Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-19 / 42. szám

r “ “ " " " — — — A FILA márciusban egyeztet A Nemzetkö­zi Birkózó Szövetség (FILA) vezetői március 7-én egyez­tetnek majd Jacques Rogge- gal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével a NOB végrehajtó bizottságá­nak keddi ajánlása nyomán kialakult helyzetről. A NOB vb elmúlt kedden tör­lésre javasolta a sportágat a 2020-as ötkarikás játékok mű­sorából, minek következmé­nyeként a thaiföldi Phuketben rendezett tanácskozás szom­bati napján lemondott Raphael Martinetti elnök, aki 11:10 arányban elbukta a saját maga által kért bizalmi szavazást. A magyar szövetség (MBSZ) honlapja szerint a va­sárnap zárult ülésen Hegedűs Csabát, az MBSZ elnökét is szerették volna jelölni az ügy­vezető elnöki posztra, ám ő az idei budapesti világbajnokság szervezői feladatai miatt nem vállalta a felkérést. Az ügyve­zető végül a szerb Nenad Lalovic lett, míg Hegedűst a kazah Daulet Turlihanowal közösen a kötöttfogás - amúgy erősen kritizált - sza­bályrendszerének felülvizsgá­latával bízták meg. Az ülésen egyben elhalasztották a már betervezett szabályváltoztatá­sok elfogadását, mert a tagok úgy határoztak, előbb egyez­tetnek azokról a NOB-bal. A FILA létrehozott egy különbi­zottságot, melynek az lesz a feladata, hogy előkészítse a május 29 én esedékes NOB vb-ülésre a birkózás prezen­tációját. A végrehajtó bizott­ság előtt a birkózás mellett az ötkarikás programba bekerül­ni akaró hét sportág - a vusu, a kínai harcművészet sportos változata, továbbá a sportmá­szás, a görkorcsolya, a fallab­da, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a prog­ramban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball - képviselői érvel­nek majd felvételük mellett, s pályázatuk alapján dönt a NOB-testület arról, melyik kettőt értékeli a legtöbbre, s ajánlja olimpiai szereplését. Könyv Kű Lajosról Kőkeményen címmel meg­jelent a Kű Lajos olimpiai ezüstérmes labdarúgó életét bemutató könyv. A 116 olda­las mű, melyet Ballai Attila, a Magyar Nemzet sportrovatá­nak vezetője írt, a Kairosz Könyvkiadó Magyarnak len­ni... sorozatának 105. darabja. A szerző három fő részre kü­lönítette el a beszélgetést az in- terjúkötetben. Az első a korábbi játékos életét mutatja be, ahogy szé­kesfehérvári gyerekként in­dulva a Ferencvároshoz ke­rült, majd válogatott lett. Kű Lajos őszintén vall a disszidá­lásáról és hazatéréséről is. A második blokkban az általa megálmodott és megvalósított Kárpár-medencei nemzeti összmagyar diákbajnokságról mesél, amely 2003-ban a lab­darúgással indult, de ma már kiegészült az asztalitenisszel, a kézilabdával, a birkózással és a sakkal. A harmadik rész­ben pedig Kocsis Sándornak, az Aranycsapat legendás csa­tárának tavaly szeptemberi új­ratemetéséről beszél Kű Lajos. A könyv 1500 forintos áron vá­sárolható meg. Öt évtizede a sport szolgálatában Nyugdíjba vonulása után sem bír magával Az oktatás és a sport területén az egész megyében ismerősen cseng a neve, a napokban 63. születésnapját (1950. február 17.) ünneplő mátraszőlősi Nagy Miklósáé Kubányi Eszter földrajz­testnevelés szakos tanárnak, sportszervezőnek. „Eszti néni” ma már nyugdíjas, s a szintén pedagógus férjével Mátraszőlősön él, de ez ma sem változtatta meg a mindig is örök­mozgó tanárnő életét. Állandóan úton van, szervez, rendez, s mindezt évtizedek óta különö­sebb elismerés nélkül teszi. Vele beszélgettünk. Czimer Zentai József- Mindig ilyen örökmozgó volta tanárnő?- A szüleim elmondása szerint már gyer­mekként sem szerettem a járóka „fogsá­gát”. Gyöngyösi születésű vagyok, itt nevel­kedtem fel. Sulis koromban nemigen foglal­koztatott, hogy fiúk közé kerülök, játszot­tam és fociztam velük, miközben a terjpg* szét, a Mátra közelsége nagyon megfogott. Akkoriban hetente mentünk túrázni ap!r testvérével, de az általános sportszeretetet apukámtól örököltem. Ő hosszú ideig He­ves megyében labdarúgó játékvezetőként tevékenykedett, hétvégeken az egész csa­lád, a bátyámmal együtt felültünk az oldal­kocsis Pannónia motorkerékpárra és men­tünk vele a meccsekre. Az általános iskola felső tagozatán már lehetőségem volt dél­utáni sportköri foglalkozásokon részt ven­ni, atletizáltam és kézilabdáztam.- Akkoriban nagy dolog volt sporttagsá­gi igazolvánnyal rendelkezni. Kubányi Esz­ter mikor lett leigazolt sportoló?- Az első sporttagsági könyvemet 1965. január 1. dátummal állította ki a gyön­gyösi Mátraaljai Bányász Sportköre, mely az atlétika sportágra volt érvényes. Ezt követően 1967-ben a kézilabda sportág­ban a Vak Bottyán Gimnázium igazolt sportolója lettem.- Az atlétikánál az ügyességi- vagy a fu­tószámok álltak Önhöz közelebb?- Többnyire mindig az ügyességi számo­kat választottam, de a futás sem állt tőlem távol. Az ország sok városában, települé­sén, közte 1966-ban Budapesten a Népsta­dionban is (OSN) versenyeztem. Általában akkori felkészítőim súlylökés, diszkoszve­tés, gerelyhajítás versenyszámokban indí­tottak. A Heves megyei ifjúsági és felnőtt atlétikai bajnokságon rendszeresen az el­ső három hely valamelyikén végeztem.- Az ifjúkori versenyzés, sportolás a későbbi felsőfokú tanulmányait is meg­határozta?- Akit olyan szinten, mint engem is, már korán elért a rendszeres mozgás, a sporto­lás öröme, az később sem válik meg ettől a nagyszerű lehetőségtől. Érettségi után Egerben, a tanárképző főiskolán földrajz­testnevelés szakon folytattam a tanulmá­nyaimat, ahol egy új, számomra addig is­meretien sportággal a tájékozódási futással is megismerkedtem. Diplomaszerzés után, fiatal pályakezdő pedagógusként a Szur­dokpüspöki Általános Iskolába kerültem.- Püspökibe való kerülése után egyik megalapítója, szervezője lett a helyi női kézilabda csapatnak.- Valóban, rövid időn belül sikerült meg­szerveznünk a község női kézilabda csapa­tát, akikkel az akkor igen népszerű falusi szpartakiádok mellett részt vettünk a me­gyei kézilabda bajnokság küzdelmeiben is. Itt a legjobb eredményünk egy harma­dik helyezés volt.- Mi lett az atlétikával?- Nem szakadtam el az atlétikától sem, hiszen lejártam edzésekre Jobbágyiba Sza­bó Imre bácsihoz, majd hamarosan az SKSE atlétái között találtam magam. Azt már nem tudom, miért, de a korábbi ked­venc versenyszámom a súlylokés ez idő tájt kezdett in­kább a diszkosz­vetés irányába el­tolódni. Nagyon szerettem ezt a dobókörben vég­zett pörgés utáni mindent bele szerdobást. Edzé­sen túldobtam a 40 métert is, mely II. osztályú minő­sítést hozott volna magával, de ezt versenyen már nem sikerült vég- hezvinnem. 1974- ben a Nógrád me­gyei női atléták súlylökő rangso­rában az első, diszkoszvetésben a második, ge­relyhajításban pedig a harmadik helyen zártam. 1975-ben új munkahelyre, a Mátraszőlősi Általános Iskolába kerültem.- Itt sem tétlenkedett.- A beilleszkedés után az iskolai sport­élet, sportszakkör beindítása mellett a köz­ségi programok szervezésébe is belefog­tam, de az aktív atlétikai versenyzéssel Csaba fiam megszületése miatt egy időre leálltam. Mátraszőlősön ekkor a járási baj­nokságban szereplő focisták mellett egy női kézilabda csapatot is ki kellett állítani. Ennek megszervezése, edzés tartása, a já­téktér előkészítése, mind az én feladatom volt, de szívesen csináltam. Öröm volt lát­ni, hogy ha elindultunk egy tornán, baj­nokságon ott a lehetőségeinkhez mérten becsülettel helyt is álltunk.- A hatvanas-nyolcvanas években ha­zánk a különböző falusi, községi, megyei, or­szágos szinteken lebonyolított szpartakiá­dok lázában égett Ön is részese volt ezeknek a széleskörű sportmegmozdulásoknak?- Atlétikában Mátraszőlőst képviselve a nyolcvanas évektől Szécsény, Balassagyar­mat, Nagybátony, Salgótarján, Pásztó lebo­nyolított járási, megyei döntőkről első helye­zés nélkül sosem tértem haza. Kétszer kép­viseltem Nógrád megyét az országos dön­tőn, ahol gránátdobásban 4., súlylökésben pedig a 6. helyen zártam. Itt mondanám el, hogy közben 1982-ben egy fél idényre segít­ségképpen beugrottam kézilabdázni Pász­tora, az akkori NB-II-es női csapathoz.- A szpartakiád rendszerű tömegsport­rendezvények megszűnése után Mátra­szőlősön miként próbálta meg a sportolás, a mozgás örömét a diákoknak és felnőttek­nek biztosítani?- Szerencsére a nyolcvanas évek köze­pétől a pásztói térségben az iskolai sport­ban egy nagyobb mértékű fellendülés kö­vetkezett be. Atlétikában ez elsősorban Sasfalusi Gábornak volt köszönhető, hi­szen pásztói edzősége idején rendszeres foglalkozásokat, versenyzési lehetőséget biztosított a gyermekek számára. A pász­tói atlétikai pályán, mint versenyrendező és a szőlősi gyermekek kísérőjeként vol­tam jelen, ugyanis időközben nálunk is si­került megalakítani az iskolai DSK-t. Az at­létika mellett több sportágat felölelve ter­mészetjárást, tájékozódási futást,úszást, háromszor a Karancs-Medves teljesít­ménytúrát, de kiálltuk az Olimpia Ötpró­bát is. 1992-ben az SKSE színeiben a Hon­véd országos szenior atlétikai versenyén lehetőségem volt újra a diszkoszvetők do­bókörébe lépni. Meglepetésemre ezen a versenyen az első helyen végeztem.- 2007-ben nyugdíjba vonult. Az eltelt év­tizedek munkáját miként ismerték el?- Én az eltelt évtizedek oktatása, aktív sportolása, sportvezetése, sikeres verseny lebonyolításai során majd mindig megkap­tam a résztvevőktől azt a rövid dicsérő mondatot: „Köszönöm Eszti, ezt jól csinál­tad, ez jó volt!” Nem kaptam különösebb el­ismerést soha a munkámért, de nyugdíjba vonulásomkor a Nógrád Megyei Testneve­lő Tanárok Egyesülete egy kitüntetésben részesített. Az emlékszobrocskát azóta is ereklyeként őrzöm a szobámban. Kubányi Eszter diszkoszvetése Gödöllőn, 1967-ben triatlont, tudtunk kiajánlani tanulóinknak és a helyi felnőtteknek.- Az eredmények?- Atlétikában a serdülő bajnokságon Alapi Róbert ötpróbában a 2. helyen vég­zett. Természetjárás során nemcsak a kör­nyéket barangoltuk be, hanem több alka­lommal Szlovákiába, a Tátrába is eljutot­tunk. Az iskolai DSK-val párhuzamban a MÁG SE Pásztó tájékozódási futó szakosztállyal létrejött kapcso­latunk eredmé­nyeképpen tanu­lóink közül töb­ben, igazolt spor­tolóként az or­szág minden tájékára, sőtkül­földre is eljutottak. Ebben a sportágban ké­sőbb iskolánk tanulója - négy évig voltam az osztályfőnöke - az időközben fiatalon tragikus balesetben elhunyt, Kronvald Ta­más, a lengyelországi junior tájékozódási futó világbajnokságon hazánknak, Pász- tónak, szülőfalujának Mátraszőlősnek, vi­lágbajnoki bronzérmet szerzett. Emlékére minden évben egy országos futó- és túra­emlékversenyt bonyolítunk le.- A sportrendezvények állandó szervezé­se, lebonyolítása a diákok, tanítványok kí­sérése mellett aktív résztvevője lett a teljesít­ménytúráknak, de mint még versenyző sze­nior atlétát is ott találjuk a résztvevők között.- 1987-től kezdődően Csaba fiammal együtt öt alkalommal teljesítettük a Hanák Kolos emléktúra 36 km-es távját,- Elmúlt már a gyermekkorára jellem­ző örökmozgása?- Dehogyis múlt el. Még most is szíve­sen elmennék egy szenior atlétikai ver­senyre, miközben minden évben, mint rendező, ott vagyok a Pásztói Szabadidő SE teljesítménytúráin. Én most sem adtam fel a szervezést. Néhány éve még ott voltam a mátraszőlősi női foci megalakulásánál, a Pünkösd kupa közösségi sportnap szerve­zésénél, lebonyolításánál. Ha helyiben lehe­tőség adódik, idén is megszervezem a köz­ségi asztalitenisz és sakkbajnokságot. A volt suli épületében jelenleg heti két alka­lommal asszonytornát tartok. Bár most, hogy nincs fűtés az épületben, így inkább asztaliteniszezünk egy kicsit. Egyébként én már csak ilyen örökmozgó maradok. t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom