Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-04 / 29. szám

ban lebontottak, és az idő folyamán többször átalakítottak. A jelenlegi formáját csak a 3. építés után nyer­te el. A 18. században a dózse ká­polnájaként volt használatban, 1807-ben lett a város katedrálisa. A Bazilika első építéséhez az a mon­da fűződik, hogy ebben a templom­ban helyezték el Szent Márk erek­a központi bolt­íven a hónapok munkásait láthat­juk. A boltív felett tekinthetjük meg a bronzlovakat, Szent Márk lovainak má­solatát. Az eredeti szobrok a templom belsejében találhatók. nek fuvarra várva. Ha ide tervez­zük utazásunkat, ezt a felejthetet­len közlekedési módot bűn lenne kihagynunk, hiszen életre szóló élményt nyújt. A híres neves... Rialto híd (Ponte di Rialto) Szent Máik tér Wíifl.S A Szent Máik tér Ve- fsflpPp lence szíve. Nehéz el- hinni, hogy egykor alig volt több egy kolostor­kertnél, amelyet patak keresztezett. A 175 méter hosszú, enyhén trapéz formájú Szent Márk tér valóban egyedülálló. A tér ki­képzését a bizáncias ízlésű Szent Márk Bazilika és a Dózse palota el­helyezkedése határozza meg. A XVI. században a teret átépítették, hogy megfeleljen annak a képnek, amit a helybeliek a fényűzés rőlke alakítottak. Új könyvtár, pénzverde és hivatali épületek kerültek ide. A Szent Márk téren tekinthetjük vagy jövőre előjegyezni ezt az utazást és meglá­togatni a karnevált Ez olyan alkalom, amit nem lehet kihagyni egy olyan városban, amely egyébként is fantaszti­kus dolgokat kínál. A folyamatos süllyedéséről is­mert város Veneto tartomány székhelye. A város történelmi jel­legének köszönhetően évente mintegy 10 millió turista látogat­ja meg. Velence a középkorban je­lentős kereskedelmi csomópont­nak számított, így a város már év­századokkal korábban is közked­velt úticél volt. A legtöbb turista a karnevál idején érkezik, de a Ve­lencei Filmfesztiválra is sokan ér­keznek. Húsvótésoktébe^kötíött Velence olyan,púpke^ nyüzsgő méhkas, a varos szűk, kanyargó utcáit megtöltik a turisták. meg a Camponilet is, valamint a híres Velencei karnevál legszebb jelmezesei is itt vonulnak végig. Velence egy ízig vérig romanti­kus város. A gondolázás, az eldu­gott kis zugok mind arra várnak, hogy párunkkal egy szerelmes utazás során felfedezzük a várost, viszont nem csak kedvesünkkel érdemes ellátogatni az olasz vá­rosba, hiszen megannyi látniva­lót, nevezetességet kínál. Közlekedés lyéit, melyek eredetileg Alexandria városában voltak. A Bazilika hom­lokzatán több ké|)et csodálhatunk meg, az egyiken az ereklyék érke­zését láthatjuk, míg egy másikon, A Rialto hidat, melynek helyén amióta létezik Velence mindig volt híd, 158g-fól l591-ig építették, mert akorábban épített két ma összeomlott. A híd a Canal Grande legszűkebb kanyarulatának part­jait köti össze. A híd és környéke már a középkorban is központi szerepet töltött be. Ezen a környé­ken épült a legtöbb kereskedelmi raktár, szállást kínáló fogadó. An­nak, aki ma Velencébe látogat és áthalad a hídon, úgy tűnhet, mint­ha egy hatalmas vásár közepére csöppent volna, mivel a híd tele van utcai árusokkal, akiknél az arra tévedő vehet ékszert, bőrt, selymet. 1854-ig ez volt az egyet­len hely, ahol gyalogosan is át le­hetett kelni a csatornán. Szent Máik Bazilika A Bazilikát először 828- ban építették fel, ám az 976- os tűzvész következtében leégett. A tűzvész után újra építették a . templomot, M melyet a 11. JK század- JÜ te páholyból nézhetjük a rózsaszínű, mézsárga, ezüstszürke, vörös mese­palotákat Négyszáz éve még húszezren szelték a csatornákat gon- ^ dolákkal,maalig J/k \ félezren űzik JKKt\ az ősi mes- térségét, és még így is néha őrá- — kig vesz­tegel­Karneválok, fesztiválok ideje A nagyböjt előtti tíz napban vagy február 23. és március 4. kö­zött Velence városában a szórako­zásé a főszerep, habár a karnevál hatása egész évben érezhető Ve­lencében. Az üzletek városszerte maszkokat és jelmezeket árulnak. A fesztivált tulajdonképpen 1979- ben indították újra, hogy megpró­bálják összetartani a városlakókat A kampány azonban ellentétes hatást ért el, mivel az _ ünnep az egész világ- MJé hol vonzza a turistákat, akiket a velenceiek nem nagyon kedvel­nek. Azért érdemes elővennünk a naptá- runkatésidén, _ Olyan, mint valami meseváros, ahol minden eltér a megszokott valóságunktól. A házak lábát a tenger vize mossa. Régi templomok, paloták, műemlékek másutt is láthatók, de itt minden ház­ra kiírhatnák: műemlék. Velence 1000 évig volt a Kelet kapuja és a távoli mesevilág hangulata még ma is ott lebeg a város falai között. Az ősi falakból áradó hangulat, a színek és a foltok játé­ka, a valószerűtlen környezet hatása alatt a szűk sikátorok és a zöldes víz, kanyargó csatornák dísztelen házai is romantikus mezt öltenek. Ha azt szeretnénk kideríte­ni, hogy melyik az a látványos­ság, amelyről mindenkinek rögtön Velence jut eszébe, ak­kor valószínű azt tapasztal­nánk, hogy a Velence egyik legjellegzetesebb épülete a Só­hajok hídja. A 1600-ban épült híd a törvényszék épületét kö­ti össze a börtönökkel. A törvényszék színe elé já­ruló rabok a híd ablakain ke­resztül vethettek egy utolsó pil­lantást a tengerre. A hidat Lord Byron nevezte el. A híd körül keringő szörnyű történetek mi­att a legtöbben nem is gondol­nák, hogy a hídon áthaladó elí­téltek azok közé a gonosztevők közé tartoztak, akik a kor egyik legkényelmesebb, leghu­mánusabb börtönében tölthet- ték életük utolsó pár napját. i I f I > I * 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom