Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-19 / 42. szám
r “ “ " " " — — — A FILA márciusban egyeztet A Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) vezetői március 7-én egyeztetnek majd Jacques Rogge- gal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével a NOB végrehajtó bizottságának keddi ajánlása nyomán kialakult helyzetről. A NOB vb elmúlt kedden törlésre javasolta a sportágat a 2020-as ötkarikás játékok műsorából, minek következményeként a thaiföldi Phuketben rendezett tanácskozás szombati napján lemondott Raphael Martinetti elnök, aki 11:10 arányban elbukta a saját maga által kért bizalmi szavazást. A magyar szövetség (MBSZ) honlapja szerint a vasárnap zárult ülésen Hegedűs Csabát, az MBSZ elnökét is szerették volna jelölni az ügyvezető elnöki posztra, ám ő az idei budapesti világbajnokság szervezői feladatai miatt nem vállalta a felkérést. Az ügyvezető végül a szerb Nenad Lalovic lett, míg Hegedűst a kazah Daulet Turlihanowal közösen a kötöttfogás - amúgy erősen kritizált - szabályrendszerének felülvizsgálatával bízták meg. Az ülésen egyben elhalasztották a már betervezett szabályváltoztatások elfogadását, mert a tagok úgy határoztak, előbb egyeztetnek azokról a NOB-bal. A FILA létrehozott egy különbizottságot, melynek az lesz a feladata, hogy előkészítse a május 29 én esedékes NOB vb-ülésre a birkózás prezentációját. A végrehajtó bizottság előtt a birkózás mellett az ötkarikás programba bekerülni akaró hét sportág - a vusu, a kínai harcművészet sportos változata, továbbá a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a programban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball - képviselői érvelnek majd felvételük mellett, s pályázatuk alapján dönt a NOB-testület arról, melyik kettőt értékeli a legtöbbre, s ajánlja olimpiai szereplését. Könyv Kű Lajosról Kőkeményen címmel megjelent a Kű Lajos olimpiai ezüstérmes labdarúgó életét bemutató könyv. A 116 oldalas mű, melyet Ballai Attila, a Magyar Nemzet sportrovatának vezetője írt, a Kairosz Könyvkiadó Magyarnak lenni... sorozatának 105. darabja. A szerző három fő részre különítette el a beszélgetést az in- terjúkötetben. Az első a korábbi játékos életét mutatja be, ahogy székesfehérvári gyerekként indulva a Ferencvároshoz került, majd válogatott lett. Kű Lajos őszintén vall a disszidálásáról és hazatéréséről is. A második blokkban az általa megálmodott és megvalósított Kárpár-medencei nemzeti összmagyar diákbajnokságról mesél, amely 2003-ban a labdarúgással indult, de ma már kiegészült az asztalitenisszel, a kézilabdával, a birkózással és a sakkal. A harmadik részben pedig Kocsis Sándornak, az Aranycsapat legendás csatárának tavaly szeptemberi újratemetéséről beszél Kű Lajos. A könyv 1500 forintos áron vásárolható meg. Öt évtizede a sport szolgálatában Nyugdíjba vonulása után sem bír magával Az oktatás és a sport területén az egész megyében ismerősen cseng a neve, a napokban 63. születésnapját (1950. február 17.) ünneplő mátraszőlősi Nagy Miklósáé Kubányi Eszter földrajztestnevelés szakos tanárnak, sportszervezőnek. „Eszti néni” ma már nyugdíjas, s a szintén pedagógus férjével Mátraszőlősön él, de ez ma sem változtatta meg a mindig is örökmozgó tanárnő életét. Állandóan úton van, szervez, rendez, s mindezt évtizedek óta különösebb elismerés nélkül teszi. Vele beszélgettünk. Czimer Zentai József- Mindig ilyen örökmozgó volta tanárnő?- A szüleim elmondása szerint már gyermekként sem szerettem a járóka „fogságát”. Gyöngyösi születésű vagyok, itt nevelkedtem fel. Sulis koromban nemigen foglalkoztatott, hogy fiúk közé kerülök, játszottam és fociztam velük, miközben a terjpg* szét, a Mátra közelsége nagyon megfogott. Akkoriban hetente mentünk túrázni ap!r testvérével, de az általános sportszeretetet apukámtól örököltem. Ő hosszú ideig Heves megyében labdarúgó játékvezetőként tevékenykedett, hétvégeken az egész család, a bátyámmal együtt felültünk az oldalkocsis Pannónia motorkerékpárra és mentünk vele a meccsekre. Az általános iskola felső tagozatán már lehetőségem volt délutáni sportköri foglalkozásokon részt venni, atletizáltam és kézilabdáztam.- Akkoriban nagy dolog volt sporttagsági igazolvánnyal rendelkezni. Kubányi Eszter mikor lett leigazolt sportoló?- Az első sporttagsági könyvemet 1965. január 1. dátummal állította ki a gyöngyösi Mátraaljai Bányász Sportköre, mely az atlétika sportágra volt érvényes. Ezt követően 1967-ben a kézilabda sportágban a Vak Bottyán Gimnázium igazolt sportolója lettem.- Az atlétikánál az ügyességi- vagy a futószámok álltak Önhöz közelebb?- Többnyire mindig az ügyességi számokat választottam, de a futás sem állt tőlem távol. Az ország sok városában, településén, közte 1966-ban Budapesten a Népstadionban is (OSN) versenyeztem. Általában akkori felkészítőim súlylökés, diszkoszvetés, gerelyhajítás versenyszámokban indítottak. A Heves megyei ifjúsági és felnőtt atlétikai bajnokságon rendszeresen az első három hely valamelyikén végeztem.- Az ifjúkori versenyzés, sportolás a későbbi felsőfokú tanulmányait is meghatározta?- Akit olyan szinten, mint engem is, már korán elért a rendszeres mozgás, a sportolás öröme, az később sem válik meg ettől a nagyszerű lehetőségtől. Érettségi után Egerben, a tanárképző főiskolán földrajztestnevelés szakon folytattam a tanulmányaimat, ahol egy új, számomra addig ismeretien sportággal a tájékozódási futással is megismerkedtem. Diplomaszerzés után, fiatal pályakezdő pedagógusként a Szurdokpüspöki Általános Iskolába kerültem.- Püspökibe való kerülése után egyik megalapítója, szervezője lett a helyi női kézilabda csapatnak.- Valóban, rövid időn belül sikerült megszerveznünk a község női kézilabda csapatát, akikkel az akkor igen népszerű falusi szpartakiádok mellett részt vettünk a megyei kézilabda bajnokság küzdelmeiben is. Itt a legjobb eredményünk egy harmadik helyezés volt.- Mi lett az atlétikával?- Nem szakadtam el az atlétikától sem, hiszen lejártam edzésekre Jobbágyiba Szabó Imre bácsihoz, majd hamarosan az SKSE atlétái között találtam magam. Azt már nem tudom, miért, de a korábbi kedvenc versenyszámom a súlylokés ez idő tájt kezdett inkább a diszkoszvetés irányába eltolódni. Nagyon szerettem ezt a dobókörben végzett pörgés utáni mindent bele szerdobást. Edzésen túldobtam a 40 métert is, mely II. osztályú minősítést hozott volna magával, de ezt versenyen már nem sikerült vég- hezvinnem. 1974- ben a Nógrád megyei női atléták súlylökő rangsorában az első, diszkoszvetésben a második, gerelyhajításban pedig a harmadik helyen zártam. 1975-ben új munkahelyre, a Mátraszőlősi Általános Iskolába kerültem.- Itt sem tétlenkedett.- A beilleszkedés után az iskolai sportélet, sportszakkör beindítása mellett a községi programok szervezésébe is belefogtam, de az aktív atlétikai versenyzéssel Csaba fiam megszületése miatt egy időre leálltam. Mátraszőlősön ekkor a járási bajnokságban szereplő focisták mellett egy női kézilabda csapatot is ki kellett állítani. Ennek megszervezése, edzés tartása, a játéktér előkészítése, mind az én feladatom volt, de szívesen csináltam. Öröm volt látni, hogy ha elindultunk egy tornán, bajnokságon ott a lehetőségeinkhez mérten becsülettel helyt is álltunk.- A hatvanas-nyolcvanas években hazánk a különböző falusi, községi, megyei, országos szinteken lebonyolított szpartakiádok lázában égett Ön is részese volt ezeknek a széleskörű sportmegmozdulásoknak?- Atlétikában Mátraszőlőst képviselve a nyolcvanas évektől Szécsény, Balassagyarmat, Nagybátony, Salgótarján, Pásztó lebonyolított járási, megyei döntőkről első helyezés nélkül sosem tértem haza. Kétszer képviseltem Nógrád megyét az országos döntőn, ahol gránátdobásban 4., súlylökésben pedig a 6. helyen zártam. Itt mondanám el, hogy közben 1982-ben egy fél idényre segítségképpen beugrottam kézilabdázni Pásztora, az akkori NB-II-es női csapathoz.- A szpartakiád rendszerű tömegsportrendezvények megszűnése után Mátraszőlősön miként próbálta meg a sportolás, a mozgás örömét a diákoknak és felnőtteknek biztosítani?- Szerencsére a nyolcvanas évek közepétől a pásztói térségben az iskolai sportban egy nagyobb mértékű fellendülés következett be. Atlétikában ez elsősorban Sasfalusi Gábornak volt köszönhető, hiszen pásztói edzősége idején rendszeres foglalkozásokat, versenyzési lehetőséget biztosított a gyermekek számára. A pásztói atlétikai pályán, mint versenyrendező és a szőlősi gyermekek kísérőjeként voltam jelen, ugyanis időközben nálunk is sikerült megalakítani az iskolai DSK-t. Az atlétika mellett több sportágat felölelve természetjárást, tájékozódási futást,úszást, háromszor a Karancs-Medves teljesítménytúrát, de kiálltuk az Olimpia Ötpróbát is. 1992-ben az SKSE színeiben a Honvéd országos szenior atlétikai versenyén lehetőségem volt újra a diszkoszvetők dobókörébe lépni. Meglepetésemre ezen a versenyen az első helyen végeztem.- 2007-ben nyugdíjba vonult. Az eltelt évtizedek munkáját miként ismerték el?- Én az eltelt évtizedek oktatása, aktív sportolása, sportvezetése, sikeres verseny lebonyolításai során majd mindig megkaptam a résztvevőktől azt a rövid dicsérő mondatot: „Köszönöm Eszti, ezt jól csináltad, ez jó volt!” Nem kaptam különösebb elismerést soha a munkámért, de nyugdíjba vonulásomkor a Nógrád Megyei Testnevelő Tanárok Egyesülete egy kitüntetésben részesített. Az emlékszobrocskát azóta is ereklyeként őrzöm a szobámban. Kubányi Eszter diszkoszvetése Gödöllőn, 1967-ben triatlont, tudtunk kiajánlani tanulóinknak és a helyi felnőtteknek.- Az eredmények?- Atlétikában a serdülő bajnokságon Alapi Róbert ötpróbában a 2. helyen végzett. Természetjárás során nemcsak a környéket barangoltuk be, hanem több alkalommal Szlovákiába, a Tátrába is eljutottunk. Az iskolai DSK-val párhuzamban a MÁG SE Pásztó tájékozódási futó szakosztállyal létrejött kapcsolatunk eredményeképpen tanulóink közül többen, igazolt sportolóként az ország minden tájékára, sőtkülföldre is eljutottak. Ebben a sportágban később iskolánk tanulója - négy évig voltam az osztályfőnöke - az időközben fiatalon tragikus balesetben elhunyt, Kronvald Tamás, a lengyelországi junior tájékozódási futó világbajnokságon hazánknak, Pász- tónak, szülőfalujának Mátraszőlősnek, világbajnoki bronzérmet szerzett. Emlékére minden évben egy országos futó- és túraemlékversenyt bonyolítunk le.- A sportrendezvények állandó szervezése, lebonyolítása a diákok, tanítványok kísérése mellett aktív résztvevője lett a teljesítménytúráknak, de mint még versenyző szenior atlétát is ott találjuk a résztvevők között.- 1987-től kezdődően Csaba fiammal együtt öt alkalommal teljesítettük a Hanák Kolos emléktúra 36 km-es távját,- Elmúlt már a gyermekkorára jellemző örökmozgása?- Dehogyis múlt el. Még most is szívesen elmennék egy szenior atlétikai versenyre, miközben minden évben, mint rendező, ott vagyok a Pásztói Szabadidő SE teljesítménytúráin. Én most sem adtam fel a szervezést. Néhány éve még ott voltam a mátraszőlősi női foci megalakulásánál, a Pünkösd kupa közösségi sportnap szervezésénél, lebonyolításánál. Ha helyiben lehetőség adódik, idén is megszervezem a községi asztalitenisz és sakkbajnokságot. A volt suli épületében jelenleg heti két alkalommal asszonytornát tartok. Bár most, hogy nincs fűtés az épületben, így inkább asztaliteniszezünk egy kicsit. Egyébként én már csak ilyen örökmozgó maradok. t I
