése. A Mátra felsőbb térségeiben nem mindig van térerő, az utóbbi időben pedig többször volt áramkimaradás is, így mind a dolgozók, mind a látogatók számára a legbiztosabb megoldás, hogy három nappal a látogatás előtt jelzik érkezési szándékukat. Az érdeklődőket szakemberek vezetik végig a helyszínen, a tematikus szakvezetés során a távcsövekről, az azokon végzett aktuális projektekről és észlelési eredményekről, a magyar kutatási információkról, tudományos munkáról kapnak leginkább tájékoztatást a látogatók - foglalta össze a tudnivalókat kérdésünkre Kuli Zoltán. Az obszervatóriumban jelenleg négy távcső üzemel, közöttük van az az 1 méter átmérőjű RCC teleszkóp is, mely hazánk legnagyobb távcsöve - ezt az ide érkezők közelről is szemügyre vehetik. Sokak számára talán újdonságot jelent, hogy a Mátra gerincén található központban Szeizmológiai Állomás is működik - ez azonban a műszerek érzékenységénél fogva nem képezheti részét a látogatásnak, de az itt folyó tudományos munkával kapcsolatban feltett kérdésekre természetesen rendelkezésre állnak a szakemberek. A vezetőknek nyugodtan lehet kérdéseket szegezni, sőt kell is, hiszen a cél az, hogy a látogatók minél szélesebb képet kapjanak a csillagászok munkájáról, a csillagászatról és annak szerepéről a társadalomban. Az 1 -1,5 órás programmal nem titkoltan élénkíteni szeretnék a mátrai turizmust is, és az új turisztikai célponttal a térség gazdasági fejlődéséhez is hozzá kívánnak járulni. Az obszervatórium látogatását a latogatas@konkoly.hu e-mail címen lehetséges jelezni, legalább három nappal a látogatás előtt. További, bővebb információ az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet titkárságán kérhető a +36-1- 391-93-22 telefonszámon, vagy a szervezet honlapján, a www.kon- koly.hu címen érhető el. Készek a közös munkára Heten részesültek elismerésben A fórum résztvevőinek egy csoportja Dr. Bakondi György a katasztrófavédelem főigazgatója tartott szemlét a napokban a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. A tűzoltó altábornagy védelmi bizottságok, rendvédelmi szervek, valamint az együttműködő társadalmi és karitatív szervezetek vezetőivel találkozott Salgótarjánban. Salgótarján. A találkozón dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője tájékoztatást adott a katasztrófavédelem feladatairól és szerepéről az egyes időszakokban, majd az elmúlt évek eseményein keresztül mutatta be a védelmi igazgatás korábbi és jelenlegi működését. Szólt továbbá a járási hivatal- vezetők feladatairól és a munkájukkal járó felelősségről. Ezt követően dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, a megyei védelmi bizottság elnöke kért szót. Elmondta: a járási hivatalvezetők felkészültek a feladatra és biztos benne, hogy az új védelmi igazgatási rendszer jól fog működni Nógrádban. Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő a fejlesztés oldaláról közelítette meg a változást. Kijelentette, a védekezésben a problémák felismerését követően további feladatokat kell elvégezni. Ezek közül - az árvízi veszélyekre hivatkozva - kiemelte a záportározók kialakítását, valamint a természetes vízelvezető rendszerek karbantartását. Dr. Nagy Károly rendőr ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, helyettes vezetője a megyei rendőrség teljes személyi állományának együttműködéséről biztosította a katasztrófavédelem és a védelmi bizottságok vezetőit. Mint mondta, felkészültek és készek a közös munkára. Az értekezletet követően dr. Bakondi György tájékoztatta a sajtó képviselőit a megbeszélésen elhangzottakról. Kiemelte, hogy a 2012-től működő új védelmi igazgatási rendszer első gyakorlati próbája a téli időszak volt, és már itt is vannak az árvízi felkészüléssel kapcsolatos feladatok. Ezekre a szervezet felkészült, a védekezés feltételei biztosítottak. Az altábornagy beszélt a hóolvadás következtében prognosztizálható áradásokról, amelyek az időjárás függvényében pulzáló árvízi jelenségként, lassú lefolyású és alacsony kockázati tényezőként, vagy kedvezőtlen esetben egy gyors olvadás következményeként akár nagyobb árhullámként is levonulhatnak. Berecz György tűzoltó alezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője az Ipolytarnócon levonuló árhullám során végrehajtott feladatok kapcsán tájékoztatást adott a katasztrófavédelem, valamint a védelmi igazgatásban résztvevők sikeres együttműködéséről. Végezetül a tavaszi vegetációtüzek megelőzése érdekében tervezett és végrehajtott hatósági megelőző, illetve lakosságtájékoztató feladatokról beszélt. Az önzetlen és eredményes közéleti-városgyara- pító munkát végző civilek vehettek át elismeréseket a nemrég megtartott fórum keretében Salgótarjánban. Salgótarján.. A Liszt Ferenc Kamarakórus - Guthy Éva karnagy vezetésével - szép műsorával köszöntötte a civil fórum résztvevőit. Eötvös Mihály, Salgótarján alpolgármestere a város idei költség- vetéséről tájékoztatta a civü közösségek képviselőit, valamint rövid áttekintést adott az elmúlt évről. Mint mondta, a 2013-as esztendőt kedvezőbb helyzetben kezdte meg a város, mint a korábbit. A hiány ugyan nem tűnt el, de ösz- szege kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt. A tennivalók azonban bővültek, az önkormányzat átvette a könyvtárat és a múzeumot, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. pedig a Zenthe Ferenc Színházzal bővült. A városvezetés támogatja a sportot, valamint két és félmillió forinttal segíti öt diák felsőfokú tanulmányait, akik a szerződés szerint visszatérnek a nógrádi megyeszékhelyre miután diplomát szereztek. Ami az idei fejlesztéseket illeti: többek között tovább folytatódik az utak, a gyalogjárók felújítása, ifjúsági centrumot hoznak létre, továbbá mintegy háromszázötvenmillió forint pályázati pénzből bölcsődét terveznek. Emellett májusban megnyílik a megújult gyermektábor. Eötvös Mihály arról is beszélt, hogy a város egyik legfontosabb feladata a meglévő munkahelyek megőrzése és lehetőség szerint újak teremtése. Ezt követően dr. Diósiné Taracsák Judit, a Salgótarjánért Civil Alapítvány elnöke és Uramecz János, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal vezetője - a civil szervezetek javaslatai alapján - elismeréseket adott át az önzetlen, eredményes közéleti-város- gyarapító munkát végző civileknek. A kitüntetetteket Póczos Mátyás tekerőlant-művész köszöntötte műsorával. Emléklapot kapott a Magyar Éremgyűjtők Nógrád megyei szervezete, a Nógrád Megyei Fotóklub, a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete, a Palló Ifjúságsegítő Egyesület, valamint Brunda Katalin és Shah Timor. A Salgótarjánért civil díjat a harminc éve sikeresen működő, s az idén már önállóan tevékenykedő Tájak Korok Múzeumok közössége kapta. Nándori Ferencné, az egyesület szervező titkára tisztelettel emlékezett azokra a neves szakemberekre, akik az induláskor kidolgozták, hogyan segíthetik a teremtett és a természeti környezetünk védelmét a civil szervezetek. Salgótarjánban Vangrej Béla irányításával indult a munka, akinek özvegyét a tisztelet virágával és tapssal köszöntötték a fórumon. A Salgótarjáni Civil Kerékasztal tevékenységéről Uramecz János adott számot. Mint mondta, a kezdeti zökkenők után folyamatossá vált a munka. Szakmai javaslatokkal segítették a város új civil koncepcióját, képviselőik ott vannak az önkormányzati bizottságok ülésein. Az elnök elismeréssel szólt a több szervezettel együttműködő Civil kavalkádról - amely túllépett a városközponton és hasznos programokat bonyolított le az egyes városrészekben - és a feladatok közül kiemelte a pályázati lehetőségek minél hatékonyabb kihasználását. Nándori Ferencné elismeréssel szólt az elődökről, a civilek munkájáról
