Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-01 / 51. szám

NOGRADMIdRFi» 2013. MÁRCIUS L PÉNTEK Nem akarunk mindent megváltoztatni... Be kell fejezni „a minden­kinek megígérem, amit hallani szeretne” politizá­lást is, mert ebből jogo­san van elege a magyar társadalomnak - mondta Boldvai László, megyénk és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakciójának országgyűlési képviselője lapunknak adott interjú­jában. Vele beszélget­tünk, többek között az or­szág és megyénk helyze­téről, de arra is rákérdez­tünk, hogy egy esetleges szocialista kormányzás esetén ők milyen változ­tatásokat eszközölnének?- Az MSZP sokszor éles kritikát fogalmazott meg a kormány gaz­daságpolitikájával szemben, vala­mint többször is keményen bírálta a rendszer szintű átalakításokat. Az egyik legnagyobb ellenzéki párt padsoraiban ülve ön hogyan érté­kelné az elmúlt időszak kormány­zati teljesítményét?- Én azt látom, hogy rosszabb állapotban van az ország mint 2010-ben, a kormányváltáskor. A Fidesz az általuk jó teljesítmény­nek ítélt kormányzást különböző kommunikációs trükkökkel pró­bálja az emberekbe belesulykolni. Ez arról szól, hogy jobban élnek, mint 2010-ben. Ezzel szemben én azt látom, hogy jelenleg két világ van Magyarországon. Az egyik a „tündérmese világa”, amelyben a Fidesz vezérkara él, és van a való­ság, amiben Magyarország közel tízmillió állampolgára. Abban hi­bázott a kormánypárt, hogy azt hiszik és azt gondolják, hogy a magyar társadalom, a magyar nép ezeknek a kommunikációs trükköknek hosszú távon képes bedőlni. Úgy gondolom, a Fidesz valós társadalmi problémákat vet fel, viszont ezek mindegyikére rossz válaszokat ad. 2010-ben lett volna esély jó kormányzásra, ha nem ezeket a buta, rossz és kife­jezetten a magyar társadalom többségével szembenálló politikai célkitűzéseket választják.- A Fidesz gazdaságpolitikájá­nak önök mely részeit vitatják?- Gyakorlatilag az egészet ki le­het dobni, amit most unortodox gazdaságpolitikának hívnak. Ez azt eredményezte, hogy Magyarország az elmúlt években egyrészt elve­szítette a gazdaság növekedését, másrészt elveszítette a csatát az ál­tala fő célkitűzésként hangoztatott, államadósság-csökkentő harcban. Egyelőre az történik, hogy létre akarnak hozni egy olyan társadal­mat, amiben létezik egy 10 száza­léknyi kifejezetten jól kereső réteg, akiket az adórendszeren keresztül támogatnak, és van a 90 százalék, aki ennek szenvedő alanya és gya­korlatilag kifizeti ennek a víziónak az árát Nem csináltak mást az egy­kulcsos személyi jövedelemadóval, minthogy elvették a jövedelmet a társadalom 90 százalékától, akik csak átlagbért kapnak, vagy az alatt keresnek, és odaadták a felső 10 százaléknak. Az adójóváírás, an­nak idején a szocialista kormányok alatt is jól működő rendszerének megszüntetésével pedig azt sike­rült elérni, hogy a bruttóban maga­sabb minimálbérből kevesebb ma­rad a dolgozók zsebében. Szerin­tem ez a torz társadalomkép, ame­lyet a miniszterelnök megálmodott, tükröződik ebben a személyi jöve­delemadó-politikában. S a nagy trükkök tárháza kifogyhataüan, hi­szen az elmúlt időszakban úgy jékoztatást kaptam, hogy a velem készített felvétel megsemmisült. Ezért felajánlottam, hogy ezt a be­szélgetést ismételjük meg, így a hiányzó felvételt annak rendje és módja szerint pótolhassuk. Erre azóta sem került sor...- Mi volt az ön akkori és mi a je­lenlegi álláspontja?- Érdemes a főiskola helyzetét a számok világából megközelíte­ni. A 2010-es évhez képest az ak­kori 190 milliárd forintról a felső- oktatásra fordítható pénz 124 mil­liárd forintra csökkent. Ezen felül szűkítették a hallgatói létszámot, bevezették az egyetemi tandíjat is. Már 2010 előtt sem volt jó a sal­gótarjáni főiskola helyzete. A szá­mok azt mutatták, ahhoz, hogy ne termeljen veszteséget, az évfo­lyamokon legalább 600-800 diák­nak kell tanulnia. Ez többek kö­zött már demográfiai okokból sem volt tartható. Akkor azt gondol­tuk, hogy a megyénk egyetlen fel­sőoktatási intézményére szükség van, hiszen ez több mint gazdasá­gi kérdés, s ezt a helyi és a megyei fideszes vezetés is belátta. Abban egyeztünk meg, hogy a három ak­kori szereplő - az állam, a megye és a város önkormányzata - is hozzáteszi a maga támogatását a főiskola megsegítése érdekében. Ezt az intézmény vezetése is elfo­- Az emberek manapság a „lá­bukkal szavaznak”. Például csak végig kell menni Salgótarján vá­rosának utcáin, majd' minden második ház eladó és minden második üzlet üres. Nem tudunk mondani olyan salgótarjánit, aki­nek már ne ment volna el isme­rőse, rokona, barátja a városból. Nemcsak a fiatalok, akik máshol tanulnak, hanem a szakmunká­sok, akiknek jelenleg nincsen helyben munkájuk. A középge­neráció is elindult, akik követik gyermekeiket, s lassan elindul­nak azok a nyugdíjasok is, akik­nek van egy kis mozgásterük. Ugyanez igaz az ország esetében is, statisztikailag kimutatható, hogy 2010 óta majdnem 500 ezer magyar indult útnak, dolgozik és él külföldön. Az ő munkájuk na­gyon hiányzik az ország teljesít­ményéből, ez becslések szerint 1000 milliárd forintot tesz ki. Az emberek kivándorlásának mér­téke meghaladja az 1956-ot köve­tő emigráció számadatait.- Hogyan képesek a balolda­lon megerősödni, mivel tudnak felkészülni a kormányzásra, mi­lyen alternatívát adnak önök a nógrádiaknak?- Egyrészt már javában zajlik az MSZP programalkotási folyama­ta, amelynek gazdaságpolitikai el­akkor azonnal minden jóra fog for­dulni. A realitásokat figyelembe véve, minimum középtávon lehet érdemi eredményeket felmutatni, de csak nagyon szisztematikus, konzekvens és kitartó munka árán. Kompromisszumra és szé­les körű összefogásra van szükség azoktól, akik még itt élnek me­gyénkben. Korábban is azt állítot­tam, hogy megyénk kitörési lehe­tőségét az adná, ha infrastrukturá­lisan is sikerülne bekapcsolni a budapesti agglomerációba. A má­sik kitörési pont a humánerőfor­rásba való invesztálás, egy erős oktatási rendszer, egy jó szakkép­zés. A harmadik egy nagyon ko­moly zöld- és bamamezős beru­házás megalapozása, annak elő­készítése lenne. E három alapfel­tételeinek megteremtésével el­mondhatnánk magunkról, hogy van megfelelő infrastruktúránk, rendelkezünk kiváló humánerő­forrással, és van területünk, aho­vá ezeket a beruházni vágyó cége­ket le tudnánk telepíteni. Mind­ezek centrumában pedig a mun­kahelyteremtés állna.- Ha megnyerik a választáso­kat, akkor milyen változtatásokat eszközölnének?- A Fidesz által felépített rend­szer egy részét gyorsan meg lehet változtatni, ha van hozzá alkotmá­kommunikálták, hogy a kormány nem megszorít és nem az embe­rektől veszi el a pénzt, hanem a nagy multinacionális cégektől. Ez az állítás pedig csak egy ideig mű­ködik, ugyanis minden egyes szek- torális különadót, amit a Fidesz kor­mány kivetett - legyen az a bank-, az energia-, vagy a telekommuniká­ciós szektor-, végső soron a szám­lákban és a szolgáltatások díjaiban a magyar átlagemberek és a ma­gyar vállalkozások fizetik meg. Ilyen a sárgacsekkadó, a biztosítá­si adó, a tranzakciósadó, a telefon­adó. Ennek végeredménye az lett, a magyar gazdaság gyakorlatilag közvetlen versenytársaival - Romá­niával, Szlovákiával, Szlovéniával, Csehország­gal, vagy Len­gyelországgal - szemben el­vesztette ver­senyképessé­gét- Milyen problémákat lát még?- A legna­gyobb problé­ma, hogy nincs olyan felelős befek­tető, aki en­nek a kör­ne kivetni, hiszen ez visszafogja a magyar gazdaságot, a magyar vál­lalkozásokat, s közvetlen verseny- hátrányt okoz. Ha a vállalkozások nem kapnak hitelt, akkor nem bő­vülnek, és nem teremthetnek új munkahelyeket. S hol vagyunk még a Fidesz által ígért egymillió új munkahelytől? A jelenlegi köz­munkaprogramról már annak in­dulásakor is az volt a véleményem, hogy 47.000 forintból és pár kecs­kéből nem lehet ma Magyarorszá­gon megélni. Aki pedig azt állítja, hogy igen, azt arra kérném, próbál­ja meg.- Az MSZP szerint meddig tart­ható fenn a Fidesz ön által említett „tündérmese világa”? mánynak elhinné egyetlen szavát is. A Fidesz-kormány tehát elvesz­tette a nemzetközi bizalmat. El­vesztette azon egyszerű oknál fog­va, hogy az eddigi gyakorlattól el­térően visszamenő hatályú jogsza­bályokat alkotott, amely demokra­tikus országokban soha nem fordulhatna elő. Nincs olyan befek­tető, aki elhinné azt, hogy érdemes Magyarországra hozni a pénzét és ez itt biztonságban is lesz, ugyan­is kétséges, hogy az a megállapo­dás, amelyet a kabinettel kötött, ér­vényes lesz holnap és holnapután is. Ennek az a következménye, hogy a beruházások soha nem lá­tott mértékű mélységben vannak. Beragadtak, többek között mert nincs hitelezés, az itt lévő bankok a rájuk kivetett adókat fizetik, nem pedig fejlesztési célokra fordítják, vagyis nem helyeznek ki hitelt. Hangsúlyozom, mi nem azt vitat­juk, hogy nincs szükség banki kü­lönadókra - hiszen ezt még a Gyurcsány-kormány vezette be -, hanem nem ekkora mértékűre. To­vábbá ezt csak ideiglenesen lehet­- Az a rossz hírem van a ma­gyar társadalomnak, ha az Or- bán-kormány marad hatalmon, ez a világ időtlen-időkig fenntart­ható. Csak példaként az oktatás- politikájukat említeném. A jövő­ben már csak az tud komoly szin­tű tanulmányokat folytatni, aki a legfelsőbb 10 százalékhoz tarto­zik. A többieknek nagyon nehéz­zé válik egy egyetemi diploma megszerzése, így elveszíthetik mobilitásukat is.- Ha mára felsőoktatást szóba hozta, mi a helyzet a salgótarjáni főiskolával?- Ebben a kérdéskörben ren­geteg kritikát kaptam a Fidesz- től, többek között a Salgótarjáni Városi Televízió adásaiban is. Mi­vel az utóbbi években ott nem volt lehetőségem álláspontomat is­mertetni, ezért megkértem őket, hogy véleményem kifejtésére le­galább 20 percnyi időt biztosítsa­nak számomra. Erre lehetőséget is kaptam, a felvétel elkészült, de ez nem került adásba. Érdeklő­désemre, egy hét múlva azt a tá­gadta, s ez a rendszer működött három és fél éven keresztül. Kor­mánypárti politikusként akkor egyharmad-egyharmad mértékű támogatásra tettem ígéretet. A másik két szereplő ott csúsztat, hogy azt állítják, csak ők állták ennek a költségeit és én nem tet­tem ehhez semmit. Az igazság az, hogy az ígéretemet teljesítettem, hiszen az éves szinten közösen vállalt 90 millió forintból, ré­szünkről 30 millió forint - az omi­nózus belügyminisztériumi keret­ből -, 15 millió a megyei önkor­mányzat, 15 millió pedig a megye- székhely önkormányzat számlá­jára érkezett meg. S azok a felvetések, hogy ezek az összegek nem voltak költhetőek a főiskola támogatására, nem igazak. Sajná­lattal tudom megállapítani, az in­tézmény vezetésének hagytuk azt a kényelmes álláspontot fenntar­tani: „ha a helyieknek a főiskola nem fontos, akkor a budapesti központnak miért lenne az?”- Milyen problémákat lát még megyénk viszonylatában? képzeléseit már tavaly november­ben bemutattuk. Nem tartjuk elfo­gadhatónak a nem szolidáris, je­lenleg meglévő egykulcsos szemé­lyi jövedelemadó rendszert. Be kell fejezni „a mindenkinek meg­ígérem, amit hallani szeretne” po­litizálást is, mert ebből jogosan van elege a magyar társadalom­nak. Úgy gondolom, hogy ez év márciusáig elkészülnek a szocia­lista párt szakmai politikai füzetei is, amelyet társadalmi vitára bo­csátunk, hogy legyen mód és idő megvitatni elképzeléseinket a tár­sadalom minden rétegével. Ez kö­zös gondolkodást eredményez, amely segíti a majdani kormány­zati munkánkat. Nincs mese, van­nak olyan térségek - s ebbe tarto­zik Nógrád megye is -, amelyek­nek pozitív diszkriminációra van szüksége. Ez azért lenne fontos, hogy a már felgyorsult társadalmi problémákat megállítsuk. Ez nem fog egyik napról a másikra men­ni. A magam részéről nem szeret­ném azt a felelőtlen kijelentést ten­ni, ha az MSZP kerül hatalomra, nyozó többség. Sok elemét elő le­het készíteni például az Alkot­mánybíróság, a Költségvetési Ta­nács, a Médiahatóság szervezeti helyreállítása és hatáskörének visszaadása. Egy másik része vi­szont - a hosszú távú hatások - miatt csak nagyon nehezen vál­toztatható, ilyenek például a gaz­daságpolitika egyes elemei.-Ésa közigazgatásban?- Itt nem tartjuk szükségesnek a rendszerszintű változtatásokat A véleményünk az, hogy a helyi intézmények irányításának, a he­lyi közösségek kezében kell len­nie, hiszen ők ismerik legjobban az adott viszonyokat. Nem aka­runk centralizálni, nem akarjuk megmondani a központból azt, hogy ki legyen Bárnában, Salgó­tarjánban, vagy Lucfalván az isko­laigazgató. Az önkormányzatok és a helyi közösségek esetében a dön­tések ne a központban szülesse­nek. Nem akarunk mindent meg­változtatni, mert tiszteletben tart­juk az emberek nyugalmát. B.D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom