Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-09 / 7. szám

Budapest Magyarországon 2012-ben több mint 65 ezer tábla­gép talált gazdára a teljes hazai állomány pedig átlépte a 150 ezer darabot - derül ki az eNET- Telekom „Jelentés az internet­gazdaságról” témájú kutatásából. Az elemzés emlékezteiét: az újonnan megjelent képernyők már képesek kiváltani tarta­lomfogyasztás terén a laptopo­kat és számítógépeket. Az el­adások is ezt tükrözik: a múlt év végéig 65 ezer tabletet és 145 ezer számítógépet értéke­sítettek. Ez pedig azt jelenti, hogy az ünnepi időszakban már ugyanannyi tablet talált gazdára, mint amennyi PC. Az eNET legfrissebb kutatása sze­rint - amely a táblagépek hasz­nálati szokásait vizsgálta - Ma­gyarországon a nemzetközi trendekhez hasonlóan a tábla­gép használat elsősorban ott­honi tevékenység. A magyar felhasználók 55 százalékban otthon, 4 százalék­ban utazás, tömegközlekedés közben és csak 5 százalékban használják a munkahelyen. Mindennek valószínűsíthetően az az oka - vélik a szakértők -, London. Katasztrofális mérté­kű globális tengerszint-emelke- déstől tartanak a gleccserkuta­tók, akik úgy vélik, hogy koráb­ban jelentősen alábecsülhették az olvadó jégtakarók jelentette potenciális veszélyt. A grönlandi és antarkükai jég­takarók teszik ki a Föld gleccser­jegeinek nagyjából 99,5 százalé­kát, így ha egyszer teljesen elol­vadnának, összesen 65 méterrel növelnék meg a globális tenger­szintet. A szakértők szerint azon­ban ennek elenyészően kicsi a valószínűsége a közeljövőben - adta hírül a The Independent cí­mű brit napilap internetes oldala. A világ 26 vezető gleccserku­tatójának többsége azonban mégis úgy véli, hogy a jégtaka­rók olvadásának mértéke és sú­lyossága jóval meghaladhatja az előzetes becsléseket. A szakér­tők becslése alapján a jégdzsun- gelek olvadása csak ebben az év­században valószínűleg 29 cen­timéterrel növelheti az átlagos globális tengerszintet. hogy a táblagép elsősorban tar­talomfogyasztási és nem tarta­lom előállító vagy munkaesz­köz. A használat ciklusait vizs­gálva a táblagépek használata hétköznapokon a kora reggeli órákban felszökik, megelőzi az okostelefont és a számítógépe­ket is - ez a reggeli, otthoni hír­fogyasztás periódusa. A nappa­A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányuk­ban a kutatók esélyt adtak továb­bi, jelentősebb emelkedésnek is. Figyelembe véve az olyan ténye­zőket is, mint a tengervizek hő­mérsékletének emelkedése okoz­ta termális expanzió és a hegyi li órák nagy részében az embe­rek számítógép-használatot ré­szesítik előnyben - ezek a mun­kaórák -, mivel az munkaesz­köz. Az éjszakai órákban azon­ban újra a tabletek kerülnek előtérbe. Este 9 és éjfél között a felhasználók 62 százaléka ilyenkor használja készülékét. A használat időtartamára to­gleccserekből származó vízmeny- hyiség, a globális tengerszint- emelkedés mértéke a század vé­géig jóval meghaladhatja az akár egy métert is - mutattak rá.- Vizsgálatunk szerint a globá­lis tengerszint-emelkedéshez va­ló hozzájárulás tekintetében a vábbi adatokkal szolgál a kuta­tás. Eszerint: a táblagép hasz­nálók 60 százaléka legalább 1 órán át használja naponta ké­szülékét. A szakértők megjegyzik: a tabletek tartalom tekintetében még nem tudnak igazából „töb­bet” nyújtani, mint a számítógé­pek - mivel a tartalom adott az jégtakarók jelentik a legnagyobb bizonytalanságot - húzta alá a tanulmányt vezető Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem pro­fesszora. int hozzátette, az ered­mények alapján a gleccserkuta­tók öt százalékos esélyt látnak arra, hogy 2100-ig egy méterrel internet által - de mobilitásuk­nak és könnyű használhatósá­guknak köszönhetően fokozato­san kezdik kiszorítani a szabad­idős tartalomfogyasztásból a számítógépeket. A kutatás 2012 októberében készült, 1000 fős mintából, országosan reprezen- tatívan 15 és 65 éves kor között - tartalmazza az összegzés. vagy még többel növekszik a glo­bális tengerszint. A szakember szerint egy ilyen mértékű emel­kedésnek rendkívül súlyos kö­vetkezményei lehetnek, például az, hogy 187 millió embert kell kitelepíteni az otthonából. A ten- gerszint-emelkedés jelenti a klí­maváltozással együtt járó egyik legnagyobb fenyegetést. A mele­gedő éghajlat hatására növek­szik az óceánok térfogata, gyor­sabban olvadnak a hegyi jég­árak, illetve a sarkvidékek bizo­nyos területeinek jégtakarói. A kutatók ugyanakkor bizonytala­nok azt illetően, hogy a jégtaka­rók miként fognak reagálni az emelkedő globális átlaghőmér­sékletre és klímaváltozásra. A szakemberek számára most annak a megállapítása jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a grön­landi és nyugat-antarktiszi jégta­karók olvadása milyen mérték­ben köthető azok természetes vál­tozási folyamataihoz, és mennyi­ben az ember okozta üvegházha­tású-gáz kibocsátáshoz. Robotversenyt rendeznek a Műegyetemen Budapest. Önállóan működő robotok versenyét tekinthetik meg az érdeklődők január 12- én 10-14 óra között a Műegye­tem Q-épületének aulájában, a megmérettetésen 12 csapat ro­botjárművei mérkőznek meg egymással. RobonAUT 2013 címmel hirdetett robotépítő versenyt a BME Villamosmér­nöki és Informatikai Kar Auto­matizálási és Alkalmazott In­formatikai Tanszéke a mester- képzésben részt vevő hallga­tók számára - közölte az MTI- vel az egyetem. A verseny nem titkolt célja, hogy az MSC képzésben részt vevők ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudásra is szert te­gyenek, sőt mutassák is meg, hogy mire képes 2013-ban egy magyar mérnökhallgató. A versenyen háromfős csapatok és az általuk épített, önállóan működő robotjárművek vehet­nek részt. A robot feladata, hogy emberi beavatkozás nél­kül, minél rövidebb idő alatt végigmenjen egy akadálypá­lyán, útja során a lehető leg­több részfeladatot teljesítve. A pálya elrendezése előre nem, de elemei - úttorlasz, extra út­elágazás, garázs, híd, gyorsa­sági szakasz - ismertek a résztvevők számára. Verseny közben semmilyen kommuni­káció nem megengedett a ro­bot és a külvilág között. A meg­mérettetés egyes fordulói kö­zött a robotok' szoftverének módosítására lehetősége nyí­lik a hallgatóknak.- A versenyen való sikeres részvétel komoly matematikai és fizikai ismereteket igényel. A tanulmányok során nem árt elmélyedni az irányítástechni­ka, a nyomtatott áramkörök, a programozás rejtelmeiben, va­lamint a mikrokontrollerek vi­lágában. Ezen akadályokat le­küzdve hatalmas élmény egy olyan gép tervezése és építése, mely engedelmesen végzi el a számára betanított feladatokat - hangsúlyozza Tevesz Gábor egyetemi docens, a verseny egyik fővédnöke. Rezgő villa segíthet a lefogyásban Londot' Speciális rezgő vil­la jelentheti a megoldást a túl­súllyal küzdők számára - leg­alábbis kifejlesztői szerint. A HAPIfork elnevezésű evő­eszköz elektromos érzékelő segítségével méri, hogy hasz­nálója milyen gyorsan eszik, és azonnal jelez, ha az előírt­nál szaporább falatozást ész­lel. A készülék időről időre ki­csivel növeli a falatok közötti szünetek hosszát, így haszná­lója egyre kevesebb ételt eszik. A speciális villa kifej­lesztői szerint az embereknél nagyjából húsz perc evés után jelentkezik a természetes jól­lakottság érzése, így amennyi­ben csökken az ezen idő alatt elfogyasztott étel mennyisége, az értelemszerűen súlyvesz­téshez vezet - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában. A Las Vegas-i CES szóra­koztató elektronikai kiállítá­son bemutatott készülék az emésztési problémák és a sa­vas reflux okozta kellemet­lenségek visszaszorításában is segíthet. Nehezebb lett a kilogramm A légszennyezés miatt nehezebb lett a kilo­gramm hivatalosan elismert mércéje ahhoz ké­pest, amikor 1875-ben bemutatták a világnak - vélik tudósok. A kilogrammnak a franciaországi Sévres-ben lévő sú­lyok és mértékek nemzetközi hivatalában őrzött, henger alakú, platina alapú prototípusára a légszennyezés pará­nyi részecskéi tapadtak, ezáltal a kilogramm valószínűleg néhány tizednyi mikrogrammal nehezebb lett - írták a szakemberek a Journal of Metrologia szaklapban megje­lent tanulmányukban. A kilogramm nemzetközi prototípusát (IPK), egy gyu- fásdoboznyi nagyságú platinadarabot üvegbúra alatt őrzik a sévres-i intézményben. 1884-ben 40 hivatalos másolat készült róla, amelyeket a világ különböző tudományos in­tézeteiben tárolnak a mértékegység hitelesítése érdeké­ben. A Newcastle-i Egyetem szakértői azonban úgy vélik, hogy az iparosodás, a modern élet a hivatalos mércét is "károsította", mivel szennyeződések rakódtak le a felszí­nén. Ráadásul a prototípuson és minden egyes másolaton különböző nagyságú a lerakódás mértéke. Peter Cumpson és Naoko Sano speciális röntgen fotoelektron spektroszkópiát használt, hogy elemezze a másolatok felületét. Megállapították a szénhidrogének le­rakódásának nagyságát, és azt is megnézték, hogy miként lehetne eltávolítani a szennyeződést. Úgy találták, hogy az ultraibolya és ózonsugárzás hatékony lehet abban, hogy a másolatok visszanyerjék eredeti tömegüket. „Az egyezmény kimondja, hogy az IPK a kilogramm. Tulajdonképpen mindegy, hogy mekkora a súlya, ha mi valamennyien ugyanazon pontos standarddal dolgo­zunk. A probléma az, hogy vannak parányi különbsé­gek. Világszerte a hivatalos mérce és negyven másola­ta különböző mértékben növekszik, és eltér az eredeti­től” - idézte Cumpson professzort a The Daily Telegraph című brit napilap. A szakember szerint csak igen kicsiny változásról van szó, kevesebb mint 100 mikrogrammról: - Newcastle- ben azt csináltuk, hogy „megnapoztattuk” a szóban for­gó felületeket. Ultraibolya és ózonsugárzásnak kitéve el lehet távolítani a szénalapú szennyeződést, és visszaad­ni a kilogramm prototípusának az ideális súlyát - közöl­te a professzor. Tengerszint-emelkedéstől tartanak Egyre többen használnak táblagépet

Next

/
Oldalképek
Tartalom