Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-27 / 71. szám

2013. MÁRCIUS 27., SZERDA MAGAZIN! I Kőkorszaki „kisplasztika" Az eddig megtalált egyik első ember alkotta kőkor­szaki „kisplasztika” lehet az a 14 ezer éves rénszar­vasagancsba vésett stili­zált ló, amelyre egykoron Franciaországban buk­kantak. London. Az agancsot valami­kor 1830 és 1840 között találták Nechersben, és a brit Termé­szettudományi Múzeum hatal­mas gyűjteményében őrizték. Tudományos jelentőségét azon­ban csak most tudták megfejte­ni a múzeum szakemberei. A francia falu papja, Jean-Baptistfe Croizet bukkant rá az ősi szarvasagancsra. Ember által ennél korábban készített vésett kisplasztika még nem került elő a világon, ezért feltételezik a ku­tatók, hogy ez az első vagy az egyik első ilyen megtalált kőko­ri lelet. A British Museum 1848-ban szerezte meg egy nagyobb gyűj­temény részeként 440 fontért, mai értéken több mint 25 ezer fontért. Amikor a természettu­dományi múzeum 1881-ben ki­vált a British Museumból, az agancsba vésett lovat kiállítot­ták, ám később, jelentőségét nem ismerve, a múzeum raktá­rába került. Az utolsó jégkor­szak vége felé készíthették kő­korszaki emberek. Bár ők vadá- szó-gyűjtögető életmódot folytat­tak, és még azelőtt éltek, hogy el kezdtek volna növényt termesz­teni, vagy az állatokat háziasíta- ni, gyakorlott műszaki embe­rek, művészek voltak. Vizet „fakaszt" Víz „fakad” egy óriáspla­kát-reklámtáblából Peru­ban. Nem csodáról van szó, hanem technikai új­donságról: a tábla a levegő páratartalmát gyűjti be és szűri filterek segítségével ivóvízzé. Bujama. A találmány a limai műszaki egyetem és egy rek­lámcég közös munkájának eredménye. A tábla naponta csaknem egy hektoliter vizet fa­kaszt. Három hónappal ezelőtt állt szolgálatba, azóta kilencezer liter ivóvizet adott. A párakinye­rő hirdetőtábla Bujama-falunál van, sivatagos vidéken, ahol jó pár ember nem jut tiszta vízhez. A területen a csapadékszegény­ség ellenére a levegő páratartal­ma kilencvennyolc százalékos. A „víztáblát” mindenestül ke­vesebb mint háromszázezer fo­rintnyi összegből építették meg. A tartályába összegyűlt vízből bárki vehet-ihat, csak meg kell nyitnia a levezető cső csapját. Tehetségek kerestetnek! Miskolc. Keresik Magyaror­szág legtehetségesebb informa­tika szakos hallgatóit: a Szuper­diák versenyre április 10-ig le­het jelentkezni. A megmérette­tésre a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos, a Java programozási nyelvet ismerő hallgatói jelentkezhetnek. A szakmai zsűri az első körben 15 diákot választ ki közülük, akik a következő fordulóban mérhetik össze tudásukat a Miskolci Egye­temen. További információk a http://markmyproféssor.com/sz Köze van a gyermekkori asztmához...- A légszennyezettség ugyanolyan súlyos té­nyezőként játszik közre a gyermekkori aszt­ma kialakulásában, mint a passzív dohány­zás - derült ki egy tíz európai városra kiter­jedő új tanulmányból. Genf. A kutatók becslései szerint a gyermekkori aszt­más esetek kialakulásának 14 százalékáért a forgalmas közlekedési útvonalak mentén tapasztalható lég­szennyezettség a felelős. A European Respiratory Jour­nal című folyóirat internetes oldalán közölt - az MTI ál­tal idézett - tanulmány emlékeztet arra, hogy az Egész­ségügyi Világszervezet becslései szerint a gyermekko­ri asztmás esetek 4-18 százaléka a passzív dohányzás­sal van összefüggésben. A közlekedéssel összefüggő légszennyezettségről ed­Kevesebb mint ötezer fo­rintból épített egyszerű szerkezetű, guruló, aka­dálykerülő robotot Kecsenovity Egon, a Sze­gedi Tudományegyetem harmadéves anyagmér­nök hallgatója, akinek munkáját az intézmény 2013-as innovációs verse­nyén díjazták. A KITT-E névre keresz­telt szerkezetet bemutatva - az MTI tudósítása szerint - Kecsenovity Egon elmondta: a vi­lághálót böngészve döntötte el, hogy felépít egy rendkívül olcsó, oktatási célokra használható ro­botot. Hasonló, egyedileg progra­mozható berendezést egy multi­nacionálisjátékgyártó 70-80 ezer forintért kínál. Korábban az Egye­sült Államokban, Nyugat-Európá­ban vagy akár Magyarországon összeállított robotok is lényege­sen - háromszor-hatszor - drá­gábbak voltak azonban, mint a célul kitűzött ötezer forintos ár. A diák szerint ennek oka első­sorban az volt, hogy a készítők túlságosan borsos árú alkatrésze­ket használtak föl, amelyek azon­ban egy kis türelemmel és ottho­ni munkával kiválthatók. A K1TT- E váza tartós és könnyű préselt fa­lemezből készült, a szerkezet két fix kerekét egy-egy elektromotor hajtja, a kanyarodást pedig boly­gókerék teszi lehetővé. A robot irányításáért mikro- vezérlő felel, amely a jeleket a be­rendezésbe épített szenzorokból kapja. Ha akadálynak ütközik, az eszköz programjának megfelelően új utat keres. A hallgató tájékozta­tása szerint jelentős költségcsök­kentést tett lehetővé, hogy a robot áramköreit maga tervezte meg, és a paneleket is kézzel rajzolta. Kecsenovity Egon úgy véli, hogy a robot kiválóan használha­tó oktatási célokra, hiszen építé­se során a szakkörökön, kurzuso­kon részt vevő diákok komoly elektronikai, programozási isme­reteket szerezhetnek. Nem be­szélve arról, hogy csekély anyagi befektetéssel látványos ered­mény érhető el. ígéretes az új eljárás pán asztmás tüneteket vált ki, most viszont első ízben becsültük fel azon asztmás esetek százalékos arányát, amelyek valószínűleg nem alakultak volna ki, ha az eu­rópaiak nem lettek volna kitéve a közlekedéssel össze­függő légszennyezettségnek - húzta alá Laura Perez, a tanulmány vezető szerzője, aki a Svájci Trópusi és Köz­egészségügyi Intézet munkatársaként dolgozik. Az Európai Bizottság a Levegő évének nyilvánította 2013-at. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a fi­gyelmet a tiszta levegő fontosságára és a levegőminőség javítását célzó programokat szorgalmazzon szerte az Európai Unióban. dig úgy vélték, hogy csupán asztmás tüneteket vált ki, és a forgalmas utak menti levegő mérgező anyagait nem hozták összefüggésbe a krónikus asztma kialakulásával. A szakemberek most olyan járványtani tanulmányok adatait használták fel, amelyek azt mutatták, hogy a közlekedési útvonalak mentén tapasztalható, forgalom­mal összefüggő légszennyezettség magas szintjének ki­tett gyerekek esetében magasabb volt az asztma előfor­dulásának aránya, még az olyan releváns tényezők figye­lembe vétele mellett is, mint a passzív dohányzás és a gazdasági-társadalmi körülmények. A kutatók becslései szerint a vizsgált tíz városban ta­pasztalt asztmás esetek 14 százaléka volt köthető a köz­lekedési útvonalak menti légszennyezettséghez. A ku­tatók figyelembe vették a városi lakosságok egészség- ügyi állapotában lévő különbségeket is.- A légszennyezettségről eddig úgy vélték, hogy csu­Egy Japánban kifejlesztett új eljá­rásnak köszönhetően az emlőmeg­tartó műtéten átesett mellrákos nők képesek lehetnek „újranöveszteni” az eltávolított mellszövetet. Tokió. Az MTI beszámolója szerint japán kutatók az érintett nők saját őssejtjeit és más testrészeikből származó zsírszövetet kombináltak és ültettek be az emlőmegtar­tó műtét során eltávolított szövetek helyé­re. Zsírszövet felhasználásával már koráb­ban is próbálkoztak a mellszövet regenerá­ciójával, ám az csak 30 százalékban volt si­keres, mivel a legtöbb esetben a zsírsejtek hamar felszívódtak. Az őssejtek hozzáadá­sával azonban sikerült 70-90 százalékra növelni a regeneráció esélyét, miután olyan új vérerek jöttek létre, amelyek képesek voltak megfelelően ellátni, fenntartani az új szövetet. A The Daily Telegraph online kiadásá­ban ismertetett tanulmányhoz, amelyet Nakajama Bin, a Tottori Egyetem professzo­ra vezetett, összesen öt, 30 és 60 év közöt­ti nőt választottak ki. Egy év elteltével a kutatók mindegyik esetben sikeresnek nyilvánították a beavatkozást. Senkinél sem alakult ki fertőzés, és a rák sem újult ki. Nakajama professzor szerint a tanul­mány célja az volt, hogy ellenőrizzék az el­járás biztonságosságát. A kutatók abban reménykednek, hogy Japánban már egy éven belül alkalmazható lesz a módszer, ez azonban nagyban függ az őssejtek fel- használásáról szóló szabályozástól, amelyről várhatóan idén dönt a kormány. Rachel Greig, Nagy-Britannia vezető mellrákellenes jótékonysági szerveze­te, a Breakthrough Breast Cancer mun­katársa szerint izgalmas a japán tanul­mány. Mivel azonban a vizsgálatokat kis mintán végezték, és még nagyon ko­rai szakaszban vannak, egyelőre nehéz megmondani, milyen szerepe lehet az új eljárásnak a mellrákos páciensek jö­vőbeni kezelésében. Mindenesetre hoz­zátette: érdeklődéssel figyelik majd a fejleményeket. Világszerte egyre több klinikai vizs­gálat összpontosít az őssejtek felhasz­nálásával végzett mellműtétekre, kuta­tók azonban korábban arra figyelmez­tettek, hogy az eljárások biztonságossá­gának bizonyításához többéves megfi­gyelésekre van szükség. 1 t I I » ) ag p., H JF 9 fi mm M ff H m gjyi m áM B I f B flkanálvkanim rAhAt ata7ai< TAnniriÁI Hnduaiynci uiu i uuui uictci lui iiiiuui

Next

/
Oldalképek
Tartalom