Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-06 / 55. szám

2013. MÁRCIUS 6., SZERDA

MAGAZIN

TUDOMÁNY & TECHNIKA

Egy kisbaba győzelme a rettegett kór felett

Sikerült kigyógyítani egy kislányt a veleszületett HIV-fer- tőzésből Mississippi államban - jelentették be nemrég egy atlantai tudományos konferencián.

Atlanta. Az eredmény szenzációs, mert a globális járvánnyá terebélyesedett fertőzés felfedezése óta eltelt harminckét év során ez mindössze a második eset, hogy valakit teljes mértékben sikerült meggyógyítani. Az amerikai NPR közszolgálati rádiónak a Retrovírusok és opportunista fertőzések 2013 elnevezésű konferenciáról készült - az MTI által idézett - beszámolója szerint a kislány jelenleg két és fél esztendős.

Az eddigi általános orvosi gyakorlat szerint a HIV-fertőzött csecsemőket úgy tekintették, hogy életük végéig kezelni kell őket, nehogy a vírus elhatalmasodjék immunrendszerükön és kifejlődjön az AIDS betegség. A mississippi csecsemővel - akinek nevét nem hozták nyilvánosságra - történtek azonban új utakra terelhetik a kezelést.

Hannah Gay, a Mississippi Egyetem járványügyi gyermekorvosa elmondta, hogy a kislány HIV-fertőzött anyja nem részesült terhesgondozásban, így retrovírus-ellenes szert sem kapott. A világra j ött csecsemőről szinte azonnal megállapították, hogy szintén beteg, ezért Gay úgy döntött, hogy már a megszületése utáni harmincegyedik órában egy, három erős HIV-gyógyszerből készített keveréket ad be neki. A kezelést a szakember a szokásosnál előbb kezdte, méghozzá a „megelőzéshez” használták nagyobb, „gyógyászati” adagolással, amit szakértők utólag a gyógyulás fontos tényezőjének vélnek. A csecsemő hónapokig jól fejlődött és a rutinvizsgálatok nem mutattak ki vírust a vérében, ami normális eredmény retrovírus-ellenes kezelések esetén.

Amikor azonban a gyerek elérte a másfél éves kort, az anya nem ment többé kivizsgálásra. A kislányra csak több hónapi nyomozás után találtak rá ismét. Teszteredménye meglepetésre a legszigorúbb vizsgálat után is negatívnak bizonyult, pedig több mint egy fél éven át nem kapott gyógyszert. A leletek ellenőrzésébe Katherine Luzu- riaga, a Massachusetts! Egyetem kutatója is

bekapcsolódott. A gyerek vérében találtak ugyan HIV-DNS-t és -RNS-t, de nem volt rá bizonyíték, hogy a vírus aktívan újratermelődne, vagyis nem alakultak ki „búvóhelyei” a szervezetben, ahonnan az eddigi tapasztalatok szerint csak több évtizedes kezeléssel lehet kipusztítani.

Az AIDS-kutatók eddig egyetlen olyan esetet ismertek, amikor a gyógyszeres kezelés felfüggesztése után nem észlelték a HIV-vírus további szaporodását. Csakhogy a német fővárosban kezelt amerikai Timothy Brown csontvelő-átültetésen esett át és donora genetikailag ellenálló volt az AIDS-szel szemben. Vagyis a Berlinben elért eredmény nehezen megismételhető, ám a mississippi esetet bevezetett gyógyszerekkel sikerült előidézni.

Az eredmény azért is nagyon jelentős, mert - noha sok országban képesek megakadályozni, hogy a vírus az anyáról átterjedjen a magzatra - a világon évente mintegy háromszázharmincezer HIV- fertőzött csecsemő születik, zömmel a Szaharától délre fekvő Afrikában.

Virágport is találtak a szétporladt szívben

Virágporokat is találtak Oroszlánszívű Richárd angoL király szívében francia kutatók. A töbk, mint nyolcszáz éves, már rég szétporladt szív maradványait először vizsgálták tudományosan.

Párizs. I. Richárd 1199-ben halt meg francia földön egy hadászatiig jelentéktelen várostrom során, nyíl sebesítette meg. A történészek zöme szerint a seb elüszkösödött és vérmérgezés végzett a királlyal. Akadnak viszont, akik szerint a nyíl mérgezett volt. Bár az uralkodó szíve csupán szürkésbarna por, és a halál oka a szerv maradványai révén kideríthetetlen, a mostani elemzéssel a francia kutatók azt azért nagy valószínűséggel ki tudták zárni, hogy az angol király- lyal mérgezett nyíl végzett volna.- Toxikológiai elemzésünk nem mutatta ki arzén vagy más fém jelenlétét, így nem találtunk semmilyen bizonyítékot mérgezésre - idézte Philippe Chariier-t, a Raymond Poincaré Egyetemi Kórház kórbonctani szakértőjét a BBC.

Az elemzés ugyanakkor kimutatott virágport, méghozzá többfélét: százszorszép, mirtusz, menta, (fenyő)tömjén, továbbá nyár- és harangvirág nyomait. Utóbbi kettő azért ér- u dekes, mert megerősíti, hogy Richárd tavasszal halt meg, áprilisban,,de legkésőbb júniusban! (A történelemkönyvek április hatodikát adják meg dátumként, ám az akkori naptárak hitelességét nagyon nehéz a mából ellenőrizni, jóval a pápai naptárreform előtti az időszak.)

A kutatók találtak még meszet is a vizsgálathoz használt mindössze két grammnyi szívporban - nem a teljes maradványt elemezték. A mésszel feltehetően tartósítani akarták a balzsamozók a szívet, a virágokkal pedig a konzerválás mellett illatosítani is. A tömjén és a mirha nem csupán kellemetlen szag elnyomását szolgálhatta, hanem illatsuggallat is lehetett a király szentséges voltára.

Oroszlánszívű Richárd negyvenkét évesen halt meg. Belső szerveit - szíve kivételével - Chalus-ben temették el, testét pedig apja, II. Henrik és anyja, Aquitániai Eleonóra mellé, a fontevraudi apátságban. Szívét Rouen városának kated- rálisa kapta meg. 1838-ban fedezték fel, már akkor is pusztán por volt a hajdani balzsamozás ellenére, mivel a szív „koporsójaként” szolgáló ólomládika nem zárt légmentesen.

Egyre kevesebb az erdei elefánt

Az utóbbi öt évben harminchét százalékkal csökkent az erdei elefántok száma a közép-afrikai esőerdőkben lévő Okapi rezervátumban.

Okapi. A Vadvédelmi Társaság és a Kongói Demokratikus Köztársaságban lévő természetvédelmi központ munkatársai által végzett legújabb felmérés szerint már csak ezerhétszáz erdei elefánt (Loxodonta africana cyclotis) él a rezervátumban. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha nem vetnek gátat az orvvadászatnak, tíz éven belül szinte teljesen eltűnhetnek a faj egyedei Afrika második legnagyobb országának területéről.

A felmérés szerint az elmúlt tizenöt évben a rezervátum erdei elefántállományának hetvenöt százalékát, ötezerszáz állatot öltek meg. Ez a szám azért különösen sokkoló, mert ez a rezervátum számít a legjobban védett természetvédelmi területnek a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az elefántpopuláció csökkenésének fő oka az agyarukért folyó illegális vadászat - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Az MTI értesülése szerint egy minap közzétett másik jelentésből pedig az derült ki: több mint tizenegyezer erdei elefántot öltek meg az orvvadászok a gaboni Minkébe Nemzeti Park dzsungeljeiben 2004 óta.

Az afrikai elefánt a Szaharától délre egész Afrikában elterjedt állat volt, manapság elsősorban nemzeti parkokban és egyéb védett területeken él a kontinensen. Élőhelyük alapján két alfaját különböztetik meg. A Loxodonta africana erdős és füves szavannákon, félsivatagos területeken egyaránt előfordul, míg a kisebb termetű alfaj, az erdei elefánt Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben él. Utóbbit újabban különálló fajnak ismerik el.

Hajsza az aszteroidák után

A Földre nézve veszélyt jelenthető égitestek elleni felkészülés újbóli végiggondolására késztette a tudományos-szakmai világot az utóbbi hetek két kozmikus eseménye, a cseljabinszki régió fölött felrobbant, több mint ezer embert megsebesítő meteor darabjainak becsapódása és a Föld mellett rekordközelségben elsuhanó, 2012 DA14 katalógusjelű kisbolygó (aszteroida) felbukkanása.

A Space.com hírportálon olvasható, az MTI által idézett elemzés szerint hozzávetőleg egymillióra tehető a Naprendszerben ólálkodó aszteroidák száma, közülük csaknem tízezret azonosítottak olyan objektumként, amely keresztezheti a Föld pályáját. Az igazán behemótok, az egy kilométer átmérőnél nagyobbak zömét - nem egészen ilyen van - az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA tudósai ismerik, de ezek nem is jelentenek közvetlen fenyegetést a közeli jövőben.

A száz, illetve ezer méteresek csoportja már sokkal népesebb: mintegy ötezer aszteroida tartozik hozzájuk, és alig egyharmadukat fedezték fel eddig. Ha valamelyikük becsapódna a Földbe, egy közepes méretű államnak megfelelő területet pusztítana el. A földgolyótól 27,6 ezer kilométerre - óránkénti 64,373 kilométeres sebességgel - elszáguldó kisbolygóval egyenrangúak közül viszont alig egy százalékot azonosítottak eddig. (A 2012 DA14 átmérője 47 méter, tömege 13 000 tonna volt.)

Tervek szerint 2018-ban bocsátanák fel a NASA-val együttműködve azt a „kisbolygóvadász” műholdat, amelytől azt várják, hogy azonosítson és nyomon kövessen további ötszázezer, öt ven méteres átmérőnél nagyobb aszteroidát, amely közeli pályája miatt potenciális veszélyt jelenthet a Földre. A nagyjából 7,5 méteres, Sentinel (Őrszem) nevű űrteleszkópot a nonprofit jellegű, amerikai B612 Alapítvány indítaná útnak, a magántámogatásokkal együtt 450 millió dolláros költségvetéssel.

Az Európai Űrügynökség megfigyelő rendszerének keretében egy új, egyméteres tükörrel felszerelt űrtávcsövet kíván létrehozni, amellyel tervei alapján három hónappal előre lehetne jelezni az ötven méteresnél nagyobb égitesteket.

j Megdőlhet í az elmélet

| Affad-medence. Feitéteiezé- ! sek szerint egy őskori emberi ! település maradványaira buk- ! kantak lengyel régészek Szu- ; dán északi részében, az Affad- ; medencében. A szakemberek ! úgy vélik, hogy a Nílus-völgyi ! kőkorszaki kolónia hetvenezer ' éves lehet. Ha állításuk bebizo- ; nyosodik, akkor megdőlhet az ; az elmélet, amely szerint a mo- ! dern ember csoportjai csak ! azután kezdtek állandó lakó- j helyeket létrehozni, hogy ki- ; rajzottak Afrikából, és benépe- ; sítették Európát és Ázsiát.

! Az ásatásokat végző csapat I egyik tagja egyedülállónak | minősítette az első kormegha- ; tározás alapján a középső I paleolitikumból fennmaradt ! települést. Közlése szerint a ! helyszínen egyebek között | egy kezdetleges faépítmény ; maradványaira és egy pattin- ! tott kőszerszámok készítésé- 1 re szolgáló „műhely” nyomá- I ra akadtak, de találtak egy ; olyan részt is, ahol valószínű- ; leg az elpusztult állatok tete- I mét darabolták fel. A lengyel ! régészek az Oxfordi Egyetem ! tudósaival karöltve folytatják ; a körzet geológiai feltárását.

I „Mesélnek" ja tetvek...

; New York. Az emberen élős- ! ködő tetvek génjeinek tanul- ! mányozásával képet lehet al- ! kötni arról, hogy milyen na- ; gyobb népmozgások zajlottak ; le az évezredek során - állítja Éegy új tanulmányi .-tíájiró élős- ! ködők mintegy 25 millió éve a ! főemlősök állandó kísérői, ; utóbbiak jelentik fő táplálék- ; forrásukat. Amikor a mai em- ! bér hordái elhagyták Afrikát, ! hogy benépesítsék a bolygót, a I tetvek - afféle kéretlen útitár- ; sakként - velük tartottak.

; Az MTI információja szerint ! Marina Ascunce, a Floridai ! Természettörténeti Múzeum j rovartudósa kollégái segítsé- ; gével 75 tetű sejtmag-DNS-ét ; vette szemügyre. A rovarokat ! a világ tíz tájáról - Ázsia, I Észak-Amerika, Közép-Ameri- > ka és Európa különböző vidé- ; keiről - gyűjtötték össze, Ne- | pálból és Kanadából ruhatetű- ! két szereztek be. Kiderült,

! hogy például a Hondurasban ; honos élősködő rendkívül ha- ; sonlít ázsiai rokonára. Ez azt I jelentheti, hogy a közép-ame- ! rikai országban vizsgált tetű ! ősei az amerikai földrészen el- ; sóként letelepedő emberekkel ; együtt érkezhettek.

; Tanulnak a i tapasztalatokból

! NewYorit. A csuklyásmajmok

! szándékosan a lapos oldalukon ! helyezik le a pálmadiót, hogy ; szilárdan feküdjenek, mielőtt ; feltörnék őket-jöttek rá az MTI ! beszámolója szerint amerikai ! kutatók, akik szerint a jelenség ! azt bizonyítja, hogy az ember ; távoli rokonai tapasztalati úton ; gyűjtenek információt eszköze- ! ik minél hatékonyabb haszná- ! latára. Dorothy Fragaszy, a Geor- 1 giai Egyetem tudósa munkatár- ; saival táplálékszerzés közben j figyelte meg a majmokat. Kide- ! rült, hogy az apró állatok jóval ! gyakrabban fektették lapos ol- ! dalukra a diókat, mint az a ; találomszerű elhelyezésből kö- 1 vetkezett volna.

1

I

?

I

I

4

Y í