Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-16 / 40. szám

BELPOLITIKA Debrecen. Ábrahám László, a National Instruments (NI) Hungary Kft. ügyvezetője (balra), és Kása La­jos, Debrecen polgármestere (jobbra) figyeli, amint CséfalvayZoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára (középen) egy vonalkódolvasót próbál ki az NI üzemcsarno­kának egyik munkaállomásán. Mindez még az előtt történt, hogy a magyar kormány és az NI Hunga­ry Kft. stratégiai megállapodást kötött pénteken egymással az NI Hungary Kft. debreceni székhelyén. Stratégiai megállapodás Uj lehetőségek Konzultációsorozatot in­dított a Hét Határ Hatá­ron Átnyúló Önkormány­zati Szövetség (HHÖSZ) az Európai Unió új költ­ségvetési ciklusának pá­lyázati lehetőségeiről. Budapest. Deutsch Tamás EP- képviselő, a HHÖSZ elnöke a pénteki budapesti nyitórendez­vényen jelezte, hogy a 2014- 2020-as időszak keretköltség­vetése még nem „jogerős”, azt az európai parlamentnek is jó­vá kell hagynia. A fideszes po­litikus álláspontja szerint ko­moly szakmai vita várható, és nem „ördögtől való” közpoliti­kái nézetkülönbségekről be­szélni. felezte: 27 tagország és hét politikai frakció van, utób­biak közül a második legna­gyobb már jelezte, hogy nem­mel szavaz. A HHÖSZ elnöke kiemelte: a magyar nemzeti álláspont vilá­gos és egyértelmű, „nekünk az az érdekünk, hogy valamennyi magyar európai parlamenti képviselő támogassa a költség- vetést”. Az unió történetében most először kisebb a keretösz- szeg, mint a megelőző idősza­kokban - mutatott rá Deutsch Tamás, hozzátéve, hogy a dön­tés egy olyan gazdasági, pénz­ügyi, társadalmi és szociális válságidőszakban születik, amikor mindenki a kilábalást fogalmazza meg célként. A politikus kitért arra is, összetett feladata van az uniós forrásokra pályázóknak, egy­részt a már elnyert pénzeket időben, szabályosan, hatéko­nyan kell felhasználni, más­részt keresni kell a még elérhe­tő kereteket, harmadrészt pe­dig fel kell készülni az új idő­szak kiírásaira. Szavai szerint tíz és fél hónap múlva elindul egy új időszak, amikor a pályá­zati kiírás, az azok keretét je­lentő intézményrendszer, az azt meghatározó hazai jogsza­bályok és az egész kohéziós po­litika keretét jelentő uniós jog­szabályok gyökeresen megvál­toznak. Eljött az idő, hogy a „nemzeti borítékba kerülő”, il­letve a közvetlen brüsszeli for­rások felhasználásáról szak­mai konzultáció induljon. Kitűzték a székelyzászlót a A „nemzeti szolidaritás jelképeként” a Kár- pát-medéücéi Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére pénte­ken az Országgyűlés Hivatala kitűzte a szé­kelyzászlót a Parlament Kossuth téri hom­lokzatára. Budapest Az Országgyűlés épületében pénteken zaj­ló KMKF plenáris ülésén Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettes az MTI beszámolója szerint pénteken úgy fo­galmazott: alapvető emberi jog a nemzeti közösségek szimbólumainak használata. A kereszténydemokrata politikus köszönetét mondott azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek „erdélyi barátaink mel­letti szolidaritásuk jeleként” kiteszik a székely zászlót. Semjén Zsolt a székely zászlók nyilvános használatával kapcsolatban Románia és Magyarország között az utóbbi Parlamentre hetekben kialakult helyzetre utalva azt mondta: nem szán­dékunk „bármiféle feszültség erősítése Romániával”. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti állam­titkára múlt héten beszélt arról, hogy „zászlóháború dúl” a Székelyfóldön, azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”. Németh Zsolt felidézte a román honvédelmi miniszter korábbi szavait, amelyek szerint a székely zász­ló támadás a román nemzeti jelképek ellen, valamint azt is, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymeg­bízottja megtiltotta a székely zászló kitűzését a hivatali épületekre. Az államtitkár arra buzdította a magyarorszá­gi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a szé­kelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót. A fő­város több kerületében, valamint az ország számos tele­pülésén tűzték ki a székely zászlót a helyi önkormányza­ti hivatal épületére. „Magunk is boldogulunk" Orbán Viktorezt pénteken mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorá­ban, jelezve, hogy a kötvény- kibocsátás eredménye szerin­te azt is bizonyítja: óriási biza­lom van a magyar gazdaság iránt, amelyet kiszámítható­nak látnak a befektetők, hi­szen öt és tíz évre vették meg a papírokat. Az az állampa­pír, amit hatszorosan jegyez­nek túl, az semmiképpen nem minősül bóvlinak, mert bóvliért nem szoktak az em­berek sorba állni Arra a felvetésre, hogy az államadósság minden idők második legmagasabb szint­jén jár, a miniszterelnök azt felelte: az adósság hullám­zik, nem érdemes a havi adatokat nézni, az éves mu­tatót kell vizsgálni. Magyar- ország ahhoz az öt európai uniós országhoz tartozik, amely folyamatosan csök­kenti az államadósságát - je­lentette ki ismét egyértel­művé téve, hogy szerinte ha az államadósság nincs csök­kenő pályán, akkor nem le­het munkahelyeket létrehoz­ni, nem lehet beindítani a növekedést. Átalakult a szaktárca Lovasberény. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszél a minisztérium átalakításáról a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón a lovasberényi kormányüdülőben. Mögötte (balról) Doncsev András, a minisztérium leendő parlamenti államtitkára, Klinghammer István leendő felsőoktatásért felelős államtitkár, L Simon László távozó kultúráért felelős államtitkár, Soltész Miklós szociális, család- és ifjúság­ügyért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa jelenleg oktatásért, leendő köznevelés ügyéért felelős államtitkár, Kovács Zoltán jelenlegi tár­sadalmi kapcsolatokért, leendő felzárkózási ügyekért felelős államtitkár, Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár, Hölvényi György egy­házi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Simicskó István sportért felelős államtitkár, Szócska Miklóss egész­ségügyért felelős államtitkár és Halász János jelenlegi parlamenti, leendő kultúráért felelős államtitkár. Százak bajban A Magyar Szocialista Párt szerint a kormány „sikerpropagandájá­val” ellentétben több száz olyan települési önkormányzat van ma Magyarországon, amely nem tud pozitív egyenlegű 2013-as költ­ségvetést készíteni, mert komoly forráshi­ánnyal küszködik. Budai Tállai András ön- kormányzati államtitkár az MTI-nek adott pénteki interjú­jában arról beszélt, hogy törté­nelmi léptékű az önkormány­zati adósságok állami átválla­lása, a helyhatóságok tiszta lappal tudnak indulni a kon­szolidáció után. A feladatfi­nanszírozásra való áttérésnek is az a célja, hogy a kötelező fel­adatok forrása biztosított le­gyen, az önként vállalt felada­tokat pedig a maguk által elő­teremtett bevételekből állják. Az átalakítás során felszínre kerülő nehézségek kezelésére 45 milliárd forintot különítet­tek el. Utalt arra is, hogy feb­ruár 15-e volt az önkormány­zati költségvetések benyújtá­sának határideje, ezeket 30 napon belül kell elfogadniuk a képviselő-testületeknek. Török Zsolt, az MSZP szóvi­vője szerint ugyanakkor a fel­adatfinanszírozásra való átté­rés a kormányzati ígéretekkel ellentétben nem történt meg és sok önkormányzatnak a kö­telező feladatok finanszírozá­sa is nehézséget okoz. Kiemel­te: az is az önkormányzatokat sújtja, hogy az eddigi 8 óra he­lyett csak 6 órában és legfel­jebb 5 hónapon át lehet köz­munkásokat foglalkoztatni és ezzel legfeljebb 38 ezer forintot kereshet egy közmunkás. Az MSZP szerint ugyanis így ke­vesebb pénzt fognak az embe­rek elkölteni a helyi vállalkozá­soknál, szolgáltatóknál, így még nehezebb helyzetbe ke­rülnek maguk a települések és az ott élők is. Pártot alapít Magyar Liberális Párt néven alapít pártot Fo­dor Gábor, az SZDSZ volt elnöke. A párt be­jegyzése heteken belül befejeződik. Budapest. Fodor Gábor az MTI-vel közölte: azért kell egy liberális párt Magyarorszá­gon, mert van több százezer­nyi magát liberálisként meg­határozó választópolgár, akit nem képvisel egyetlen szabad szemmel látható „régi-új tö­mörülés” sem. Szavai szerint az ő voksaikért ma olyan bal­oldali pártok versengenek, amelyek elfogadnak ugyan néhány liberális alapvetést, de ennél jóval többet el is utasí­tanak. Az egykori SZDSZ-sza- vazók, csakúgy mint az SZDSZ-ből az évek során kiáb­rándultak, ma jobb híján csak kompromisszumokat vállalva tudják támogatni valamelyik demokratikus pártot, ő vi­szont egy a „liberális értéke­ket kompromisszumok nél­kül megjelenítő” pártot szeret­ne - jelentette ki Fodor Gábor. A politikus elmondta, hogy a háttérben már zajlik a gazdasági és a közjogi programjuk előkészítése, amelyeken több kiváló szak­emberrel dolgozik együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom