Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-28 / 50. szám

MAGAZIN Az vagy, amit megeszel Az étrend is felelős a pattanásos arcbőrért Hazánkban a tinédzserek 90%-a szen­ved pattanásoktól, amelyekért részben az étrendjük tehető felelőssé. Sokan a saját bőrükön tapasztalták, hogy akár néhány kocka csokoládé vagy pár szem mogyoró is megbosszulja magát. A legújabb kutatások szerint azonban a legtöbb embernél nem egyetlen ösz- szetevő tehető felelőssé a problémás arcbőr kialakulásáért. A mitesszerek elleni helyes táplálkozás ki­alakításánál az ételek glikémiás indexét (Gl) ér­demes figyelembe venni. A 0-tól 100-ig terjedő skálán az ötvenes érték fölött elhelyezkedő élel­miszerek szénhidráttartalma gyorsan szívódik fel a szervezetben. Az ilyen típusú eledelek, mint a burgonya, a fehér kenyér és természete­sen a cukor hirtelen emelik meg a szervezet vórcukorszmtjét. Emellett összefüggésbe hoz­hatók a pattanások kialakulásával is. A skála alacsonyabbik végén elhelyezkedő élelmiszerek, mint a grapefruit, az almafajták, a babfélék , sőt a 70Vnál magasabb kakaótartal­mú é(< sokoládék lassabban emelik a vércukor- szintet. Az alacsonyabb glikémiás Indexszel rendelkező ételek nemcsak a testsűlyszabályo- zásban, hanem az aknék visszaszorításában is Jelentős szereppel bírnak. Hmellett növelik a szervezet inzulinérzékenységét is. Ennek köszön­hetően a test hamarabb dolgozza fel a bejuttatott zsírokat, szénhidrátokat és fehérjéket. Az üde arcbőr az A-vitaminban gazdag sárga­répa, brokkoli, halolaj, spenót és lazac fogyasz­tásával még inkább elősegíthető. Habár a sovány tejtermékek jó hatással vannak a koleszterin­szintre, magas glikémiás indexű élelmiszerek lévén túlzott fogyasztásuk eltömíti a pórusokat. A problémás bőr lelkileg is megterhelő, nyug­talansághoz és visszahúzódáshoz vezethet. Az arcbőr hosszú ideig fennálló gyulladásai a szer­vezet egyéb problémáit jelzi. Ha a tünetek az ét­kezés megváltoztatását követően is fennállnak, érdemes utánajárni a kiváltó okoknak, hiszen hormonzavarok és szívproblémák is állhatnak a háttérben. A bőr egészsége mindemellett nagymértékben függ a mindennapos ápolási rutintól. Habár a lú- gosító szappanok azonnali hatása kecsegtető, az ilyen típusú zsírtalanítás túlzott faggyútermelés­re serkenti a bőrt. Az erőteljes dörzsölés is elter­jeszti a baktériumokat az arc felületén, ezért pat­tanásos bőr esetén reggel és este érdemes fertőt­lenítő folyadékkal gyengéd, körkörös mozdulatok­kal áttörölni az arcot. A pattanások elfedésére a tisztító korrektor stift alkalmas, amely egyben gyógyítja is a sérült bőrrészt. Az aknés bőr éjsza­kai és nappali kezelé­sében egyaránt segítséget nyújt a Gerovital Plant Stop Acnee termékcsaládja. Gyógynövénytarta­ma szabályozza a faggyúmirigy működését, a Böswelia serrata-kivonat gátolja a bőrirritációt, a növényi anti-akné komplex nyugtatja az arc­bőrt, csökkenti az olajos érzetet, acalendula-olaj pedig regenerálja a sejteket. A termékcsalád akár már négy hét alatt megszabadít a problémás bőr okozta kellemetlenségektől. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a Stop Acnee készítmények 83%- os hatékonysággal kezelik az aknés bőrt. A szavak a képzelet ereje Hányszor pályázott meg egy állást azt gondolva: Én erre nem vagyok képes? Sokan azt gondolják, hogy a gyermekkorukban elképzelt sikereik útjában külső körülmények, elszalasztott lehetőségek vagy anyagi korlátok állnak. Holott az önbizalomhiány és az is­meretlentől való félelem az igazi visszatartó erő. A kimondott szavak, sőt, a gondolatok is gyakran meg­bosszulják önmagukat, hiszen az agy csupán csak azt cselekszi, amit mondanak neki. Az irány ításel méletben, az orvostanban és a mindennapi életben is egyre inkább teret nyer az a szemlélet, amely szerint a szavaknak és a képzeletnek teremtő ereje van. Az emberek többsége gyak­ran tépelődik munkahelyi problémákon, otthoni vagy : anyagi nehézségeken vagy ag­gódik a vírusok és szezonális betegségek miatt. A negatív történéseket újra és újra leve­títve önmagának a képzeleté­ben. Ezzel a mentalitással akár tudattalanul is nem csak felké­szülnek a lehetséges csalódás­ra, hanem befogadóvá is teszi magát ezekre. Az önmagunk­nak állított korlátok a legtöbb esetben az önbizalom hiányá­ból erednek. Például, nem tart­juk magunkat jó munkaerőnek vagy úgy érezzük, hogy maga­sabb fizetésre nem vágyunk méltók. Az önkritika hasznos, ám nem összetévesztendő a félel­mekből alakított bástyákkal. A magabiztosság kialakítása a szülők feladata is. Azok, akik már gyermekkorban kipróbál­ják önmagukat, megélik a sike­reket és megtanulnak megbir­kózni a kudarcokkal, érett, tisztánlátó és nyitott személyi­séggé válnak. A sport egy kivá­ló eszköz a valós határok meg­ismerésére, valamint a mentá­lis állóképesség javítására. A nap végén a pozitív gon­dolkodás jegyében érdemes visszatekinteni az aznap tör­téntekre. Megdicsérni önma­gunkat az aznapi sikerekért, és megkeresni azon dolgok okait, amelyek nem sikerültek. Ha nehézségbe ütközünk, ne a ké­telyeinkre támaszkodjunk! Próbáljunk meg önmagunkra kívülállóként tekinteni. Ez a módszer segít, hogy ne értékel­jük alul mindennapi sikerein­ket. Önbizalmunkat erősítve listázzuk kétségeinket és gon­dolkodjunk el azon, hogy mi­képpen változtathatnánk az adott helyzeten. így sokkal nyi­tottalmán és tettre készen ál­lunk az előttünk lévő feladatok elolt. íme. néliánv példa. A szülőktől és nagyszülőktől átvett megannyi családi szokás és hagyorriány mellett a tehe­tetlenség is átvehető. A magyar lakosságra egyébként is jel­lemző pesszimista hozzáállás és panaszáradat még inkább hátráltathat a belső egyensúly kialakításában. Engedjük el a mágnesként visszahúzó külső akadályokat és soha ne vár­junk másoktól megoldást a sa­játproblémákra. Biztassuk ön­magukat és tekintsünk büsz­kén az eddig elért eredmé­nyekre. Ha például munkahe­lyet szeretnénk váltani, ne azon gondolkodjunk, hogy mi­lyen nehézségekbe ütközhe­tünk a munkakeresésnél, ha­nem képzeljük el a kellemes környezetet, az íróasztalunkat, a vágyott pozíciónkat, akár munkatársainkat is. Merjen nagyot álmodni és fantáziáját szabadjára enged­ve idézze fel hosszú távú célja­it is, gyermekkori álmait. Higy- gye el, hogy amire vágyik, az már az öné. Ha példaképpen szeretne egy külföldön nyaral­ni a családjával, csak csukja be a szemét néhány percre és je­lenítse meg maga előtt a képet, amelyen együtt pihennek a tengerparton, a kisebbek egy homokvár megejutésén fára­doznak, a nagyok olvasgatnak, egy-ketten a vízben fürdenek. Minél részletesebb ajkép, an­nál valóságosabbnak tűnik, és annál inkább közelebb kerül önhöz. Hiszen nem csak a ké­telyeit erősítheti fel a belső hangjával, hanem a vágyait is. Ha már tiMfln látja vágyait, kezdjen el olyan megoldáso­kon gondolkozni, amik köze­lebb hozzák azok megvalósu­lását. Ne hagyja, hogy a csaló­dásoktól való félelem elfeled­tesse Önnel álmait! Mindennapi félelmeink Megoldásra ösztönző kérdések „Nem vagyok elég szép." „Mi az, amivel szebbé tehetem önmagam?” „Nekem semmi sem sikerül." „Hogyan csinálják mások?” „Nem vagyok elég képzett.” „Mit keli tennem azért, hogy megfeleljek önmagámnak?” „Biztos nem szeret igazán.” „Hogyan csábíthatom el újra?” „Nem vagyok rá képes” „Hogyan hozhatom ki magamból a legjobbat?” „Semmire sincs időm." „Milyen tevékenységeket tudok kiiaktni a napirendemből?” „Nem tudok váltani.” „Mi gátol meg abban, hogy váltsak?” „Nincs pénzem.” „Mire költők és mi az, amire költeni szeretnék?” „Nem vesznek fel.” „Milyen elvárásoknak kell megfelelnem?” I Jóllehet, hogy a téli hóna­pokban kevésbé szeretjük kinyitni az ablakot, mégis a levegő megújítása min­den évszakban fontos. Az olyan élettani előnyök mel­lett, mint a szervezetünk megfelelő oxigénellátása j vagy a kellemesebb alvás, a lelkiállapotunkra is ked­vezően hat a szellőztetés. Az oxigénnel teli levegő ja­vítja a közérzetet, felfris­sít, emellett nyugtató hatá­sú. íme, néhány érdekes­ség a beltéri klímáról. Tudtae?- Hogy' a nyugati társadalmak lakossága az ideje legnagyobb részét a négy fal között tölti. A szabadidős foglalkozások listá­jának élén szerepel a tévénézés és a számítógépezés, amelyek nagyban hozzájárulnak a szá­mok növekedéséhez.- Az utóbbi évtizedekben je­lentősen megnőtt az allergiá­val és asztmával küzdők szá­ma, mivel a szervezet hozzá­szokik a nagymennyiségű zárt térben eltöltött időhöz.- A munkahelyi környezetben lévő belterek, tárgyalók és osz­tálytermek rossz, légminősége, ahol az emberek aktív óráik több­ségét töltik lehangolttá tehet, csökkenti a koncentrációs képes­séget- Akár az óvodák levegője is rossz minőségűvé válhat az elekt- ronikus és műanyag játékokból származó vegyi anyagoktól.- Penészesedéshez a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet miatti párakicsa­pódás is vezethet.- Gyakran a penész megbú­jik a fal mellé állított magas bú­torok mögött és allergiához vagy asztmához vezet.-A magas páratartalom a por­atkáknak is kedvez, amelyek szintén allergiás megbetegedő­sekhez vezethetnek.- A cigaretta füstje, a páratar­talom, az egyes szagok és illa­tok, a gázok, a penész és más ailergén anyagok mind felelősek a szobák levegő szennyezettsé­géért- A nem megfelelően karban­tartott légkondicionálók meg­annyi baktériumot juttathat­nak a belső terekbe. Tippek- Olyan falak mellé, amelyek nem egy másik szobával szomszédosak, ne állítsunk bútorokat, mert ezek meleg­ágyai a penésznek.- Főzéskor használjunk fe­dőt és étkezés után is mindig szellőztessünk!- A frissen mosott ruhákat, ha módunkban áll ne a nappa­li vagy hálószobákban tere­gessük ki, hanem az erkélyen vagy a teraszon.- A fürdés vagy zuhanyzás utáni párát mindig szellőztes­sük ki, a csempét mindig tö­röljük szárazra.- Télen alkalmazzunk naponta többszöri rövid idejű, illetve zsili- pes szellőztetést, a levegő akár már 5 perc alatt is kicserélődhet- Lefekvés előtt és ébredés után is mindig nyissuk ki az ablakot egy rövid időre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom