Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-04 / 29. szám

10 SPORTTUKOR Példátlan gyűjteménnyel büszkélkedhet ATLÉTIKA Nyolcvanéves a bátonyterenyei sporttörténész, Szabó Gábor Bátonyterenyén él a nyugalma­zott testnevelő tanár és sport­történész, Szabó Gábor, aki az atlétika megszállottja, egyedül­álló adatbázissal és könyvgyűj­teménnyel rendelkezik, hazai és nemzetközi lapokban is pub­likál. Munkájáért 1999-ben a Magyar Atlétikáért-díj bronz fo­kozatával tüntették ki, 2010- ben pedig Bátonyterenyéért dí­jat kapott, de anyagi támoga­tásban sosem részesült, pedig nélkülözhetetlen az, amit csi­nál. Emellett az 1970-es évek végén az SBTC női kézilabda­csapatát irányította, és döntő szerepe volt a bátonyterenyei kézilabda kialakulásában. A sportember 1933. február 4-én született. Vele beszélgettünk. B. L.- Elmesélné, hogyan ismerkedett meg a sporttal?- Én budapesti születésű vagyok, és ott is érettségiztem a második világháború után. A in. kerületi Árpád Gimnázium­ban a neves edző, Iglói Mihály szerettette meg velem az atlétikát Akkoriban tetszett egy kislány, aki egyszer lecsalt az atlétika pályára és ott ragadtam. Egy év után ki­derült hogy van tehetségem az atlétiká­hoz. 1949-től versenyeztem, a fő számom a távolugrás volt, de 100 méteren és gáton is indultam. 1951-ben távolugrásban iflstaként negyedik voltam a felnőtt rang­listán 6,76 méterrel, és meghívtak a kor* osztályos válogatottba is, a felnőtt együttes kapuit döngettem. Ak­koriban az MTK elődjének tekint­hető MPSC-ben versenyeztem. 1957-ben végeztem el aTestneve- lési Főiskola testnevelő tanári szakát, majd három év után ke­rültem Nógrád megyébe, először Nagybátony-ban, majd 1973-tól Kisterenyén tanítottam. Onnan negyvenévnyi tanítás után „Ki­váló Tanár” kitüntetéssel és mi­niszteri dicsérettel mentem nyugdíjba, bár még sokáig vol­tam óraadó a bátonyi Ipari Szak­munkásképzőben.- Szóba került Iglói Mihály ne­ve, aki például all világcsúcsot elérő Iharos Sándor edzője is volt. Hogy emlékszik vissza egy­kori mesterére?- 1948-tól 1951-ig volt a testne­velő tanárom. Nagyra becsülöm, és példaképemnek is tartom. Rendkívül szigorú, de nagyon igazságos volt. Soká­ig tartottam vele a kapcsolatot, amikor a világot járta, több helyről küldött nekem sportkönyveket. Sokáig emlékezett rám, mert akkoriban testvéremmel egyedüli­ként mi voltunk ikerpár abban a gimná­ziumban, és így tudta, hogy ki vagyok. A temetésére is elmentem, a halála után a fia több iratát és könyvét is nekem adta.- A bátonyterenyei kézilabda atyjának is tartják, több évig kézilabdaedző is volt.- Igen, én alapoztam meg itt a kézi­labdát, hatszor nyertünk megyebajnok­ságot a lányaimmal. Később 1974 és 1977 között voltam az NB Il-es SBTC, majd STC női kézicsapatának az edző­je, és többször végeztünk a dobogón. Végül azért váltak szét az útjaink, mert Szabó Gábor munka közben az akkori vezetés akarta megmondani, hogy én mit hogyan követeljek, és emel­lett egy-két lány is „túlzottan kemény” szigorom miatt panaszkodott, így aztán megköszöntem az addigi együttműkö­dést, bár az eredményességgel nem volt gond. Ezek örökös edzői dolgok, mindig az edző a hibás. Aztán megláthatták, hogy az volt a jó, amíg én ott voltam, mert pár év múlva ki is estek az NB II- ből. Utána már nem voltak rám kíván­csiak, nem is edzősködtem többé.- Hogyan lett nemzetközileg elismert atlétikastatisztikus ?- Az 1950-es évek elején jöttem rá, hogy szeretem gyűjteni a könyveket, és ez a szenvedélyemmé vált Az 1966-os buda­pesti Európa-bajnokság idejében kerül­tem áft^tlétika Statisztikusok Nemzet­közi Szövetség (ATFS) tagjai kö­zé, amely szövetség a mai napig ad ki évkönyveket. Az országból ketten felelünk a magyar ered­ményekért, bár a Magyar Atléti­kai Szövetség a közel hatvan év alatt egy forinttal sem támogatta munkánkat. Megszűnéséig pub­likáltam az Atlétika című maga­zinba, aminek szerkesztőbizott­ságának is tagja voltam, de több külföldi szaklapban is jelentek meg eredményeim, ranglistáim. Lehet, hogy elfogult vagyok, de az atlétika eredményekkel, számok­kal mérhető sportág, és ennek el­lenére ketten foglalkozunk sta­tisztikával, a szövetség vezetését ez nem érdekli, de amikor nekik kell valami, mindig nekem telefo­nálnák segítségért. Itthon sajnos esélyünk nincs publikálni.- Mennyi könyvvel, jegyző­könyvvel rendelkezik?- Túl sokkal. Az egész pincém tele van, nemrég elhunyt feleségem sokszor szidott is érte. Ő kérdezte sokszor, hogy mikor fejezem már be ezt az egészet, de ezt nem lehet abbahagyni, mert még most is létezik az atlétika. Közel 20.000 folyóiratom és 5.000 könyvem van Ma­gyarországról és a világ különböző ré­szeiből, Új-Zélandtól Kanadáig. Több mint hatvan év „termése”. Több múze­umnak is felajánlottam a gyűjteménye­met, de hely- és pénzhiány miatt sehol sem tudták befogadni. A világ több pontjával levelezek folyamatosan, és so­kan meg is látogatják a gyűjteménye­met, legutóbb például Svédországból ér­kezett egy fiatalember, hogy megcso­dálja a könyveimet.- 1993-tól nyugdíjas, 2007-ben megkap­ta a TF aranydiplomáját, ötvenéves mun­kájáért Mint egykori testnevelőnek, mi a véleménye a mindennapos testnevelés be­vezetéséről, melynek alapja az atlétika?- Mindig az általános és a középisko­la adja a sport alapját, ha ott hajlandó­ak dolgozni, akkor lesz jövője a sport­nak, és azon belül az atlétikának is. Az elméleti tantárgyak vannak túlsúlyban, emellett szükség van egy kis mozgásra, játékra is. A számítógép és a televízió sajnos rossz hatással van a fiatalokra, és az egészségtelen táplálkozás is meg­rövidíti az életüket. Nem könnyű feladat a sport népszerűsítése, évtizedes elma­radásban vagyunk. Véleményem sze­rint szemléletváltásra lenne szükség, a szülők esetében is, nekik hatalmas sze­repük van a fiatalok sportolásában.- Min dolgozik még most, nyolcvan évesen is?- Jelenleg is gyűjtöm az 1922 óta meg­rendezésre kerülő középiskolás verse­nyek eredményeit Nem kis munka, ren­geteget levelezek, de sajnos sok helyről még válaszra se méltatnak, így utaznom is kell, ha minden adatot meg akarok sze­rezni. Ezek mellett egyedül nekem van olyan adatbázisom, amelyben megtalál­ható a középiskolás versenyeken induló összes diák születési ideje, helye, vala­mint az, hogy mikor milyen eredményt ért el. Az első magyar bajnokság óta, 1896 óta gyűjtöm az ob-k összes száma­inak összes eredményeit. Hamarosan Spanyolországban publikálják az 1875 és 1914 közötti örökranglistát, amit én gyűj­töttem össze, és már készül a következő időszak. Ezekért soha semmilyen anyagi juttatást nem kaptam, nem is ezért dol­gozok, csupán szerelemből csinálom. A jövő bajnokait díjazták Héraklész-gála 2012-Egyéni és csapat győztesek Péntek este a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) rendezte meg 2012 leg­eredményesebb utánpót­lás korú sportolóinak díj­átadó ünnepségét. A Hé- raklész Díjátadó Gálán női- és férfi egyéni, kis- és nagycsapat kategóriá­ban jutalmaztak: továbbá színpadra szólították a nem olimpiai sportágak legjobbjait és az „Év mű­helye” díj nyertesét is. A férfi egyéni versenyt a több­szörös ifjúsági Európa-bajnok - korábban ifjúsági olimpiai baj­nok - kajakos Tótka Sándor, míg a nőit az olimpiai ötödik, felnőtt és U23-as Európa-bajnok Joó Abi­gél cselgáncsozó nyerte. Az egyéni sportágak csapatver­senyének győztese a junior világ­bajnok Szatmári András, Ravasz Etele, Csaba Márton Bence, Valkai Ferenc összeállítású vívó-együt­tes lett. A csapatsportágak közül a junior vb-második férfi vízilab­dacsapat (Manhercz Krisztián, György Dávid, Jansik Szilárd, Péterfy Mihály, Telegdy András, Berta József, Lőrincz Bálint, Zalánki Gergő, Sedlmayer Tamás, Gyárfás Tamás, Sánta Dániel, Né­met Toni József Szabó Bendegúz) vehetett át elismerést. A nem olimpiai sportágak képviseletében két junior világ­egy 1800 sportoló a kedvezmé­nyezettje. A programok verseny­zői az elmúlt évtizedben a kor- osztályos nemzetközi viadalo­kon, folyamatosan javuló ered­ményességgel, mintegy másfél­ezer érmet szereztek. A londoni olimpián aranyat szerző sportolók közül korábban Berki Krisztián, Gyúrta Dániel, Kozák Danuta, Szilágyi Áron, Dombi Rudolf Szabó Gabriella és Risztov Éva is héraklészes volt; közülük öten 8 éves időtar­tamban.- A magyar sportolók londoni eredményei a 2001-ben elindí­tott Héraklész Program sikerét is jelzik. Míg a pekingi olimpián a résztvevő 170 magyar sporto­lóból 63 fő volt a Héraklész Prog­ram kedvezményezettje, a lon­doni, összesen 158 magyar résztvevőből 103 fő szerepelt hosszabb-rövidebb ideig a prog­ramban - mondta többek között a londoni sikerekre visszautal­va köszöntőjében Borkai Zsolt, a MOB elnöke. A sportvezető beszélt arról is, hogy az új sporttörvénynek meg­felelően átalakult a magyar sport irányításának struktúrája, mely­nek során a Magyar Olimpiai Bi­zottság hatásköre kibővült; 2012 tavaszától annak szervezeti ke­retein belül működik a Hérak­lész Program is.- A Héraklész program 2013- ban is folytatódik, Orbán Viktor miniszterelnök úr döntésének köszönhetően a magyar sport, több olimpiai sportágon keresz­tül, 15 milliárdos állami támoga­táshoz jut, mely jelentős részben az utánpótlás-nevelés feltételeit is javítani fogja - tette hozzá Borkai Zsolt. Dr. Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért és ifjúságért felelős ál­lamtitkára, köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy febru­ár elsején, a Civilek Napján, kü­lönösen fontos ráirányítani a fi­gyelmet a hazai civil szerveze­tek áldozatos munkájára. Ma­gyarország Kormánya a Sport- törvény 2011. évi módosításával a sportélet fejlesztésére, támoga­tására vonatkozó szakmai dönté­sek meghozatalának jogosítvá­nyát a civil területen dolgozó sportszakemberek kezébe adta. A kormány a Magyar Olimpiai Bizottságot jogosította fel a sport- szakmai javaslatok megfogalma­zására, a szakmai irányvonalak kijelölésére - hangsúlyozta az államtitkár. A díjátadást változatos produk­ciók színesítették: Balássy Betti és Varga Feri énekesek, Szász Kit­ti kétszeres foci freestyle világ­bajnok, Nagy-Mihály Balázs és Szalai Ágnes táncos duó valamint Kiss Kata elastic girl szórakoztat­ta a jelenlévőket. bajnok kick-box versenyző: Élte­tő Daniella és Andó László lett jutalmazva. A MOB-Decathlon- Utánpótlássport.hu által alapí­tott „Hónap műhelye” díj apropm jából az „Év műhelye” díj nyerte­se, a Vasas SC Vívó Szakosztálya 2 millió forintos anyagi támoga­tást vehetett át. A 2001-től 2012-ig a MOB ke­retein belül működő Héraklész, Bajnok (14-18 évesek), és Csil­lagprogramnak (18-23 évesek), húsz sportágban, évente mint­

Next

/
Oldalképek
Tartalom