Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-27 / 49. szám

2013. FEBRUÁR 27., SZERDA MAGAZIN TUDOMÁNY & TECHNIKA ■■■ UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMANY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Felbukkant az Apple iWatcln feltételezhető szabadalmi Budapest. Az Appleinsider blog szerkesztői rábukkantak az Apple iWatch feltételez­hető szabadalmára - írja a TechChrunch számítástechni­kai hírportál. Az Apple számos olyan technológiai szabadalommal rendelkezik már, amelyeket feltétetelezhetően valamiféle „viselhető számítástechnikai” eszközöknél kíván majd alkal­mazni, de az a szabadalom, amelyre azAppleinsider buk­kant rá, a feltételezések szerint konkrétan azt az új „karóra- okostelefon” terméket fedi, amelyről iWatch név alatt egy­re gyakrabban foglalkozik a sajtó. A szabadalom egy olyan, az alkaron viselhető számítás- technikai eszközt fed, amely­nek flexibilis képernyője egy rugós karperechez hasonlóan fogja körül a csuklót és teljes felületén körkörösen folytonos képi megjelenítést biztosít. A karperec egymáshoz érintkező felületei alapján a készülék fel­ismeri, hogy hol helyezkedik el a képernyő eleje és a vége, és azok egymáshoz illesztésével körkörösen folytonos képet ad. A szabadalmi leírás szerint a készülék mind csuklóra hajlít­va, mind laposra kiterítve használható lesz. A karperec-eszköz funkcio­nalitásai között a szabadalom olyanokat említ, mint például „zeneszám lejátszási lista ösz- szeállítása", „híváslista” vagy „üzenetek írása a készülék tel­jes felületét kitöltő virtuális billentyűzettel”. Az ajánlott fel­használási módok között emlí­tésre kerül még a „navigációs input” is. Az eszköz ak­kumulátorának üzemidejét nap­energia és kineti­kai energia hasz­nosító egységek növelnék meg. A karperec kivitel mellett a szaba­dalom említést tesz egy a hagyo­mányos karórá­hoz jobban hason­lító megoldási lehe­tőségről is. Az Apple iWatch a Bloomberg hírügynök­ség, a New York Times és a Wall Street Journal egy­mástól független értesülései szerint már gyártásban van. Fényes célokért Újdelhi. A világ két legki- ; sebb űrteleszkópját bocsátót- [ ták fel hétfőn az indiai | Szátish Dhávan űrközpont- ! ból a csillagok tanulmányo- ! zására. A parányi berendező- ; seket egy indiai hordozóraké- ; ta fedélzetén indították útnak | a szriharikotai űrtelepről. Bár ! korábban is felbocsátottak ! már hasonló „nanomű- ; holdakat”, ^feladatuk a Föld J megfigyelése, illetve új űr- ! technológiák kipróbálása! volt, nem pedig a világűr ! vizsgálata. A két,0 húsz cen- ; timéter széles és kevesebb ; mint hét kilogramm súlyú | űrszonda - amelyet Fényes ! Cél Keresőnek (Bright ! Target Explorer - BRITE) ne- ; veztek el - a legfényesebb j csillagokat fogja fürkészni, ! miután Föld körüli pályára ! állt. A programtól annak bi- ! zonyítását várják, hogy ma ; már a nanoműholdak is ké- ; pesek olyan teljesítményt ! nyújtani, mint egykoron a ! kisebbfajta űrhajók. Ókori kulcs ajovohoz New York. Az ötezer éves, j egyiptomi kéknek nevezett ; színezőanyag tanulmányo- | zása kulcsot adhat a mai tu- ! dósok kezébe újfajta, kor- ! szerű technológiákban fel- ; használható nanoanyagok J kifejlesztéséhez. Ez a legel- ! ső mesterséges festék, az ! egyiptomiak találtak fel az ! Óbirodalom idején, és tőlük ; több nép is átvette a Földkö- [ zi-tenger térségben. Az | élénk szín szépségét és ha- ! tását elemző vegyészeknek ! sikerült kimutatniuk erede- ; tét: az anyag vegyi összetéte- ; le kalcium-réz-szilikát. ! Tina T. Salguero, a Georgi- ! ai Egyetem kémiai tanszé- j kének a professzora munka- ; társaival felfedezte, hogy a j festék összetevői vékony ! nanolemezekké hasadnak ! szét. A kalcium-réz-szilikát- 1 ból kiindulva pedig olyan ; anyagokat állíthatnak elő, ; amelyeknek