Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-07 / 32. szám

Megéheztek a szocialisták Retro érzés indult el az országban. MUNKÁT, KENYERET! Ismerős szlogen ez, még a fülembe cseng a '70-es, '80-as évekből, csak akkor még a szocializmust építettük. A lógó, a kalapácsot lendítő munkás pedig a „munkásököl, vasököl, oda csap ahová köll” szlogent sugallja. Azonban a szocialisták által grundolt tö­megmegmozdulás nem mindenkinél egyértelmű. A minap állok a buszmeg­állónál és óhatatlanul is megütötte a fü­lemet az éhségmenet, mint sztori, mert amúgy a délutáni sorozat mesélésekre már nem szokott reagálni a hallószer­vem. A számomra olyan 65 év körülinek látszó hölgy véleménye az volt, hogy ez az éhségmenet nagyon jó ötlet - majd jött a csavar -, mert meg kell mutatni a „kommunistáknak”, hogy nyolc év alatt tönkretették az országot és az embere­ket. Majd mikor a másik hölgy felvilágo­sította, hogy a „szocik” szervezik, a né­ni elámult. A szocik? - kérdezte. Igen, a szocialista párt éhségmenetet szervez, amelynek célja, hogy felhívja a kormányzat figyelmét az egyre nagyobb arányú szegénységre és munkanélküliség­re. Valószínű, hogy a szocialisták ezzel az akciójukkal elsősorban az emberek feledé- kenységére hagyatkoznak, hiszen 2010-ig, nyolc éven keresztül ők kormányoztak - erre majd később még visszatérek. De mi okozhatja a szocialisták éhségét? Az éhség oka többféle lehet, vegyük sorba! 1. Mennyiségi éhezés, ami azt jelen­ti, hogy nem eszünk eleget. Szerintem ezt kizárhatjuk, a politikusok többsége igenis rendszeresen és eleget étkezik. 2. Minőségi éhezés, amikor nem azt esszük, amire szükségünk van. Úgy gondolom, ezt is kizárhatjuk, mert a po­litikusok, köztük a szocialisták is azt esznek, amire szükségük van. 3. Félreértett éhezés: nem éhesek va­gyunk, hanem szomjasak. Ez sem nyert, ugyanis a szocialista és más politikusok isznak is - természetesen vizet. 4. Hamis éhségérzet: nem ételre vá­gyunk, hanem valami teljesen másra. Talán a kormányra kerülésre? Szerin­tem közelítünk a megoldáshoz. Talán a szocialisták nem is éhesek, csak valami másra vágynak. 5. Egészségügyi okok. Amikor példá­ul elfelejtettük, hogy már ettünk. Amné­zia. Lehet, hogy a szocialisták elfelejtet­ték, hogy már ettek, nem is keveset Most az igaz, hogy két éve nem esznek rende­sen, de hát nyolc évig volt lehetőség de­geszre tömni a bendőt. De elfelejtették, hogy nemrég álltak fel az asztaltól - job­ban mondva a nép kiállította a „cehhet”. Tehát, az éhségérzet ebben az esetben lelki tényezőkre vezethető vissza. Komolyra fordítva a szót, elég furcsa, hogy bárki is elfelejtette volna, hogy pontosan mikor adósodott el az ország, hogy elfelejtettük volna, hogy a csalá­dok mikor rokkantak bele a nyakló nél­kül felszedett „devizaalapú” hitelekbe. De más tények is szólnak a hiteltelen- ség mellett. Ugyanis amikor a Fidesz 2002-ben átadta a kormányrudat, a munkanélküliek száma - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 220 ezer fő volt. Ezt a szocialista kormány 2006- ra feltornázta 320 ezer főre, majd sike­rült elérniük 2010-re a 480 ezer főt. A jelenlegi kormány 2012 évvégére 460 ezer főre tornázta le a munkanélkülisé­get, bár azt is tudjuk, hogy ezt még nem a gazdaság élénkítésével, hanem a kibő­vített közfoglalkoztatással érték el. Szombaton tehát elindul a nógrádi éh­ségmenet is, nem fogják elhinni honnan, Jobbágyiból. Tehát majdnem Heves me­gyéből. De hát kicsi megye, kicsi éhség­menet. Kíváncsiak vagyunk azonban, hogy az 1050 négyzetméteres villájáról elhíresült szocialista képviselőnk, Boldvai László odaáll-e a menet élére. Meglátjuk. Azért a végére van egy idepasszoló klasszikus: - Tudják-e, mi csillapítja a farkaséhséget?- Piroska. ÁG. Tisztelt Olvasóink! Ahogy azt már megszokhatták, a meg­újult Nógrád Megyei Hírlap egyik leg­főbb célkitűzése eleget tenni az olvasói kéréseknek, igényeknek. Az új esztendő új rovatokkal is kecsegtet, amelynek ke­retében most egyfajta ingyenes jogsegély szolgálattal kívánunk kedveskedni. Heti rendszerességgel megjelenő összeállítá­sunkban dr. Rafael Károly ügyvéd látja el jó tanácsokkal Önöket. Esetleges kérdé­seikre (amelyet az eniko.csuka@ nmedia.hu e-mail címre vagy a 3100 Salgótarján, Kassai sor 6. címre kérünk eljuttatni) ezen rovatban válaszol a szakember. Érdemtelenség az öröklés során Hatályos jogunk - Ptk. - a kiesési okok között taglalja az érdemtelenséget. Kiesés alatt az öröklési jogunk azokat az eseteket foglalja össze, amikor az érintett személyt örökösként figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen esetek a Ptk. szerint: aki az örökha­gyó előtt meghal; aki a ha­gyatékot az öröklés megnyí­lásakor a törvénynél fogva nem szerezheti meg; aki az öröklésre érdemtelen; aki az öröklésről lemondott; akit az örökhagyó az öröklésből ki­zárt vagy kitagadott; aki az örökséget visszautasította. A hét esetkörből most olva­sóink kérésére az érdemte­lenség szabályairól írunk. Az érdemtelenségre vezető magatartások alapvetően az örökhagyó élete ellen, illetve az örökhagyó utáni örökösök irányába megnyilvánuló magatartásokat foglalnak össze. így érdemtelen az öröklésre: aki az örök­hagyó életére tört; aki szándékos eljárásá­val az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte; aki a hagyaték­ban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésben részesített személy életére tört. A felsorolt érdemtelenségre vezető cse­lekmények elkövetőjüket megfosztják attól a jogától, hogy az örökhagyó után bármilyen címen, akár örökösként, vagy hagyományosként, kötelesrész címén is részesedjék. Nem árt tudni, hogy az érdemtelenség hivatalból - hagya­téki vagy bírósági eljárásban - nem vehető figyelembe. Ar­ra hivatkozni kell és csak az hivatkozhat rá, aki az érdem­telen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy valami­lyen jellegű kötelezettségtől mentesülne. Az örökhagyónak, illetve annak a személynek aki ellen a magatartás irányult jogában áll az érdemtelenségre veze­tő magatartást megbocsáta­nia. A megbocsátott magatar­tás érdemtelenségi okként nem vehető figyelembe. Némi magyarázatra szo­rulhat az úgynevezett életé­re tört kifejezés. Ezt a bírói gyakorlat élet elleni szándé­kos magatartásként fogja fel, amelynek nem kell tény­legesen az élet kioltásához vezetnie. Adott esetben az élet elleni magatartás kísér­lete is érdemtelenségnek minősülhet. Dr. Rafael Károly ügyvéd •iß PIKUMVUÜ tlt'm Salgótarján HIRDETÉS APOLLÓ MOZI február 7-13.14.00 © EGYESÜLT ÁLLATOK színes német animációs kalandfilm február 7-13M530 © 40 ÉS ANNYI színes amerikai filmvígjáték február 7-13.17.45,20.00® BOSZORKÁNYVADÁSZOK 3D színes, szinkronizált amerikai akció-fantasy JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT február 19.19. 00 DUMASZÍNHÁZ „Méd in Hungeráj” Hadházi László önálló estje Jegyár: 2500 Ft. A jegypénztár nyitva tartása: hétköznapokon 12.00 - 18.00 óra SALGÓTARJÁNI IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ES TANÁCSADÓ IRODA Február 8. KULTÚRHÁZAK ÉJJEL-NAPPAL Keleti mozgáskultúra és tea szer­tartás, modern tánc, versolvasás. feb. 8.18.00 ÉJJELI SPORTOK feb. 8. 20.00 LAN PARTY játszótér számítógépekből feb. 9.10.00 FALU A VÁROSBAN népi képzőművészeti kiállítás feb. 9.20.00 FARSANGI BÁL Szőllős Robival feb. 10.16.00 A MESE BENNED ÉL interaktív meseelőadás A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült Touabtií programok WWW.StkiiSi.iiiíO honlapon Most még más utakon járunk... B. D. (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Egy térség gazdasá­gát néhány fontos tényező alapvetően határozza meg. Az egyik az infrastruk­túra, különösen a közlekedési infrast­ruktúra, vagyis az út- és vasúthálózat minősége. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság dinamikussá váljon, az áruk és a szolgáltatások gyorsan gazdát cseréljenek, valamint a munka­erő gyorsan áramolhasson. A minősé­gi oktatás fontosságát számos kutatás, statisztika alátámasztja. Ez garantálja a beruházók számára azt, hogy kiváló szakemberek kerüljenek a munkaerő- piacra. Az innováció, a folyamatos megújulás garantálja az adott ország, megye, vagy térség versenyképessé­gét. Ebbe beletartozik a befektetőkere­sés, a kutatás és fejlesztés (népszerű rövidítésében K+F), vagy az új techno­lógiák birtoklása. Ha a fentiek meglé­tét megyénkre vonatkozólag vizsgál­juk, és konkrét mérhető szám­adatokkal is alátámasztjuk, akkor a helyzet több mint elkeserítő. Alacsony foglalkoztatottság és bérek, valamint magas munkanélküliség, minimális beruházási kedv, hatalmas technoló­giai szakadék, romló demográfiai ada­tok, rossz minőségű út és vasúthálózat és a képzett munkaerő elvándorlása jellemzik. A gazdaság leépülése egyelőre végzetes folyamatokat indí­tott el Nógrádban. A politika és a szakemberek a kitö­rési pontokat gyakran a helyi termé­kek felfuttatásában és/vagy az erre rá­épülő turizmusban látják. De jó úton járunk-e? Dr. Engelberth István szerint csak részben. A docens az utóbbi évben több konferencián vett részt, ahol szá­mos hazai elismert szakember előadá­sában az elmúlt években felhalmozott tapasztalatokat osztották meg a részt­vevőkkel. Engelberth István elmondta, hogy tagadhataüan az a tény, hogy me­gyénk olyan földrajzi vagy természeti adottságokkal rendelkezik, amivel csak kevesen rendelkeznek. Csak né­hány példát kiragadva: a határ, illetve Budapest közelsége, jó minőségű okta­tás, gyönyörű természeti adottságok jellemzik megyénket. A kulcskérdés az, hogy mindezeket hogyan aknáz­zuk ki.- A KSH adataiból szépen kiolvasha­tó, hogy a megye helyzete folyamato­san romlik. A demográfiai adatok pe­dig aggasztóak, így elmondható, hogy folytatódik a megye „kiüresedése” - fogalmazta meg aggodalmát a docens.- Azt gondolom, hogy ilyen térsége­ket csakis pozitív diszkriminációval lehet fejleszteni. Erre számos példa áll rendelkezésünkre. Kiváló megoldást nyújthatnának az úgynevezett „zöld­programok” felfuttatása, úgy mint a panelfelújítás. A pozitív diszkriminá­ció nem lehet konfliktusmentes, hi­szen itt gyakran országos döntésekről van szó, s ami az egyik megyének po­zitív, azt egy másik megye számára hátrányos döntésnek tarthatja és sérel­mezheti. Az elmaradott térségek fej­lesztésében - persze jó lenne, ha ez másra is kiterjedne - nem szabad, hogy a szakmai és jót akaró kijelenté­sek, elképzelések, kritikák politikai megközelítést, illetve megítélést kapja­nak. A központi politikának az lenne a feladata, hogy megértesse azt, hogy a leszakadás problémáinak megállítá­sának elodázása óriási feszültségeket gerjeszt és ennek a terhét az egész or­szág fogja viselni.- Az elmúlt 20 év hazai politikai elit­je nem tudott mit kezdeni a leszakadó térségekkel. A nagy baj, hogy a játszó­terek építése és a városközpontok re­habilitációja, valamint a gyakran fenn­tarthatatlan fejlesztések nem adnak hathatós megoldást a problémákra ­v k adott hangot véleményének dr. Engelberth István. A helyi kezdeményezések, mint pél­dául a helyi piacok, a helyi gazdaságok megteremtését dr. Engelberth István jó ötleteknek és pozitív példáknak tartja. De azt is hangsúlyozta, hogy a tapasz­talatok azt mutatják, hogy egy nagyon hatékony csapat - amelyet például egy agilis községi polgármester vezet - kell a sikerekhez, enélkül nem fognak a folyamatok kibontakozni. Dr. Engelberth István azt is elmond­ta, hogy a fő probléma, vagyis az „ere­dendő bűn” a folyamatos lakosság- szám-csökkenés, amelynek rengeteg negatív következménye van, például az ingaüanok elértéktelenedése és ér­tékcsökkenése. A bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság miatt nagyon so­kan hagyják itt megyénket.- Rengetegen hagyják el a városokat is, nemcsak a lakosok, hanem a vállal­kozások is. Több olyan üzlethelyiség áll üresen, ami azelőtt kereskedelem­mel, szolgáltatással vagy vendéglátás­sal foglalkozott. A világon voltak olyan települések, ahol a belvárosban beve­zetett parkolási rend azt eredményez­te, hogy a kisvállalkozások kiköltöz­tek a peremkerületekre, egyfajta „szel- lemváros-központokat’’ hagyva maguk után - mutatott rá a probléma össze­tettségére. Ugyanis a potenciális vevő a nagy bevásárlóközpontok ingyenes parkolóit kereste, megváltoztak a vá­sárlói szokások, ezáltal súlyos csapást mérve a kiskereskedelemre, közvetett módon a belvárosi részek fejlődésére és azok életképességére is. Ezek reális veszélyek - hívta föl a figyelmet ezen problémára a docens. - A német egye­sítés után az egykori NDK-ban hason­ló folyamatok zajlottak le. Ott a kiüre­sedő városok tudatosan felvállalták a „merjünk kicsik lenni” koncepciót. Eh­hez mérten fejlesztették az oktatást, erre szabták az infrastruktúrát és a beruházásokat, így rengeteg felesle­ges költségtől szabadították meg a vá­rosokat, esélyt adva a hosszú távú fej­lődésnek. A turizmus fejlesztése kapcsán dr. Engelberth István elmondta, hogy a legnagyobb probléma az - ami Nóg­rád megyére különösképpen igaz -, hogy kevés a külföldi turista, s a ven­déglátóhelyek országszerte évről-évre ugyanazokért a magyar vendégekért „szállnak harcba”. A jelenség közgaz­dasági értelemben csak egy országon belüli forrás-átcsoportosítás. Továbbá a megye kiüresedése nemcsak a hu­mánerőforrás, hanem a még meglévő tőke kiáramlását is jelenti. Dr. Engelberth István szerint ugyanis a multinacionális cégek, de a hazai nagyvállalatok is a „telephelyükön” képződő nyereség csak kis hányadát forgatják vissza a helyi közösség szá­mára. A jelenlegi szemlélet a haszon maximalizálásának érdekei sokszor felülírják a helyi közösség érdekeit, úgy mint, hogy csak helyi munkaerőt foglalkoztassanak, helyben bővítse­nek, de nagyobb a kockázata a cégek kivonulásának is. A BGF docense a térség gazdasági fellendülésének zálogát egy tudatos, reális fejlesztési koncepcióban látja. Ezt pedig a minőségi oktatás biztosítá­sa, a jó infrastruktúra - vasút- és úthá­lózat - kiépítése, s az intenzív befek­tetőkeresés, vagyis az innováció ala­pozná meg. Ezek a központ segítsége nélkül nem mennek! Be kell látni vég­re azt, hogy a vidéki munkahelyterem­tés fontosabb, mint egy budapesti tér milliárdos felújítása! Mert ez a magyar társadalom hosszú távú érdeke! A legfontosabb viszont a mentalitás­váltás, a jó ötletek kibontakoztatásá­nak lehetőségeinek megteremtése, a hozzávaló megfelelő tőke hozzárende­lése és a civil társadalmi szféra meg­erősödése lenne. » I ► <

Next

/
Oldalképek
Tartalom