Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-25 / 69. szám

4

NOGRADMWp

2013. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ

A biztosabb megélhetésért

még sokat kell tennünk

„Magyarország jobban teljesít, de még mindig sok a teendőnk” - mondta Bállá Mihály, megyénk országgyűlési képviselője, a Fidesz politikusa. A képviselővel készített interjúban többek között az ország gazdasági helyzetéről, megyénk aktuális problémáiról, s Nógrád lehetséges jövőképéről is beszélgettünk.

Báli Dániel- Országgyűlési képviselőkéntön hogyan értékelné az elmúlt években bekövetkezett változásokat?- Elsőként arról kell számot vetnünk, hogy a 2010-es választásokat követően milyen állapotban volt Magyarország, így ezzel ösz- szefüggésben megyénk is. Nem árt emlékeztetni magunkat arra, hogy 2010-ben országunk gazdaságilag szinte a csőd állapotában volt, közel azonos helyzetben, mint Görögország. Hatalmas volt az államadósságunk, amely elérte a GDP 83 százalékát. Ezenfelül az ország költségvetési hiánya is jóval magasabb volt a megengedettnél, ami 4,5 százalékos arányt tett ki, ráadásul a 2008-2009-es válság még mélyebbre taszította az ország gazdaságát Óriási adósságszolgálatunk van, amelynek nagy része a még 2009-ben, az akkori Gyurcsány- és Bajnai- kormány által felvett IMF hitelek törlesztéséből fakad. Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy 2011- től, Magyarország negyedévenként 240-270 milliárd forintot fordít hiteltörlesztésre. Ez éves szinten nagyjából 1300 milliárd forint- Mindezek ismeretében, ön szerint milyen irányban mozdultelaz ország és annak gazdasága?- Egyrészt a kormány döntéseinek köszönhetően ma már elmondhatjuk, hogy Magyarország jobban teljesít, mint pár évvel e- zelőtt. Csökkent az államadósság, sikerült a költségvetés hiányát 3 százalék alatt tartani. Utóbbi azért is fontos, mert az Európai Unió országunk ellen túlzottdeficit-eljá- rást folytat, így Magyarország európai uniós pénzektől eshet el. Másrészt alapjaiban kellett megváltoztatni az ország működését, legyen szó a közigazgatásról, az oktatásról, a helyi vagy országos ügyek intézési módjáról, jogszabályi kereteiről. A negatív hangvételű kritikák ellenére a kormány ezeket a változtatásokat következetesen, több lépésben vitte véghez. A kormány, a lakosság terheinek csökkentése érdekében döntött úgy, hogy nagyobb mértékben vonja be a közös teherviselésbe azokat a nagyvállalkozásokat és szolgáltatókat, amelyek a válság ellenére is hatalmas nyereséget tudtak elkönyvelni. Erről nemcsak Magyarországon, hanem Európában is vitát folytattak, amelynek központi témája az volt, hogy az előbb említett cégek vegyék ki jobban a részüket a közös teherviselésből. Ha körbenézünk Európában, akkor azt láthatjuk, hogy nemcsak Magyarország, hanem más országok is éltek ezzel

a lehetőséggel. Hasonló döntés volt a devizahitelesek megsegítését megcélzó törvényjavaslat is. Mintegy 320.000 család tudott élni ezzel a lehetőséggel, volt, aki végtörlesztés formájában, s volt, aki árfolyammegkötés formájában szabadult az adósságcsapdából. A kormány jól mérte fel a helyzetet, hiszen az ország eladósodottsága mellett nagyon sokan kerültek abba a helyzetbe, hogy jónak tűnő hitelkonstrukciók keretében lakásvásárlásra, de kiderült, hogy súlyos adósságba kerültek, hiszen akár kétszeresére is nőtt a törlesztő részletük. Egyúttal sikerült az önkormányzatok adósságát is konszolidálni, mely közvetve a településeken élőket segíti. Ha nem ezeket a döntéseket hoztuk volna, akkor egy olyan adósságspirálba kerültünk volna, mint Görögország.- Az ország pénzügyi stabilizálása mellett fontos lenne a gazdaság teljesítményének növekedése is...- Ez a következő lépés. A stabilizálás legfőbb célja, hogy megteremtse a gazdaság növekedésének lehetőségét. Nehéz a helyzet, hiszen Európa több országában is mély válság van, gondoljunk Spanyolországra vagy újabban Ciprusra. Nehéz a gazdasági növekedés erősítése szerte az Európai Unióban, de egyre több biztató jelet tapasztalhatunk. Visszatekintve a statisztikai adatok azt is alátámasztják, hogy 2002 és 2010 között a szocialista kormányok idején megduplázódott a regisztrált munkanélküliek száma, miközben a rezsiköltségek kétszeresére és háromszorosára növekedtek. Ezért is kiemelten fontos feladat a rezsicsökkentés és a munkahelyvédelmi akcióterv következetes végigvitele. Emellett a kormánynak segítséget kell nyújtania a hazai vállalkozásoknak is. A magyar vállalkozások ugyanis nem rendelkeznek akkora tőkével, mint külföldi versenytársaik. A tőke hiánya versenyhátrányt okoz, például ha nincs elég pénz a vállalkozás fejlesztéséhez, beruházásokra vagy akár a pályázatok esetében önerőre sem. Erre a célra a kormány nyitott egy önerő támogatási pályázati csomagot. Én annak vagyok a híve, hogy a fejlesztések esetében olyan cégek érvényesülhessenek jobban - természetesen megfelelve az előírásoknak - akik elsősorban helyben, Magyarországon fizetik be az adókat. Akik helyben tudnak garanciát vállalni arra, hogy az elvégzett munkájuk jó minőségű lesz, legyen szó a legkisebb rendelőintézet felújításától, a komolyabb városfejlesztési beruházásokig. Persze ez leginkább a kis és közepes vállalkozásokra igaz. A külföldi érdekeltségű vállalkozásoknak pedig abban kell segíteni, hogy megtalálják azokat a kereteket, amelyek között kiszámítható üzletpolitikát tudnak folytatni, s komoly beruházásokat megvalósítani. Szerencsére Balassagyarmaton több komoly ilyen cég is megtelepedett, úgy mint a Zöllner, a PARAT vagy a Delphi. Ezek a cégek pályázatok útján különböző támogatásokat kaptak és kapnak a fejlesztési terveikhez. Ezeknek köszönhetően munkahelyek teremtődnek, s ez egy kardinális kérdés lesz megyénk jelene és a jövője szempontjából is.- A kedvező gazdasági klíma megteremtésében elengedhetetlenül fontos az önkormányzatok és a cégek hatékony együttműködési képessége. Az adósságkonszolidációt hogyan értékelné?- A kormány egy óriási vállalkozásba kezdett azzal, hogy az önkormányzatok adósságterheit átvállalta. Azt is látni kell, hogy az eladósodás nem minden esetben a felelőtlen gazdálkodás következménye volt, hanem sokszor a kötelezően ellátandó feladatok terhei. Az adósságkonszolidáció hatása a mindennapokban is jelentkezni fog, hiszen a felszabadult összegeket az önkormányzat más dolgokra költheti, például felújításokra, sportra vagy kultúrára. Összefoglalva elsőként az ország stabilizálása történt meg, így a gazdaság lépésről-lépésre jobban tud teljesíteni, ami pozitív hatással lesz megyénkre és térségünkre is. Bízom benne, hogy azok a változások, amelyek elindultak az elmúlt időszakban az pozitív hatással lesznek az emberek életére is.-Azon által részletezett lépések és a pozitív változások ellenére még mindig vannak olyan területek, amelyek eléggé problematikusak...- Igen. Nagyon nagy naivitás lenne részemről, ha kijelenteném, hogy már minden probléma megoldódott és minden rendben van, így nagyon sok még a teendőnk. Az elkövetkezendő évek legnagyobb kihívása pedig a még több munkahely teremtése és a foglalkoztatottság növelése lesz.- Ebből a szempontból Nógrád megye mégnem áll jóL.- Több okot is fel lehet sorolni, hogy miért rendelkezünk ilyen

rossz foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatókkal. Az egyik legfontosabb ok megyénk iparának fokozatos leépülése, hiszen annak idején a nehézipar rengeteg embert foglalkoztatott, leginkább Salgótarján környékén. A rendszerváltást követően a munkanélküliség megugrott, s ennek következtében egy nagyon nehéz folyamat indult el megyénkben.

Az elmúlt 15-20 évben Nyugat- Nógrádban a mezőgazdaság mellett az építőipar volt a legnagyobb foglalkoztató ágazat, különösképpen Budapest közelsége miatt. A 2008-as válság miatt az addig dinamikus ingatlanpiac összezuhant, egyre kevesebb lakás épült, s emiatt munkahelyek szűntek meg. Megyénk szempontjából nagyon fontos döntés volt a szabad vállalkozási övezetek kialakítása. Ezek az előnyök és köny- nyítések mind-mind a munkahelyteremtést segítik elő. Az itt működő vagy beruházni vágyó cégek komoly támogatásokat tudnak igénybe venni, de hasonlóan jó döntés volt a munkahelyvédel- mi akcióterv is. Mindezek rövid és hosszú távon is segíteni fognak a munkanélküliség problémájának megoldásában.- Nógrád megye ezen térsége szemmel láthatóan jobb helyzetben van. Kevesebb a munkanélküli, több cég is sikeresen működik.- Igen, ilyen szempontból jobb helyzetben van. Hiszen Balassagyarmaton vagy Rétságon stabil cégek telepedtek meg 2000-2003 között. A rétsági és a balassagyarmati ipari térség a válság ellenére is jól tartja magát, s ahogy azt már említettem, a közeljövőben ezek a cégek jelentős beruházásokra készülnek, amelyekhez jelentős pályázati forrást nyertek el. Egyben hallani néhány érdeklődőről, köztük magyar vállalkozásokról, hogy a térségünkben

fejlesztenének és hoznának létre kisebb- nagyobb üzemeket. Bízom benne, hogy a közeljövőben ezek a beruházások munkahelyeket fognak teremteni. A megyének a munkanélküliségi mutatói sokszor az alacsony képzettség és az iskolázottság hiánya miatt is magas. Ezen a területen is van mit fejlődnünk, mert ha hosszabb távon gondolkodunk, akkor át kell gondolnunk, hogy mik azok a célok, amelyeket meg akarunk valósítani. Össze kell hangolni a munkát, az itt működő cégek igényeihez is kell képezni a szakembereket. Ez a rendszer már jól működik Németországban.- Ehhez viszont jó állapotú utak, gyors és biztonságos közlekedési és szállítási útvonalak kellenek. Milyen infrastrukturális beruházásokra számíthatnak a térségben élők?- Infrastrukturális beruházások között tavasszal elindul a Dejtár-Nagyoroszi közötti szakasz teljes pályás útfelújítása. Hasonlóképpen megújul a Bánk- Felsőpetény és a Bánk-Romhány közötti szakasz is. Sajnos be kell látni, hogy az útjaink nem erre a hatalmas teher és kamion forgalomra lettek tervezve. Természetesen nagyon fontosnak tartom, hogy az úthálózat rendben legyen. Ahol lehetőség van, ott teljes felújításra van szükség, ahol pedig nem, ott el kell végezni a megfelelő javítási és karbantartási munkálatokat. A télvégi olvadások után, a fagykárok miatt sajnos rengeteg hiba jött elő. Remélem, hogy minél hamarabb helyre tudják állítani a tél okozta károkat. Visszatérve a beruházásokra, a 22-es főútnál egy Érsekvadkert-Rétság közötti szakasz újulhat meg. A közlekedés minőségének javítása szempontjából ennek megvalósulása egy fontos lépés lenne. A 2-es főút pedig egy komoly lehetőséget biztosít a térség számára. Jelenleg úgy tűnik, hogy sikerül elindítani azt a programot, amely a főút Vácig történő kiszélesítését tenné lehetővé. Ez nemeseik gyorsabbá, hanem biztonságosabbá is tenné a közlekedést. Alapvetően óriási előrelépés, hogy Rétság és Balassagyarmat térségéből, ma már egy óra alatt el lehet érni Budapestet. A jó úthálózat ugyanis elősegíti a cégek betelepülési hajlandóságát is.- Ezen kívül még milyen fejlesztések valósulhatnak meg a közeljövőben?- Fontosnak tartom a helyi egészségügyi fejlesztéseket is, legyen szó a balassagyarmati kórházról vagy a folyamatban lévő, a rendelőintézetek felújítására kiírt pályázatokról.

Az elmúlt években pedig jelentős összegek érkeztek turisztikai célú fejlesztésekre, egészségturizmusra is. Utóbbi olyan szolgáltatásokat teremt meg a külföldi vendégek számára, ami bevételt termel, munkahelyeket teremt az országban. Úgy gondolom, hogy utóbbi területen megyénk nem szerepel rosszul.

Az embernek országgyűlési képviselőként az is a dolga, hogy az önkormányzatokkal, a térségi

I

ügyekkel is képviselje az ügyeket. Egymagámban sajnos nem tudok munkahelyeket teremteni, ehhez nagyon széles összefogásra van szükség, amelyben az ön- kormányzatok, a vállalkozások, a szakemberek, a kormányzati és civil szervezetek összefogására van szükség.- A fejlett ipari országok jövőjüket a kutatásra és fejlesztésre (K+F), valamint az innovatív technológiák alkalmazására alapozzák. Megyénkben elképzelhető egy ilyen irányú „súlypontáthelyezés ”?- Megyénk lehetőségeit és léptékeit alapul véve a Delta-Tech kifejezetten az innovatív fejlesztések irányába mozdult el, de Rétságon is működnek K+F cégek. Fontos megemlítenem, hogy egy cég számára akkor vonzó egy terület, ha ott céljaikat hosszú távon tudják megvalósítani, s emellé stabil piaccal is rendelkeznek. Hiszen stratégiában és hosszú távban gondolkodnak. Ha ehhez segítséget kérnek, akkor ebben mi partnerek vagyunk, s szerintem az önkormányzatok és az azokat vezető polgármesterek is.- Milyen jövőjük lehet a falvaknak? Milyen szerepük lehet a felgyorsult ritmusú világunkban?- Az aprófalvas térségek rengeteg problémával küszködnek, így az itt lévő településeknek is meg kell találniuk a kitörési pontjaikat. Ebben a tekintetben is fontos az összefogás, például a helyi termékek előállítása, a közös projektek kigondolása és megvalósítása, vagy az állami lehetőségek kihasználása. Több jó példát tudok mondani. Ilyen Szirák, ahol a Start közmunkaprogram keretén belül a gyógynövénytermesztéssel foglalkoznak, s ebben a tekintetben vannak továbblépési szándékaik is. De sorolhatnánk jó példákat a Karancs-völgyéből is. Szécsényben is több mint 300-an vehetnek részt közmunka és startmunka programban. Ezek egy jó lehetőségek, hogy helyben élők akár ilyen módon is munka- lehetőséghez jussanak. A másik példa Drégelypalánk, ahol az élelmiszeripar egyre több munkahelyet tud teremteni a környező falvakban élők számára. De még sok a teendő.- És milyen utakon indulhat el

megyénk?- Az elmúlt két hónapban többször is találkoztam a helyi polgár- mesterekkel és a térségben működő vállalkozások vezetőivel is. Nagyon fontosak voltak ezek az egyeztetések, hiszen nem mindegy, hogy milyen koncepciókat alkotunk a következő, 2014-2020- as európai uniós tervezési időszakra. Országgyűlési képviselőként is fontosnak tartom ezeket a visszajelzéseket, mert így tudjuk kialakítani azt a területfejlesztési koncepciót, ami a térség és egész Nógrád megye jövőjét, fejlődését is meghatározhatja. Nagyon sok szépsége van megyénknek, hagyományai, egyedi kultúrája, gasztronómiája. Az a szándékunk, hogy egy még hatékonyabb együttműködés alakuljon ki a szereplők között. Az itt élők biztosabb megélhetésért még sokat kell tennünk közösen.

i

k

1