igen magas mű- ! szaki színvonalú orvosi kép- ! alkotó berendezésekben és ! egyéb korszerű technológiák- ; ban vehetnék hasznát. Ősi kontinens nyomaira bukkantak South 1.1 Ga belts Az Indiai-óceán feneke alatt eltemetett ősi föld­rész nyomaira bukkant egy nepozetközi kutatócso­port, amely bizonyítéko­kat talált arra, hogy a kontinens a 2000 millió évvel ezelőtt keletkezett és 85 millió évvel ezelőtt tö­redezett szét. Trond Torsvik professzor Washington. A tudósok által Mauritiának nevezett földrész akkor töredezett szét és tűnt el az óceán hullámaiban, amikor a mai modern világ elkezdett ki­alakulni. 750 millió évvel ezelőtt a Föld egyetlen óriás szuperkon­tinens volt, amelyet Rodiniának neveznek. India akkor Mada­gaszkár mellett terült el, holott manapság több ezer kilométer választja el a két térséget egy­mástól. A kutatók most megta­lálni vélték azt a mikro- kontinenst, amely annak idején a kettő között elterült - olvasha­tó a BBC hírportálján. A norvég, dél-afrikai, brit és német kutatókból álló tudóscso­port Mauritius tengerpartjai­nak homokszemcséit elemezve jutott erre a következtetésre. A szemcsék vulkanikus eredetű­ek, egy kilencmillió évvel ez­előtti vulkánkitörésből szár­maznak, ám olyan ásványokat is tartalmaznak, amelyek még ennél is jóval öregebbek.- Cirkont találtunk a homok- szemcsékben, olyan anyagot, amely tipikusan a kontinentális kéregben található. Életkora na­gyon öreg - magyarázta Trond Torsvik, az oslói Egyetem pro­fesszora. Hozzátette: a cirkon az 1970-600 millió évvel ezelőtti időszakból származik, és a ku­tatócsoport arra a következte­tésre jutott, hogy az ősi konti­nens kéregmaradványa, amely egy vulkánikus kitörés nyomán került a sziget felszínére. Torsvik professzor szerint Mau-ritia feltételezett részei 10 kilométer mélyen Mauritius alatt terülnek el, az Indiai-óce­án feneke alatt. A földrész év­milliókon keresztül létezett az első földtörténeti időtől, az úgy nevezett prekambrium kortól - amikor a föld pusztaság volt és élet nem létezett - egészen ad­dig, amikor dinoszauruszok él­tek a Földön. Nyolcvanötmillió évvel ezelőtt, amikor India el­kezdett elszakadni Madagasz­kártól jelenlegi helye felé, a mikrokontinens széttöredezett, és eltűnt a hullámokban. Csak egy kicsiny része maradt fenn.- A Seychelles-szigetek grá­nitból vagy kontinentális kéreg­ből tevődnek össze, és az Indiai­óceán kellős közepén terülnek el. Ám egykoron Madagaszkár­tól északra feküdtek. Úgy vél­jük, hogy valamikor sokkal na­gyobb volt, mi több, jó néhány ilyen levált kontinentális kéreg­darab van szerte az óceánban - idézte Torsvikot a BBC News. A tudósok szerint további kuta­tások szükségesek annak megál­lapítására, hogy mi maradt meg ebből az elsüllyedt térségből. Akár egy évig is élhetett... Négy évszázad után megoldódott egy átszúrt koponyá- jú magyar nemest ábrázoló tiroli festmény rejtélye - számolt be honlapján az osztrák rádió (ORF). Most az orvostudomány is alátámasztotta, amit eddig sokan legendának tartottak: a középkori nemes akár egy évig is élhetett egy lándzsadarabbal a fejében. Bécs/lnnsbnick. Az arckép az innsbrucki Ambras-kastély képtárá­ban található már négyszáz éve. A nemes, akit Gregor Baci (Baci György) néven említ a kép felirata, vélhetően egy lovagi tornán sze­rezte a súlyos sérülést. A lándzsa az egyik szemén hatolt be és a tar­kójánál jött ki. A krónikák szerint állítólag még egy évig élt sebesü­lése után a lándzsadarabbal a fejében. A festmény is így ábrázolja őt.- A múzeumlátogatók közül sokan, köztük orvosok is, kételked­tek abban, hogy Baci hihetetlen esete valóban megtörténhetett. In­nen jött az ötlet, hogy tudományos elemzésnek vessék alá a kér­dést - mondta Katharina Seidl, a képtár igazgatója. A történészek az Innsbrucki Egyetemi Klinika radiológiai szakér­tőihez fordultak segítségért, akik az egyik páciens háromdimenziós adatait összevetették a kétdimenziós festménnyel, és arra az ered­ményre jutottak, hogy Baci György valóban túlélhette a sérülést.- A fegyver a legkisebb ellenállás útját keresve a csont és az agy között haladt el. Ha az agyat a fertőzésektől védő agyhártya nem sé­rül, akkor tovább lehet élni egy ilyen sérüléssel, márpedig annak idején a fegyvereket ólmot és más toxikus anyagokat tartalmazó fes­tékekkel kenték be, amelyek antibakteriális hatásúak voltak. A ne­mesember végül fertőzésbe halt bele, de annak elhatalmasodásához hosszabb idő kellett - mondta Wilhelm Eisner, a klinika orvosa. r----------------------------------------— — — — — — — i Tudományos | kutatást segítenek I Budakeszi. A Budakeszi ! Vadaspark hiúza és vadmacs- ! kájaisrésztveszabbana tu- ! dományos projektben, amely ; a hazai emlős ragadozó fajok ; természetes környezetben tör- ! ténő megfigyelését segíti. ! Mezei János, a vadaspark ■ marketingvezetője elmondta, ; hogy a két állat, Hubert és Szil- ! veszter olyan eszközök kifej- ! lesztéséhez járulnak hozzá, ! amelyek segítségével termé- 1 szetes élőhelyükön tudnak ; majd szőrt gyűjteni az állatok- ; tói a kutatók. A Magyar Madár- ! tani és Természetvédelmi ! Egyesület, az MTA Ökológiai I Kutatóközpontja és a Szent Ist- ; ván Egyetem (SZIE) Vadvüág I Megőrzési Intézete részvételé- ! vei tavaly létrejött és négy évre ! szóló konzorcium célja, hogy j megalapozza a Natura 2000 te- ; rületek fenntartható természet- ! védelmét Magyarországon. A ! program keretében tesztelik és ! fejlesztik a ragadozó emlős fa- ; jók monitorozási módszerét. A ; svájci-magyar együttműködé- ! si program társfinanszírozásá- ! val megvalósuló projektben a ! társaság a SZIE intézetéhez j kapcsolódva vesz részt, és en- ; nek elemeként a kutatók kü- ! lönböző szőrgyűjtő eszközöket ! helyeztek el a kifutókban. A kí- ! sérleti szőrcsapdákat folyama- ; tosan ellenőrzik, és a legjobb- ; nak bizonyuló típust helyezik I majd ki az állatok természetes ! élőhelyére. A marketingvezető 1 az együttműködés folytatása- ! ként említette, hogy iamaro- ; san más állatok is „bekapcso- I lódnak” a tudományos mun- ! kába, többek között Móric és ! Vackor, a két bamamedve, va- ; lamint Büdi és Muci, a park- ! ban élő nyest és sakál. j Jobb érzés adni, i mint kapni ; New York. a világon minde- ! nütt jobb érzés adni, mint í kapni - erre jutottak egy ka- ; nadai tanulmány szerzői 126 ! ország 234 ezer lakosának ! megkérdezésével. A válaszadók szerte a világ- j ban egybehangzóan azt felel- ; ték, hogy jó érzés töltötte el őket ! amiatt, hogy adományoztak. A ! jelenség éppúgy áll gazdag, ! mint szegény országokra, ' ahogy szegényebb és tehető- ; sebb emberre. Nincs különb- ! ség a demokratikus és a dikta- ! tórikus társadalmakban élők ! között, és nem számít a korrup- ; ció elterjedtsége és mélysége ; sem. A megkérdezett emberek J sokkal könnyebben fel tudtak ! idézni emlékezetükből olyan ! vásárlást, amikor más számára ■ vettek valamit, mint amikor ; maguknak - írja a LiveScience ! tudományos portál. í - Meglátásaink azt sugall- ! ják, hogy a lelki jutalom, ame- ; lyet mások segítésével kapunk, ; mélyen gyökerezhet az embe- ! ri természetben, mivel megmu- ! tatkozik különböző kultúrák- 1 ban és gazdasági környezetben ; - mondta Laura Aknin, a kana- ! dai Simon Fraser egyetem ku- ! tatója, a tanulmány fő szerzője. ! Hozzátette, hogy evolúciós ! szemszögből az érzelmi juta- ; lom az önzetlenségért segíthe- ; ti az emberiség hosszú távú ! fennmaradását. A tanulmány ! az Amerikai Pszichológiai Tár- I saság Personality and Social ; Psychology című folyóiratában ; jelent meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom