Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-21 / 44. szám

NOGRAD 2013. FEBRUAR 21., CSÜTÖRTÖK JEGYZET Mihalik Júlia Várakozás Ritka és különleges pillanatok azok, amikor az ember elcsípi, megérzi a „már nem” és „még nem” pillanatait, perceit. A várt vagy remélt átfordulás, a vélhető bekövetkezés per­ceit. A múló állapotát vi­lágnak és élethelyzetek­nek, a személyes és a kül­ső atmoszférának. Ilyen je­leket ad le ez a mostani február is. Várakozással telített most az idő, s ebben biztosan van része a közelgő évszakvál­tásnak is. Mindenki várja már azt, amiért nem kell semmit sem tenni: az időjá­rás jobbra fordulását, amelyhez máris hozzáadó­dik a hirtelen olvadástól, az áradástól való kisebb-na- gyobb szorongás. Aztán per­sze itt vannak a praktikus dolgok: közvárakozás-szám- ba mennek a tavasz felé mindig idegesítőbb, kátyús utakkal kapcsolatos elvárá­sok. Mielőbbi, lehetőleg tar­tós javításokat vár az egyik oldal, a kisebb másik pedig türelmet, megértést. A várakozás zöldhajtása, a bizakodás is markánsan jelen van a közlekedésben: a rezsicsökkentés után iga­zán fölön foghatnák máraz állandóan felfelé ugráló benzinárat is. Ez lenne ám az igazi nagy fogás! Sokan várakozással fi­gyelték az éhségmenet köve­teléseinek menetelését, sőt, voltak, akik azért vállalták a fővárosba gyaloglást, hogy demonstrációjuk nem maradhat válasz nélkül. Er­re várnak a munkanélküli­ek, a közmunkabérből élde- gélők, a fiatalokat támogat­ni kénytelen nagyszülők. El­várásaikat mintha bebeto­nozták volna a felsőfokú intézményekben tanulók, az iskolapadokon kívüliek kis hányada viszont a várako­zás egészen más állapotát éli meg: pár olyan vasat tar­tanak a tűzben, amelyek külföldi munkalehetőséggel kecsegtetnek, ők most ug­rásra készek. Van, aki hitel- lehetőségben bízik, más ab­ban, hogy nem lesz szüksé­ge kölcsönre, nagypapa ab­ban, hogy kitart tavaszig a tüzelő, anyuka bizakodása kisszerűnek tűnhet: csak jó lesz még tavaszra a gyerek­nek a tavalyi cipő! A várakozásban megbúj­hat félelem, betegségtől, anyagi ellehetetlenüléstől, természeti csapástól. S meg­bújhat benne nagy adag csa­lafintaság is, hiszen már egy mosoly, egy kedves szó is el­oszlathatja a felesleges ag­godalmaskodás túlzásába eső várakozást. Már nem és még nem találkozási pont­ján, ha figyelmesen nézzük, és még annál is jobban meg­nézzük nagy, közös vagy a parányibb, személyes dolga­inkat, nem lehet, hogy ne érezzünk rá: valahol jó mé­lyen, mindig el van rejtve a halhatatlan remény. Ma dönt a közgyűlés a salgótarjáni bölcsődeépítési pályázat beadásáról (Folytatás az 1. oldalról.) Székyné dr. Sztrémi Melinda polgár- mesterrel folytatott egyeztetésén megte­kintette a város bölcsődeépítési tervét és megbeszélték a szociális rendszer átalakí­tásának helyi tapasztalatait. Közös sajtótá­jékoztatójukon Salgótarján polgármestere elmondta: a tárcának sikerült a feje tetejé­ről a talpára állítania a szociális rendszert, amelyet jól bizonyítanak a helybeli tapasz­talatok is. Salgótarjánban a szocialista nagyipar leépítésével tömegesen kerültek utcára az emberek, s abban a helyzetben az akkori országvezetés nem talált más megoldást, mint a korhatár előtti nyugdí­jazást és a rokkantnyugdíjat.- Ez valóban jobb volt, mint pénz nélkül hagyni az embereket, de ez nem jelentett igazi megoldást a problémára - fejtette ki a városvezető. Hangsúlyozta: a tavaly júli­us elsejével életbe lépett átalakítás lénye­ge, hogy azt erősíti a fogyatékkal élő és a megváltozott munkaképességű szemé­lyekben, hogy ők továbbra is a nemzet hasznos tagjai, tudásukat hasznosíthatják.- Salgótarjánban mindössze húsz olyan emberről van tudomásunk, akik­nek „elvették a százalékát”, ők a polgár- mesteri hivatal ellátórendszerébe kerül­tek be. Akik pedig rehabilitálhatóak let­tek, azoknak a munkaügyi hivatalon ke­resztül igyekszünk munkalehetőséget ad­ni. Ez mintegy kétszáz főt jelent ma - ismertette Székyné dr. Sztrémi Melinda, majd megköszönte azoknak a cégeknek, amelyek komolyan veszik a szociális fog­lalkoztatást és alkalmazzák a csökkent munkaképességű vagy a fogyatékkal élő embereket. Soltész Miklós államtitkár kifejtette: fenntarthatatlan rendszert reformáltak meg a közelmúltban. A változás lényege, hogy akik sérültséggel élnek, azoknál most már nem a sérültség, hanem az egészség fokát mérik. Azt vizsgálják, hogy hány százalékos mértékű a munka­végző képessége és nem azt, hogy meny­nyire rokkant. Fontosnak tartotta elmon­dani azt is, hogy az országban egyre több az olyan termelő cég, amely csökkent munkaképességű munkaerőt foglalkoz­tat és piacképes terméket állít elő. Az át­alakítás részleteiről Soltész Miklós el­mondta, hogy a felülvizsgálati rendszer mellett a foglalkoztatás rehabilitációs rendszerét is átalakították. Jól mutatja az új szociális rendszer pozitívumát a rok­kantsági vizsgálatra jelentkezők száma. Az átalakítás után a 2008-2009-es adatok­hoz képest fele annyi újonnan jelentkező lépett be a rendszerbe, ugyanakkor a po­zitív elbírálás a korábbi alig ötven száza­lékról nyolcvan százalékos lett.- Sokan megpróbálták embertelenség­gel vádolni az új rendszert. A fenti adatok­ból jól látszik, azok kerültek be a vizsgá­lati rendszerbe, akiknek tényleg van va­lami gyengeségük. A vizsgálati rendszer is átalakult. Nézi például az egyén szoci­ális helyzetét, munkaerő-piaci esélyeit is - fogalmazott az államtitkár, majd el­mondta, hogy igazságossá tették a mun­kahelyteremtő lehetőségeket is.- Azok a vállalkozások, amelyek ak­kreditálták magukat, ugyanolyan mérté­kű támogatást kapnak a fogyatékkal élő alkalmazottak után, ellentétben a koráb­biakkal, amikor akár másfél, kétszeres eltérések is mutatkoztak a támogatás mértékében. Nógrád megyében 475 em­ber után fizetünk az új támogatási rend­szerben részt vevőknek - mondta el. Soltész Miklós hangsúlyozta salgótar­jáni sajtótájékoztatóján a rehabilitációs kártya jelentőségét is. Ezt azok igényelhe­tik, akik kiestek a leszázalékoltak köré­ből, s általa a munkáltató kiemelt ked­vezményt - a 27 százalékos szociális adó meg nem fizetését - vehet igénybe. Végezetül Soltész Miklós államtitkár arra kérte, biztatta Salgótarján Közgyű­lésének minden tagját, hogy mai ülésén támogassa a város bölcsődeépítésre irá­nyuló pályázatát.- 350 millió forintért, száz százalékos állami támogatás mellett építhet egy olyan hiánypótló bölcsődét a város, amelyre óriási szükség van. Köszönöm mindazok munkáját akik a város érdeké­ben lobbiztak azért, hogy a pályázatot száz százalékos intenzitásúra írjuk ki, ez­zel megspórolva az önkormányzati ön­erőt. Bízom abban, hogy bőven lesz csa­lád, akinek segíthetünk ezzel a fejlesz­téssel, sőt abban is, hogy hamarosan ki­csi lesz ez a bölcsőde és a következő cik­lusban újabbat építhetünk polgármester asszonnyal karöltve - mondta. A sajtótájékoztató után Soltész Miklós államtitkár Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel megtekintette a bölcső­deépítés lehetséges helyszínét is. Előnyben részesülnek a rehabilitáltakat foglalkoztatók Batonyterenye. A hamarosan elkészülő új közbeszerzési törvényjavaslat szerint előnyben részesülnének majd azok a vállalkozások, ahol a megváltozott munka- képességű, illetve a fogyatékos munkavállalók aránya meghaladja a cég alkalma zottainak felét. Soltész Miklós tegnap délután a bátonyterenyei rehabilitációs köz­pontban is tiszteletét tette, ahol Nagy-Majdon József polgármesterrel találkozott. Bejelentették, hogy 1-2 hónapon belül 100 megváltozott munkaképességű em­bernek biztosítanak állást a BAVÜ épületében. ff. | Tisztelt Olvasóink! Ahogy azt már megszokhatták, a meg­újult Nógrád Megyei Hírlap egyik legfőbb célkitűzése eleget tenni az olvasói kéré­seknek, igényeknek. Az új esztendő új ro­vatokkal is kecsegtet, amelynek kereté­ben most egyfajta ingyenes jogsegély szolgálattal kívánunk kedveskedni. Heti rendszerességgel megjelenő összeállítá­sunkban dr. Rafael Károly ügyvéd látja el jó tanácsokkal önöket. Esetleges kérdése­ikre (amelyet az eniko.csuka@ nmedia.hu e-mail címre vagy a 3100 Salgótarján, Kassai sor 6. címre kérünk eljuttatni) ezen rovatban válaszol a szakember. A jogalap nélküli gazdálkodás Több olvasónk azután érdeklődött, hogy jogunk ismeri-e a jogalapnélküli gazdago­dást, mert úgy érzi ilyen helyzet állhat elő az ő esetében, mivel egy régebbi szerződés alapján pénzt követelhetnek tőle. A jogalapnélküli gazdagodás az egyik legrégebbi jogesetkor. Már a római jog is el­ismerte és alkalmazta ezt a jogintézményt. Találóan fogalmazta meg lényegét a hires jogtudós Pomponius: „Az természetnél fogva méltányos, hogy senki ne váljék gazdagabbá más károsodá­sa árán.” A mai Polgári Törvénykönyvünk - Ptk - is hasonló szabályozást vezet be a jogalap­nélküli gazdagodás megakadályozására. „Ptk. 361.§ (1) Aki másnak rovására jog­alap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” Eszerint négy konjuktív feltételnek kell meglennie: a vagyoni előnynek a kötelezetti oldalon, veszteségnek - vagyoni hátrány - a jogosultnál, okozati összefüg­gésnek kell lenni az előny és a hátrány kö­zött, és nem állhat fenn más jogalap. A gazdagodénál fennálló vagyoni előny lehet tulajdonjoggal vagy más joggal kap­csolatos követelés, de egyéb szerződéses viszonyból is származhat. A meglévő vagyoni előnynek nem kell azonos mértékűnek lenni a jogosultnál meglévő vagyoni hátránnyal. Ugyanis adott esetben nem a keletkezett vagyoni hátrányt kell megtéríteni, hanem legfeljebb a gaz­dálkodó félnél előállt vagyoni előnyt, amely rendszerint kisebb lesz, mint a másik fél vesztesége. A visszatérítési igény jogosságánál fon­tos az is, hogy az más személy rovására ke­letkezzék. Mert amennyiben olyan helyzet áll elő, melynek kapcsán valaki vagyoni előnyhöz jut, anélkül, hogy másvalaki hát­rányt szenvedne, nem lesz megállapítható a jogalapnélküli gazdagodás. Mint ahogyan akkor sem, ha nincs olyan jogcím, amely a gazdagodást bármilyen szempontból indo­kolttá tenné. Az alaptalan gazdagodás főbb eszközei a Ptk-ban: a tartozatlan fizetés, amikor pl. kétszer fizet valaki vagy túlfizet vagy ép­pen nem megfelelő személynek teljesít egy szolgáltatást. Ilyen esetkör az ún. okafogyott szolgálta­tás, melynek kapcsán az eredetileg fennál­ló jogalap megszűnt. Ugyancsak ilyen kört ölelnek fel a törvénybe vagy jogerkölcsbe ütköző szolgáltatások. Ennek lényege ab­ban áll, hogy a nyújtott szolgáltatás elfoga­dása tilalomba ütközik. Az alaptalan gazdagodás lényege az, hogy a vagyoni hátrányt szenvedett sze­mély részére vissza kell az őt megillető va­gyoni előnyt, mert csak így lesz helyreál­lítható az a vagyoni egyensúly, amely a fe­lek által tanúsított magatartás által koráb­ban fennállt. Ilyen mód közömbös az is, hogy milyen magatartás vezetett a vagyo­ni állapot megváltozásához. Nem kell, hogy bármelyik félnek a magatartása felróható legyen. Előállhat olyan helyzet is amikor a jogosult nem is ismeri a jogalap nélkül gaz­dagodó személyt. Dr. Rafael Károly ügyvéd Kapatosán kerültek bajba Salgótarján. Közterületi szolgálatot láttak el a jár­őrök nemrég a megyeszék­helyen, amikor az egyik buszmegállóban, a Rákóczi úton felfigyeltek egy sze­mélyre, aki mozdulatlanul feküdt a járdán. A 43 éves férfi ittassága miatt az egyenruhások kérdéseire csak nehézkesen és érthe­tetlenül tudott válaszolni. Néhány nap múlva pedig a térfigyelő szolgálatot ellátó szabadidős rendőr jelentette a salgótarjáni kapitányság ügyeletesének, hogy az egyik buszmegállóban egy idős em­ber - szemmel láthatóan ré­szegen - elesett és a földön fekszik. A gyalogos szolgála­tot ellátó rendőrök perceken belül a helyszínre értek, és a padra ültették a könnyű sérü­lést szenvedett 73 éves férfit.- A rendőrök mindkét eset­ben úgy ítélték meg, hogy a bajba jutottak állapota miatt fennáll a kihűlés veszélye, ezért a biztonsági intézkedé­sek során értesítették a men­tőket, akik kórházba szállítot­ták őket - tájékoztatta lapun­kat Dankóné Nagy Éva rend­őrségi szóvivő. HIRDETÉS NP0RT.hu NÓGRÁD MEGYEI INF0P0RTÁL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom